Árulkodó üzenetek – akár a vádemelésig is eljuthat a Donald Trump elleni alkotmányos eljárás


-A A+

A Trump-adminisztráció magas rangú hivatalosságainak üzenetváltásai megerősítik: az amerikai elnök ellenszolgáltatásként kérte az ukrán államfőtől, hogy induljon ügyészségi vizsgálat a legvalószínűbb riválisa, a demokrata Joe Biden ellen. Volodimir Zelenszkijnek washingtoni látogatást ígértek. Egyelőre a Donald Trump felmentését célzó alkotmányos vádeljárás (impeachment) előzetes vizsgálatai zajlanak.

Új részletek kerültek napvilágra az amerikai elnök felmentését célzó alkotmányos vádeljárás (impeachment) kapcsán. Amerikai és ukrán kormányzati tisztségviselők és diplomaták üzenetváltásairól van szó, amelyeket a demokrata többségű képviselőház hírszerzési, külügyi és ellenőrzési bizottságai hoztak nyilvánosságra, miután a szövegekből töredékek megjelentek a sajtóban. Az üzenetek mutatják, miként gyakorolt nyomást a washingtoni kormányzat az ukrán elnökre, hogy vizsgálat induljon Joe Biden volt alelnök, a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa, Donald Trump várható választási ellenfele ellen. Az amerikai elnök tagadja, hogy ilyesmit kért volna Volodimir Zelenszkijtől a július 25-i telefonbeszélgetésük alatt.

Az amerikai képviselőház demokrata párti bizottságainak törvényhozói az ukrajnai botránnyal kapcsolatos újabb dokumentumokat kértek be a kormányzattól. A képviselők hétfőn a védelmi minisztériumtól és a Fehér Ház költségvetési hivatalától kértek iratokat. A vizsgálatot folytató három bizottság vezetői közös közleményükben leszögezték: az október 15-ig megküldendő dokumentumokra azért van szükség, hogy feltárhassák, „milyen okok húzódtak meg annak az Ukrajna számára rendkívüli fontosságú, a kongresszus által az orosz agresszió elleni küzdelemre megszavazott katonai segítség felfüggesztésének hátterében”.A törvényhozók korábban már kértek be dokumentumokat a Fehér Háztól, valamint Mike Pence alelnöktől, Mike Pompeo külügyminisztertől és Rudy Giulianitól, Trump személyes ügyvédjétől.

A vádak

Az USA törvényei szerint bűncselekménynek számít egy külső hatalom támogatását kérni választási célból. Trump szerint „boszorkányüldözés” folyik, sőt csütörtökön – az induló a képviselőházi meghallgatásokra reagálva – nyilvánosan felkérte Ukrajnát és Kínát, hogy vizsgálják ki a volt alelnök és fia, Hunter Biden üzleti és politikai összefonódásait.

Július 25-i telefonbeszélgetésük alatt Donald Trump azt kérte Volodimir Zelenszkijtől, hogy „tegyen egy szívességet” két vizsgálat kapcsán. Az egyik egy összeesküvés-elmélettel kapcsolatos, amelyre kár szót vesztegetni, a másik viszont rendkívül komoly ügy. Donald Trump és hívei visszaéléssel vádolják Joe Bident, aki szerintük visszaélt a befolyásával alelnökként és nyomást gyakorolt azért, hogy az ukrán ügyészség ejtse a fia, Hunter és az őt foglalkoztató gázipari vállalat, a Burisma elleni korrupciós vádakat.

Bizonyítékként a volt amerikai elnök egy tavalyi nyilatkozatát idézik, amelyen Biden maga beszél arról, hogy egyik ukrajnai látogatása idején Viktor Sokin akkori legfőbb ügyész menesztésétől tette függővé egy egymilliárd dolláros amerikai támogatás kiutalását. Biden motivációja azonban éppenséggel cáfolja az ellene felhozott vádat: Sokin menesztését azért kérte, mert az nem lépett fel a korrupció ellen. Ezt az álláspontot képviselte akkoriban az Obama-kormányzat mellett az Európai Unió is, amely üdvözölte Sokin leváltását.

Az üzenetek

A demokraták szerint Donald Trump törvényt sértett, amikor az ukrán elnök és ügyészség, vagy idegen hatalom segítségével próbálta kompromittálni ellenfelét a jövő évi elnökválasztás előtt. Ezt az értelmezést erősítik a frissen nyilvánosságra került üzenetek, amelyek előkészítették, illetve részben követték a július 25-ei – az elnök szerint „ártatlan” – telefonbeszélgetést. Az üzenetváltásban részt vett Kurt Volker, Trump egy hete lemondott ukrajnai megbízottja; Gordon Sondland, az USA európai uniós nagykövete; és Bill Taylor, a kijevi amerikai nagykövetség ügyvivője.

A három diplomata július 19-én egyeztetett Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetéséről. Az egyik üzenetben Volker közli, hogy Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival reggelizett – akit előzőleg bemutatott Andrej Jermaknak, az ukrán elnök tanácsadójának –, és azonosította a jövendő telefonbeszélgetés célját. „A legfontosabb az, hogy Zelenszkij mondja azt: segíteni fogja a nyomozást” – áll az üzenetben. Bill Taylor figyelmeztet: Zelenszkij véletlenül sem akarja azt a benyomást kelteni, hogy csupán eszköz a Trump elnök újraválasztását célzó washingtoni politikai játszmában.

Giuliani és Jermak július 22-én találkozik. Aznap este Trump ukrajnai megbízottja közli Sondlanddel és Taylorral, hogy „most már Giuliani is támogatja a hívást”. A két elnök beszélgetése előtt, 25-én reggel Volker értésére adja az ukrán elnöki tanácsadónak, hogy főnöke számíthat egy hivatalos washingtoni látogatásra, „amennyiben Z elnök meggyőzi Trumpot, hogy lesz nyomozás / 'a végére jár a 2016-os történéseknek'”.

A két elnök telefonos egyeztetése a várakozásoknak megfelelően zajlik. A következő napokban az amerikai kormányzat képviselői azon dolgoznak, hogy az ukrán elnök nyilvánosan is erősítse meg a Biden elleni vizsgálat újraindítását. A nyilatkozat szövegéről is egyeztetések folynak, és egyértelművé teszik, hogy ez a fehérházi meghívás feltétele. Szeptember 8-án Zelenszkij tanácsadója azt írja: „Azt hiszem, lehetséges ez a nyilatkozat és mindezek megemlítése. Amikről tegnap beszéltünk. De a logikus az lenne, ha mindez azután történne, hogy megkaptuk a dátum megerősítését”. A vizitre végül a kiszivárogtatott telefonbeszélgetés által kiváltott botrány teljében kerül sor, szeptember 25-én.

Mi következik?

Egyelőre az elnök felmentését célzó alkotmányos vádeljárás (impeachment) előzetes vizsgálatai zajlanak. A demokrata többségű képviselőház berendelte meghallgatásra a külügyminisztérium öt jelenlegi és volt tisztségviselőjét, illetve Rudolph Giulianit, Trump ügyvédjét. A megjelenés kötelező – a távolmaradókat rendőri segédlettel előállíthatják –, a meghallgatás pedig eskü alatt, a bírósági vallomástételhez hasonlóan zajlik.

Az előzetes vizsgálatokat az alsóház hat különböző bizottsága folytatja le, következtetéseiket a képviselőház jogi bizottsága elé terjesztik. Ha az utóbbi úgy értékeli, nem sikerült elegendő bizonyítékot találni arra, hogy az elnök törvényt sértett, az ügyet lezártnak nyilvánítják. Ellenkező esetben a képviselőház plénuma szavaz az elnök elleni vádemelésről. A határozat elfogadásához egyszerű többségre (51%) van szükség. Ha idáig eljut az ügy, Trump aligha kerüli el az vádemelést, hiszen a képviselőházban a demokraták alkotnak 54 százalékos többséget.

Impeachment esetén az ügyet nem bíróság tárgyalja, hanem az Egyesült Államok szenátusa. A per végeztével a szenátorok kétharmados többséggel meneszthetik az elnököt. Erre még nem volt példa az amerikai alkotmány életbe lépése óta eltelt 230 év alatt, és ezúttal sem a valószínűbb forgatókönyv tekintve, hogy a szenátus 100 tagja közül 53 republikánus.

Egyébként vádemelésig is korábban mindössze két elnök „jutott el” hivatali ideje alatt. Legutóbb Bill Clinton ellen indult menesztési eljárás hamis vallomástétel és az igazságszolgáltatás akadályoztatása miatt a Lewinsky-ügyben. A másik vádemelés jóval régebben, 1868-ban történt, akkor Andrew Johnson elnök menesztése egyetlen szavazaton múlott.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X