Elbocsátások a közszférában: a magánszféra lobbija vagy a közvélemény tesztelése?


-A A+

A liberálisok cáfolják, hogy elbocsátásokat terveznének kormányra lépésük esetén, ugyanakkor az elmúlt napok vitái nyilvánvalóvá tették, hogy az üzleti szféra az államtól akar „átcsoportosítani” munkaerőt, és ezért hajlandó keményen lobbizni is.

Az elmúlt napokban a román sajtó egyik fontos témáját a kormányozni készülő ellenzék által állítólag tervezett elbocsátáshullám képezte. Az ellenzék bizalmatlansági indítványának vitáján a távozó miniszterelnök többek között azzal igyekezett meggyőzni a kormánytöbbségtől elpártolt – vagy elpártolni készülő – törvényhozókat, hogy a „másik oldal” le fogja állítani az önkormányzatok fejlesztési beruházásait finanszírozó programot (PNDL), és nem utolsó sorban útra tesz 400 ezer közalkalmazottat.

 „Ennek a napnak a végén a parlamenti képviselőknek vissza kell térniük a közösségbe, amelyet képviselnek, és amely előtt felelniük kell. (…) Meg kell majd magyarázniuk, hogy miért bízták ezeknek a közösségeknek a sorsát, a románok sorsát a »karcsúsítás szövetségére«” – hangoztatta Viorica Dăncilă. A szociáldemokrata (PSD) pártelnök érvelése nem volt eléggé meggyőző, a parlament végül megvonta a bizalmat kormányától.

Fokozódó cáfolatok

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Florin Cîţu szenátor válaszolt a miniszterelnök állításaira. „Csak hogy világos legyen a PSD egész propagandája számára. A Nemzeti Liberális Párt egyetlen kormánya sem fog levágni semmit a dolgos és becsületes romániai emberektől. A Nemzeti Liberális Párt a jólétben érdekelt” – hangoztatta Cîţu, hozzátéve, hogy „félnivalója csakis az itt jelenlévő bitorló bandának van, és a parazita klientúrájának”. Ezzel olyasmit cáfolt, amit Dăncilă nem állított, a kormányfő vádját pedig válasz nélkül hagyta.

Florin Cîţu a PNL legtöbbet kultivált gazdaságpolitikusa, évek óta a jövendőbeli liberális kormány pénzügyminisztereként emlegetik. Kérdés tehát, hogy egyszerű politikusi szópárbajról van szó, vagy a PNL laboratóriumaiban valóban fontolgatják az közalkalmazottak létszámának leépítését? Igény volna rá, mint kiderült.

Klaus Johannis államfő mindenestre teljes mértékben cáfolta a szociáldemokraták „hazugságait”. A kormány menesztését üdvözlő elnök kijelentette: „Nem lesz fizetés- és nyugdíjcsökkentés! És azért mondom ezt, hogy cáfoljam a PSD-sek egyik hazug állítását. Ismétlem: nem lesz fizetés- és nyugdíjcsökkentés!” (A beágyazott videóban 4:20-tól.)

Párhuzamos narratívák

Az elbocsátások rémét egy héttel a bizalmatlansági indítvány vitája előtt Marius Budăi munkaügyi miniszter „lebegtette meg” Facebook-bejegyzésében, forrásként egy prominens üzletembert jelölve meg, aki „közel áll az ellenzéki pártokhoz”.

 

Az érintett Dragoş Anastasiu üzletember, a Román–Német Kereskedelmi Kamara elnöke. Október elsején a kamara tagsága előtt fejtegette, hogy mi vár 2020-ban Romániára és benne a PSD-t leváltó kormányra. Kijelentéseit megismételte vasárnap, a digi24 hírtelevíziónak adott terjedelmes interjúban.

Eszerint szükség van a közszféra karcsúsítására, mert az állami intézmények dugig vannak inkompetens tisztviselőkkel, akik egyebet sem tesznek, csak „papírokat sétáltatnak”. Hangsúlyozta, hogy senki nem gondolkodik az egészségügy, az oktatás, a rendőrség vagy a hadsereg forrásainak a csökkentésén, „de el kell döntenünk, hogy mit akarunk: a papírsétáltatókat fizetni, vagy pedig a nyugdíjakat és azoknak a fizetését, akikre égető szükségünk van”. „Én azt gondolom, hogy ezt a vitát le kell folytatnia a nyilvánosságnak” – hangsúlyozta.

Anastasiu szerint a „reformmal” egy csapásra két probléma is megoldódna: az államháztartás finanszírozási nehézségei és a privát szféra munkaerőigénye. Hangsúlyozta, hogy Románia csakis rendkívüli – és egyre növekvő – költségekkel tudja finanszírozni a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelését, ezért égető szükség van alternatív megoldásokra, „elsősorban a közalkalmazottak számának csökkentésére, a jelenlegi 1,2 millióról 800 ezerre”.

Elképzelése szerint ez a közigazgatás átszervezésével menne végbe. „Nem lesz ezentúl 42 megye, csak nyolc régió, nem lesz 3000 területi-közigazgatási egység, csak 1000, és kirúgunk onnan 400 ezer embert, akikre a privát szférának szüksége van, hogy úgy mondjam” – nyilatkozta az üzletember, aki a digi24 műsorában többször is visszatért arra, hogy a közszféra karcsúsítása nyomán „felszabaduló” munkaerő-fölösleget azonnal fölszippantaná a magánszféra, amely tartósan munkaerő-hiánnyal küzd, és kénytelen az igényeit vendégmunkásokkal fedezni.

Kinek a terve?

Dragoş Anastasiu ismétlődően hangsúlyozta, hogy személyes meglátásait közli. Ugyanakkor mind az október elsejei nyilatkozatában, mind a 13-ai interjúban utalást tett arra, hogy a közszféra karcsúsításáról nem csak magányos pillanataiban szokott elmélkedni. Egyik alkalommal sem nevezte meg, hogy közelebbről milyen körökben került szóba a kérdés. Előbb annyit mondott, hogy „nyílt titokról” van szó, majd pedig határozottan tiltakozott az ellen, hogy kijelentéseit kapcsolatba hozzák Klaus Johannisszal vagy a PNL-vel.

Dragoş Anastasiu több forrás szerint is Klaus Johannis államfő bizalmasa, emellett Hildegard Brandl nagyszebeni PNL-s politikus élet- és üzlettársa. Az egyik projektben – amely a külföldi románok hazatelepedését célozza – a már említett Brandl mellett a partnere Marius Bostan, a Cioloş-kormány egykori távközlési minisztere. Utóbbi pályafutását a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban kezdte, ahol az ifjúsági szervezet elnöki tisztségéig vitte.

 Amúgy az Európa-barátnak nem mondható és xenofób inliniedreapta.ro szélsőjobboldali portál tulajdonosa. Ilyen előzmények után legalábbis furcsa, hogy 2014-ben az akkori baloldali miniszterelnök, Victor Ponta kinevezte az állam képviselőjének a Telekom felügyelőbizottságába. Egyes feltételezések szerint a háttérben a titkosszolgálatok mozgatták a szálakat.

Nemrégiben Anastasiut is összefüggésbe hozták a hírszerzéssel, később azonban – az érintettek felszólítására – a Caţavencii visszavonta a témában publikált négy ankétot. A közzétett cáfolat szerint lényegében fenntartják a korábban írtakat, de anyagi okokból és családjuk biztonsága érdekében jobbnak látják törölni a cikkeket, és kijelentik, hogy a megvádolt személyek – köztük Anastasiu – nem a külföldi hírszerzés (SIE) ügynökei.

Sikeres lobbielőzmények

Az elmúlt években a privát szféra képviselőinek egyik visszatérő kritikája a szociáldemokrata kormánnyal szemben az volt, hogy a közalkalmazotti bérek emelésével versenyképtelenné tette a vállalkozásokat, amelyek az elvándorlás következtében amúgy is munkaerő-hiánnyal küszködtek. Bérverseny helyett az üzleti szféra a munkaerőimportban kereste a megoldást, és sikerrel is lobbizott a kormánynál annak ellenére, hogy a romániai közvélemény erőteljesen bevándorlás-ellenes.

2019 első felében 13 ezer munkavállaló érkezett Romániába nem uniós országokból, a kormány pedig jelezte, hogy kész 30 ezerre emelni az eredetileg 20 ezer főben megállapított kvótát. Tavaly egész évben 11 ezer EU-n kívüli munkavállaló kapott engedélyt romániai munkavégzésre, miután 2018-ban a kormány szintén év közben emelte a vendégmunkás-kvótát – 8 ezerről 15 ezerre. Az előző években lényegesen kisebb volt a kibocsátható engedélyek száma, 2016-ban például még csupán 5500 EU-n kívüli munkavállalót foglalkoztathattak a romániai vállalatok.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X