Felmérés: nem bántuk meg a rendszerváltásokat, de elégedettek sem vagyunk


-A A+

Hogyan viszonyulnak harminc évvel a rendszerváltások után európai államok az EU-hoz, a politikai és gazdasági jövőjéhez? A Pew Research egy friss kutatása szerint a kelet-európai államokban kevesen bánták meg a rendszerváltásokat, de a jelenlegi állapotokkal sem elégedettek.

Magyarországon a lakosság 72 százaléka fogadja el a többpártrendszert és 20 százalék nem, míg a piacgazdaság mellett 70 százalék tör lándzsát, 19 százalék nem. Némileg magasabb az arány az elfogadás terén Lengyelországban (85, 85 százalék), Kelet-Németországban (85, 83 százalék) vagy Csehországban (82, 76 százalék), Szlovákiában hasonló (74, 71 százalék), Litvániában szintén (70, 69), de vannak országok, amelyekben az elmúlt harminc évvel szemben nem elégedettek ilyen magas arányokban.

Ilyen például Oroszország, ahol 43 százalék fogadja el a többpártrendszerre átváltást, és 48 százalék van ellene, míg a piacgazdaságot 38 százalék látja jobb útnak a Szovjetunió centralizált tervgazdaságánál, és 51 százalék ellenzi. Ukrajnában 51 százalék fogadja el a többpártrendszert és 35 százalék ellenzi, míg a piacgazdaságot 47 százalék fogadja el 38 százalék ellenzővel szemben. Bulgária, bár Európai Uniós tagállam, a kevésbé optimista országok közé tartozik: 54 százalék örvend a politikai változásnak és 37 százalék nem, a gazdaság terén hozott változásokat 55-36 arányban támogatják-utasítják el.

A Pew Research felméréséből Románia kimaradt.

A kutatásban megjegyzik azt is, 1991-ben és 2009-ben is készítettek hasonló felmérést, ezek alapján elmondható, hogy Magyarország, Litvánia és Ukrajna esetében a két említett dátum között csökkent a többpártrendszer és piacgazdaság támogatottsága, majd 2019 óta ismét növekedett. Oroszország az egyetlen mért ország, amelyben azonban további csökkenés állt be.

Jobb élet, több optimizmus, rosszabb élet…

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az eredmények a gazdasági fejlődéstől nem függetlenek: a lengyelek, csehek, litvánok többsége, a magyarok a szlovákok közel fele gondolja úgy, hogy jobban él, mint az 1989 előtti korszakban.

A kelet-német, bolgár, cseh, magyar, lengyel , szlovák, orosz és ukrán eredmények átlagát nézve 65 százalék szerint jobb az oktatás helyzete, mint korábban volt, az életszínvonal 61 százalék szerint nőtt, az országával szembeni büszkeség 58 százalék szerint javult. 49 százalék gondolja, hogy a spirituális értékekre pozitív hatással volt a rendszerváltás, a törvénykezésre és rendfenntartásra 44 százalék szerint.

Az egészségügy állapota 43 százalék szerint javult azóta, és itt először többségben van azok aránya (53 százalék), akik szerint romlott a helyzet – a két mutató között létezik egy harmadik is, amelyet nem emeltünk ki, eszerint a helyzet nem változott, vagy nem tud válaszolni. Az utolsó szempont a családi értékeké, itt 41 százalék szerint javult a helyzet (39 százalék szerint nem).

Elterjedt ugyanakkor az az álláspont, hogy a legjobban az elitek jártak a rendszerváltásokkal, kevesebben gondolják azt, hogy az átlagpolgároknak is kedvezett ez.

A jövő

Ahhoz képest, hogy az ukránok hogyan szerepeltek a korábbi szempontok szerint, az optimizmus itt a legnagyobb a jövőt tekintve: 61 százalék szerint a gyerekeik anyagilag jobban élnek majd, mint ők. Litvániában 60 százalék látja így, Oroszországban 45, Magyarországon azonban már csak 37 százalék.

Nyugat-Európában még kevésbé rózsás a jövő az elképzelések szerint: a britek csupán 22 százaléka optimista, a franciák 16 százaléka, Spanyolországban 25 százalék, Svédországban, igaz, 40.

A kutatás további részleteiről itt lehet olvasni. A felmérést idén készítették május és augusztus között 18979 ember megkérdezésével.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X