Többségi vélemény: Románia rossz irányba halad


-A A+

Románia lakosságának háromnegyede úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad, és még a 20 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik szerint Románia jó irányba tart – derül ki az Inscop Research legfrissebb felméréséből.

A megkérdezettek 74,9 százalékának meggyőződése, hogy a Dăncilă-kormány vezetésével Románia nem az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének útját járja, és mindössze 17,4 százaléka állítja ennek az ellenkezőjét. A mintacsoport 7,7 százaléka nem tudott választ adni a kérdésre.

A megkérdezettek legnagyobb többsége a hadseregben bízik, 64 százalék válaszolt igennel a kérdésre, az egyház elveszítette korábbi vezető szerepét és alig 55,2 százalék adott hitelt ennek az intézménynek. Ezzel alig előzte meg a NATO-t, amelyben a mintacsoport 52,5 százaléka bízik és az Európai Uniót, amelyre 51,4 százalék voksolt.

A Román Akadémiában alig 45,3 százalék bízik, de ezzel is megelőzi a voksoknak csupán a 39,9 százalékát összesítő államelnöki hivatalt, amelyet 33,7 százalékkal a sajtó, 33,2 százalékkal pedig a rendőrség követ. A kormány 12,6 százalékával messze leszakadt ezektől az intézményektől, az utolsó két helyen pedig 9,2 százalékkal a parlament és 9 százalékkal a politikai pártok állnak.

A klímaváltozást a megkérdezettek zöme, 83,6 százaléka tartja reális fenyegetésnek, 11 százaléka viszont úgy véli, hogy az nem valós veszély, hanem bizonyos technológiák szorgalmazására kitalált álhír, a kérdésre pedig 5,4 nem tudott választ adni.

A naperőműveké a jövő

A megújuló energetikai forrásokra vonatkozó kérdésre 50,7 százalék a naperőművekben, 46,3 százalék a szélenergiában, 35 százalék a vízierőművekben, 17,5 százalék a hulladékokból kinyert energiában látta a megoldást. A „klasszikus módszerekben” viszonylag kevesen bíztak: a széntüzelésű erőműveket csak 16,8 százalék, a földgázt pedig mindössze 11,1 százalék tartotta megoldásnak. A nukleáris energiának is csak kevés híve akadt: 11 százalék tartotta ezt az energiaforrást hosszú távra szóló megoldásnak.

Ennek ellenére azonban a megkérdezettek 65,9 százaléka értene egyet a cernavodai atomerőmű 3. és 4. reaktorának megépítésével, és csak 22,6 százalék ellenezné ezt. 30,6 százalék úgy vélte, hogy az építési munkákkal egy európai uniós céget kellene megbízni, 20,8 százalék amerikai vállalatot bízna meg ezzel, 17,2 kanadai, 4,7 kínai, 3,5 százalék oroszországi céget tartana alkalmasnak a romániai atomerőmű bővítésére.

Az energiatakarékosságot a megkérdezettek legnagyobb része igen fontosnak tartotta. Az elektromos áram tekintetében 61 százalék, a földgáz esetében 51,4 százalék válaszolt igennel a takarékosságra vonatkozó kérdésre, miközben 32,5 illetve 36,8 százaléka „csak” fontosnak tartotta mindezt. Az energiatakarékosságot 62 százalék a kiadások csökkentésre miatt tartotta szükségesnek, 30,8 százalék a környezetszennyezés csökkentésére hivatkozott.

A fekete-tengeri földgázlelőhelyek fontossága

Az elhíresült 114-es számú sürgősségi kormányrendelettel a megkérdezettek 62,7 százaléka nem értett egyes, az ellenkező véleményt pedig alig 21 százalék képviselte. Igen magas – 16,3 százalékos – az aránya azoknak, akik nem tudtak, vagy nem akartak a kérdésre válaszolni.

A fekete-tengeri jelentős földgáztartalékok kitermelésével 75,6 százalék értett egyet, és mindössze 14,7 százalék ellenezte azt. A kitermelést szorgalmazók 37 százaléka úgy vélte, hogy ezáltal csökkennek majd a földgázárak Romániában, 17 százalék az ország energetikai függetlenségére és az orosz gázimporttól való megszabadulásra hivatkozott, 16,5 százalék a román gazdaság fejlődését tartotta szem előtt, 11,1 százalék az állami költségvetés növelésében, 5,3 százalék a román kőolajvegyészet fejlődésében, 3 százalék pedig a román-amerikai stratégiai partnerség megerősödésében látta a kitermelés fontosságát.

Ha a fekete-tengeri földgázkészletet a következő években mégsem termelnék ki, 50,1 százalékvéleménye szerint ez Oroszország érdekeit szolgálná, 19,8 szerint a Romániáét, 10,2 százalék úgy vélte, ebből Európának lenne haszna, 5,4 százalék szerint az Egyesült Államok részesülne előnyben.

A megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy az energiafogyasztás terén az államnak támogatnia kellene a kisjövedelmű családokat, 35,4 százalékának pedig az az álláspontja, hogy minden családnak, jövedelmétől függetlenül, állami támogatásban kellene részesülnie. Amennyiben Románia földgáztermelése túllépné a hazai fogyasztási szükségleteket, 54,5 százalék szerint a fölösleges gázmennyiséget Romániában kellene tárolni, 40 százalék pedig exportra gondol.

90,6 százalék igen fontosnak tartja a megújuló energiaforrások fejlesztését, 86,4 százalék pedig a fekete-tengeri tartalékok kihasználását. Az oroszországi román földgázimport leállítása 85,8 százalék szerint lenne igen fontos.

Kivel kellene barátkozni?

Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen országokkal kellene szoros barátságot fenntartania, 28,7 százalék az Egyesült Államokat, 14,9 százalék Németországot, 14,1 százalék Oroszországot jelölte meg. A sorrendben 4,5 százalékkal Franciaország, 3,2 százalékkal Kanada, 3-3 százalékkal Kína és Nagy-Britannia, 2,6 százalékkal Olaszország következik. 2,4 százalékával Magyarország érdekes módon megelőzi a mindössze 1,7 százalékot összesítő „Pruton túli testvérállamot”, a Moldovai Köztársaságot. Az „Európai Egyesült Államokra”, illetve az Európai Unióra összesen 30,6 százalék szavazott.

A mintacsoport tagjainak 65,5 százalék szerint az Egyesült Államokkal való szövetség e legjobb garanciája Románia biztonságának, 22,9 százalék ezzel azonban nem ért egyet. Egyben 64,7 százalék szerint Romániának és Magyarországnak többet kellene tennie kapcsolatuk javításáért, 27,5 százalék azonban fölöslegesnek tartja mindezt, 47,9 százalék pedig azt állítja, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben Románia szuverenitását és területi épségét, igaz, 37 százalék nem osztja ezt a nézetet.

63,8 százalék egyébként úgy véli, hogy Románia unióhoz történő csatlakozása előnyös volt az ország számára, 27,7 százalék viszont ezzel Románia hátrányos helyzetbe került. 61,8 százalék meggyőződése, hogy az unió tagjaként Románia egyenlő jogokat élvez a többi tagállammal, 30,5 százalék viszont nem osztja ezt az álláspontot; 77,3 százalék szerint a kötelezettségek szempontjából is Románia azonos helyzetben van a többi tagországgal, 15,9 százalék viszont ellenkező véleményen van.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X