Vasárnap áttérünk a téli időszámításra – mégsem ez lesz az utolsó óraátállítás Romániában


-A A+

2019. október 27-én, vasárnap hajnalban Románia átáll a téli időszámításra. Az órát 04.00 órakor kell egy órával visszaállítanunk. Ezzel vasárnap 25 órás lesz. Korábban úgy tűnt, hogy ez lesz az utolsó óraátállítás Romániában, ám az Európai Unióban más döntés született.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. E szerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően az átállás minden évben más dátumra esik, de az órákat mindig egy vasárnapi nap hajnalán állítjuk előre vagy vissza.

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben szűnt volna meg. Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezniük, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, ezért 2019 márciusában 2021-re kitolták, addig kell a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.

A nyári időszámítást választó országok eszerint utoljára 2021 márciusának utolsó vasárnapján állítanák át az órát, a téli időszámítás mellett döntő államok pedig 2021 októberének utolsó vasárnapján tennék ugyanezt. Ezt követően az Európai Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges.

Az átállás előnyei

Az óraátállítások az évek során nagy vitákat váltottak ki, sokan hasznosnak találták, mások ellenezték a nyári-téli időszámítást. Az intézkedés támogatói szerint mindez igen sok előnnyel jár. Az energiamegtakarítás mellett a túlnyomóan nappali műszakban dolgozók a hosszabb délutánnak köszönhetően több időt tölthetnek el a szabad levegőn, szívesebben sportolnának is, ami pozitív hatással van az egészségükre is. A szabadban töltött hosszabb idő miatt a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert, ráadásul a több napsütés hatására általában javul az emberek hangulata.

A családtagok is hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt. Ha pedig a család több időt tölt a szabadban, akkor csökken az otthoni áramfogyasztás is. A személyes megtakarítás mellett kevesebb környezetszennyező szén-dioxid termelődik. Végül mindez kedvezően befolyásolja az idegenforgalmat is, továbbá csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma – állítják.

A hátrányai

Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy az óraátállításból eredő energia-megtakarítás jelentéktelen, lakosonként óránként alig 31 kilowatt, az átállítás időszakában viszont a közúti balesetek száma 2 százalékkal nő. Az őszi óraátállítás hajnalán közlekedő néhány vonat egy órát vesztegel. A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy este korábban sötétedik, amit korántsem ellensúlyoz az, hogy reggelenként korábban világosodik. Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét, ami akár 10 százalékkal is kevesebb lehet.

Ám ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az átállítások néhány héten át károsak az egészségre, a közérzetre. Orvosok szerint az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, fáradtsággal, figyelmetlenséggel, ingerültséggel, étvágytalansággal, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred.

A tavaszi óraátállítás utáni három napban megnövekszik az infarktusos esetek száma. (Igaz, az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavaszi átállással néhány napig reggelenként a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete még nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

235 éves ötlet

A nyári időszámítás gondolata nem új. Az ötletet Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, arra hivatkozva, hogy takarékoskodni lehetne a világításra használt gyertyákkal. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, ő kétórás óraátállításra gondolt.

William Willett brit építész 1905-ben maga is azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre. A javaslatot felkarolta Robert Pearce brit liberális politikus, aki 1908 februárjában törvénykezdeményezést nyújtott be erről az alsóházban. A jogszabályt nem fogadták el.

A mesterséges világítás helyettesítésére és a megtakarított üzemanyagot háborús célokra való felhasználására elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Az ötletet átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más országok, de a háború végével visszaálltak a normál időszámításra. A második világháborúban a nyári időszámítást ismét visszavezették néhány országban.

Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül bevezette a nyári időt. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni, felemás módon: egyes országokban átállították az órát, míg más országokban nem. A rendszert aztán – amint már szó volt róla – az EU 1996-ban egységesítette.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X