Milliók tiltakoznak a földi erőforrások túlhasználása ellen: újabb klímacsúcs, újabb hiú remények?


-A A+

A valaha mért négy egymást követő legforróbb éven vagyunk túl és a tavalyi katowicei ENSZ-klímacsúcson, amelyet egy újabb követ hétfőtől News Yorkban. Az egyhetes klímacsúcs ideje alatt  egyszerre tiltakoznak milliók világszerte a földi erőforrások túlhasználása ellen. Milyen döntéseket születhetnek New Yorkban?

A tavalyi lengyelországi csúcson bólintottak rá arra a szabványkönyvre, amely a korábbi, párizsi egyezmény végrehajtását garantálná – mint ismeretes, a 2016-os francia találkozók abban állapodtak meg az országok, hogy a Föld 1,5 vagy 2 fokos felmelegedésének előidézését elkerülik.

Több száz ezer diák választotta világszerte iskola helyett a 16 éves svéd Greta Thunberg által útjára indított klímatüntetés sorozatot. A szeptember 20-tól 27-ig tartó egyhetes klímasztrájkhoz Brazíliától Pakisztánig több mint 150 országból csatlakoztak. A sztrájk egybeesik a szeptember 23-án, New Yorkban kezdődő, egyhetes ENSZ-klímacsúccsal. Pénteken Ausztráliában kezdődtek meg először a tüntetések, legalább 300 ezren vonultak utcára. Párizsban az anarchista Fekete blokk csoportokhoz tartozó szélsőségesek összecsaptak szombaton a a rendőrökkel a klímatüntetésen.

Jelen pillanatban tehát túl vagyunk azon a lépésen, amely kitűzi a célokat és azon is, hogy megegyezzenek a kibocsátás mérésének technikai mikéntjeiről, az ellenintézkedések átláthatóságáról, a szegény államok támogatásáról. Ahogyan pedig akkor a BBC megjegyezte, a fiatal aktivisták színre lépése különösen fontos volt – még ha egyébként csak félsikerként is könyvelhető el a lengyel csúcs.

Hiszen nem újult meg a széndioxid-kvóták kereskedelme, nem egységesítették a vállalt kibocsátáscsökkentéseket, és abban sem született egyetértés, hogy elfogadják-e az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentését, amely nagyjából egy évtizedet ad az emberiségnek, amíg még változtathat.

Az ENSZ következő klímacsúcsát szeptember 23-ra, hétfőre hívta össze a szervezet főtitkára, António Guterres. Az országok képviselői New Yorkban gyűlnek majd össze, a hivatalos közlemény szerint „kézzelfogható, gyakorlatias tervekkel”, hogy megerősítsék a nemzetállami szinten elhatározott hozzájárulásokat a klímaváltozás mérsékléséhez. Ahogy azt írják, ezek közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 45 százalékkal való csökkentése a következő évtizedben és a nulla százalékos kibocsátás elérése a század közepéig.

Mint olvasható: mindehhez a gazdaság teljes átalakítására van szükség a fenntartható fejlődés fényében, úgy, hogy mindez nem győzteseket és veszteseket eredményez és nem járul hozzá a létező egyenlőtlenségekhez, hanem új lehetőségeket nyújt a negatívan érintettek számára. Hozzáteszik azt is: több női döntéshozóra van szükség.

A csúcson nemcsak kormányok képviselői jelennek meg, hanem a magánszféra is, a civil társadalom, helyi hatóságok és nemzetközi szervezetek. Hat téren szeretnének előrelépést látni:

  • Globális átállás megújuló energiatermelésre
  • Fenntartható és rugalmas infrastruktúrák és városok fejlesztése
  • Fenntartható mezőgazdaság
  • Az erdők és óceánok fenntartható kezelése
  • Rugalmasság és igazodás a klímaváltozás hatásaihoz
  • A köz- és magánfinanszírozás összehangolása a nettó nulla kibocsátású gazdasággal

A világszervezet állítása szerint a vállalkozások „a mi oldalunkon állnak”, a szükséges változások pozitívan fognak hatni a gazdaságra is – ennek értelmében tehát az ENSZ nem gyökeres változást akar, hanem a korábbi gazdasági alapok reformjára, a technológiai innovációban bízva.

Az ENSZ főtitkára hat portfóliót rögzített a jövőben szükséges cselekvésekre:

  • Magán- és közforrások mozgósítása a dekarbonizáció elősegítéséért
  • Felgyorsítani az átállást a megújuló energiatermelés irányába és előrelépéseket tenni az energiahatékonyság terén
  • Átalakítani olyan iparágakat, mint az olaj, gáz, acél, cement, kémia és IT
  • Csökkenteni a kibocsátásokat, javítani az elnyelő-kapacitást, rugalmasabbá tenni az erdőgazdálkodást, mezőgazdaságot, az óceánok kezelését, az élelmiszertermelést stb.
  • Javítani helyi szinteken, elköteleződni alacsony kibocsátású épületek, tömegszállítás fejlesztése stb. mellett
  • Több globális szintű erőfeszítést tenni a klímaváltozás kockázatainak és hatásainak kezelésére, különösen a legerősebben sújtott helyeken

Mindezek mellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a párizsi csúcson megállapodott hosszú távú célokra kell összpontosítani, mobilizálni kell az embereket, külön odafigyelve a fiatalokra, javítani azokon az elköteleződéseken, amelyek hozzájárulnak az emberek jólétéhez.

Mire számíthatunk?

A Climate Change News arra emlékeztet, hogy a világ legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok agresszívan lépett hátra a párizsi megállapodásokból, az európai országok pedig a politikai ciklus nem azon pontján állnak, hogy kész tervekkel álljanak elő, még ha hajlamosak is lépni. A kevésbé fejlett országok inkább közömbösek, úgy tűnik – állítja a lap.

Az amerikai Brookings intézet azt írja, a tudományos álláspont a kérdést illetően egyértelmű, és az is, hogy jelentős lépésekre van szükség – azonban aggasztó, hogy különösen a fontos országok, akikre nagy szükség van a megoldásokban, felemásan állnak a kérdéshez vagy egyenesen ellenkező utat járnak be, mint amire szükség volna.

A The Nation rámutat arra, hogy az USA mellett Kínának is el kell szánnia magát a cselekvésre. Az ország ugyan számos széntüzelésű erőművet bezárt, de nemrég újra egyre nagyobb arányban használják ezt a technológiát, az Egy Övezet, Egy Út program keretében pedig más országokban támogatták az ilyen erőművek építését.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X