Soha nem volt ennyire valószínű a megállapodás nélküli Brexit


-A A+

Miközben a brit miniszterelnök állítja, hogy „hatalmas előrelépések” történtek a Brexit-megállapodás elfogadását akadályozó ír tartalékmegoldás kiváltása irányába, Brüsszelben nem is hallottak Boris Johnson konkrét elképzeléseiről.

Az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak nem szabad úgy tennie, mintha tárgyalna egy újabb Brexit-megállapodásról, amikor új javaslatok nincsenek napirenden – jelentette ki szerdán Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója.

A Theresa Mayt váltó Boris Johnsont július 24-én iktatták be hivatalába. Az akkor új brit miniszterelnöknek durván három hónap állt a rendelkezésére, hogy tető alá hozzon az Európai Unió vezetőivel egy olyan megállapodást, amely helyettesíteni tudná az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldást, a backstopot, amelyet korábban három alkalommal is elvetett a londoni alsóház.

Elveszett két hónap

Most kiderült, hogy a három hónapból nagyjából kettő anélkül telt el, hogy Johnson akár megfogalmazta volna és ismertette volna elképzeléseit az EU vezetőivel. Boris Johnson első alkalommal e hét elején találkozott az Európai Bizottság elnökével. Jean-Claude Juncker szerdán számolt be a hétfői munkaebédről az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi vitáján, úgy értékelve, hogy a rendezetlen Brexit sohasem volt ennyire valószínű.

Johnson állítólag azt mondta, hogy az észak-ír tartalékmegoldás – amelynek célja megelőzni a szárazföldi határellenőrzés visszaállítását az Ír-szigeten a Brexit után, és amelyről elődje, Theresa May állapodott meg az EU-val – a legjelentősebb akadálya továbbra is Nagy-Britannia rendezett kiválásának az EU-ból. Juncker biztosította a brit kormányfőt, hogy az EU kész tárgyalni a backstopról.

„Elmondtam Johnson miniszterelnöknek, hogy nem kötődöm érzelmileg a mentőhálóhoz, a backstophoz. Ugyanakkor hangsúlyoztam, hogy ragaszkodom az (backstop által) elérni kívánt célkitűzésekhez, következésképp felkértem a kormányfőt, hogy álljon elő működőképes javaslattal, írja le azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy elérjük ezeket a célkitűzéseket” – mondta Juncker. A bizottsági elnök hozzátette, hogy amíg nem kapja meg az említett javaslatokat, addig nem tud semmiféle előrelépésről beszámolni.

Juncker nyilatkozata egyértelmű cáfolata a brit miniszterelnök hétvégi nyilatkozatának, miszerint „hatalmas előrelépések” történtek a backstop helyettesítését illetően. A bizottsági elnök szerint Boris Johnson a hétfői munkaebéden biztosította arról, hogy „továbbra is akar megállapodást”, azonban bármi történik is, az Egyesült Királyság európai uniós tagsága október 31-vel megszűnik, „megállapodással vagy anélkül”.

Kérdések, amik „nem tűnnek csak úgy el”

A brit miniszterelnök a BBC-nek adott terjedelmes interjújában sem körvonalazott konkrét elképzelést a backstop kiváltására, a riporter többszöri kérdésére a már jól ismert álláspontot ismételgette: az Egyesült Királyság számára elfogadhatatlan, hogy az EU-ból való kilépés után is alkalmazza az egységes piac szabályozásait, pláne hogy a tagsága megszűnése után nem lesz beleszólása azok alakulásába. A beszélgetés során Johnson ismét előhozakodott azzal, hogy Nagy-Britanniának rengeteg pénzbe kerül az uniós tagság, „a maradás hetente 250 millió fontba kerül”. A riporter emlékeztette, hogy a Brexit-népszavazást megelőző kampány idején még heti 350 millió fontról beszélt.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója szerint egyébként teljességgel alaptalan a rendezetlen kiválás híveinek az az ábrándja is, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén Nagy-Britannia megtakaríthatja az uniós büdzsébe befizetendő milliárdokat. „A legégetőbb problémák maradnak” – figyelmeztetett Barnier, emlékeztetve, hogy az Egyesült Királyság külkereskedelmének felét az EU27-kel bonyolítja le, és bármilyen jövendőbeli kereskedelmi egyezmény az aktuális problémák rendezésétől függ. Ezek közé sorolta Nagy-Britannia folyó költségvetési kötelezettségeinek teljesítését és az EU-s polgárok jogainak szavatolását a kilépés után. „Emlékeztetnék, hogy ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozik is, ezek a kérdések nem tűnnek csak úgy el” – mutatott rá a főtárgyaló az uniós törvényhozás előtt.

Két per is indult a kormány ellen

Közben a londoni legfelsőbb bíróság megkezdte a brit parlament felfüggesztésével kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. Mint ismert, a kormány szándéka szerint a londoni parlament október 14-ig nem ülésezik, akkor – alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határideje előtt – az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad. Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy e lépéssel az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

Két per is indult a kormányzati döntés ellen. A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a londoni alsóház hetven, jórészt Brexit-ellenes tagja - köztük a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) több képviselője – kezdeményezésére törvénysértőnek minősítette a parlamenti ülésszak lezárását. Ebben az esetben a kormány fellebbezett a brit legfelsőbb bírósághoz. Egy másik ügyben egy ismert Brexit-ellenes civil aktivista, Gina Miller - a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője – fellebbezett, miután első fokon elveszítette a londoni felsőbíróságon a parlamenti ülésszakának berekesztése ellen benyújtott keresetét.

A meghallgatások várhatóan csütörtökig tartanak, a jogerős végzés kihirdetésének időpontja egyelőre bizonytalan. A jogerős döntésen azonban már kevesebb múlik, mint azt két hete a keresetek megfogalmazói gondolták volna. A londoni parlamentnek ugyanis még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadnia azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én. A hétfőn hatályossá vált jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, a miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Dominic Grieve korábbi legfőbb ügyész szerint azonban a miniszterelnök a börtönt kockáztatja, ha nem tartja tiszteletben a parlament döntését.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X