Botcsinálta politikusok és önjelöltek is meg akarják pályázni az államelnöki tisztséget


-A A+

Akár huszonhárom jelölt is indulhat az idei államfőválasztásokon, ha mindegyiküknek sikerül összegyűjtenie a jövő hétvégi határidőig a 200 ezer támogató aláírást. A felmérések szerint közülük csak nagyon kevesen pályáznak reális eséllyel a tisztségre, talán alig három-négynek van esélye arra, hogy esetleg bekerüljön a második fordulóba.

Az államelnöki tisztség megpályázói között vannak botcsinálta politikusok, önjelöltek, olyanok is, akikről még szinte senki sem hallott, és természetesen nem hiányozhatnak közülük a nacionalista, magyarellenes jelöltek sem.

Klaus Johannis a legesélyesebb

A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb eséllyel Klaus Johannis indul a választásokon. A jelenlegi államfő már 2016 júniusában bejelentette, hogy indulna az újabb mandátumért. A 60 éves politikust a Nemzeti Liberális Párt támogatja, és elemzők szerint sokan azért szavaznának rá, mert hadat üzent a Liviu Dragnea pártelnöksége alatt hatalmas ellenszenvet kiváltó – elsősorban a négymilliós román diaszpórával szembekerülő – Szociáldemokrata Pártnak, harcot hirdetett a korrupció ellen és kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.

Helye biztosítottnak látszik a választások második fordulójában. A jelenlegi államfőnek elvileg két veszélyes ellenfele lehet. Klaus Johannis nyilván azt szeretné, ha a második körben a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is vezető Viorica Dancilă kormányfővel kellene megmérkőznie, a másik potenciális vetélytársa, az USR-PLUS szövetség által támogatott Dan Barna már veszélyesebb ellenfelévé válna a felmérések szerint.

Dan Barna: meghaladottá vált az „etnikai törésvonal”

Dan Barna pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) az EP-választásokat meglepően jó eredménnyel zárta, és ha a kormány rendesen megszervezte volna a külföldön élő román állampolgárok szavazását, akkor az alakulat nem a harmadik, hanem a második helyen végezhetett volna. Az USR elnökét támogatja az államfőválasztáson Dacian Cioloș PLUS nevű pártja is. Ismert, hogy a két alakulat USR-PLUS 2020 Szövetség néven koalícióra lépett, Dan Barna az államfő- és Dacian Cioloș a miniszterelnök-jelöltjük.

Az USR elnöke elemzők szerint elsősorban a bukaresti és a nagyvárosokban élő lakosság jó részének szavazatára számíthatna, továbbá támogatná a diaszpóra jelentős része is. A második fordulóba bekerülve Dan Barnát esetleg a szociáldemokrata választók egy része is megszavazná, azok, akik nem szeretnék, ha Klaus Johannis újabb mandátumot szerezzen.

Dan Barna egyébként a 2016-os választásokon jutott be a parlamentbe, a politikában tehát még viszonylag ismeretlen és járatlan. Pártján belül azonban elég komoly ellenzéke is van, sokan azt állítják, hogy erőszakos módszerekkel távolítja el belső ellenfeleit. Marosvásárhelyi útja alkalmával „magyarügyekben” eléggé furcsa nyilatkozatot tett. Szerinte Romániának túl kell lépnie az „etnikai törésvonalon”, azon, hogy minden nemzetiség a sajátjaira szavaz, mivel egy civilizált, modern és művelt országban az etnikai kérdésnek már meghaladottnak kellene lennie. 

Viorica Dancilă negatív rekordot dönthet

Dan Barnánál kisebb eséllyel, de bekerülhetne a második fordulóba a jelenlegi kormányfő, a PSD elnöke, Viorica Dancilă is, bár egyelőre pártja a szétesés állapotában van, egyben elveszítette korábbi kormánykoalíciós szövetségese, a Călin Popescu Tăriceanu által vezetett ALDE támogatását is, miután a szociáldemokraták nem támogatták az utóbbi politikus államfőjelöltségét.

Kormányfőként azonban Dancilă bőségesen osztogathatja a pénzt a megyei kiskirályoknak, akiktől végső soron a szavazók mozgósítása is függ. A szociáldemokraták jelöltje 1996 óta tagja a pártnak, 2009-ben tagja lett az Európai Parlamentnek. Kormányfőként Liviu Dragnea bábjának tartották, és ismertek a gyakori bakijai. Politikai megfigyelők közül sokan úgy gondolják, hogy a PSD elnöke államfőjelöltként megdöntheti pártja negatív rekordját, és kiesik már az első fordulóban.

Kelemen Hunor: „Respekt!”

Több mint húsz éve természetesnek vesszük, hogy az RMDSZ is állít államfőjelöltet. A romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének eddig három jelöltje volt: 1996-ban és 2000-ben Frunda György, 2004-ben Markó Béla, 2009 óta pedig Kelemen Hunor szövetési elnök indult, aki immár harmadszor vesz részt a megmérettetésen.

Azt Romániában mindenki természetesnek veszi, hogy az országnak még jó ideig nem lesz magyar elnöke. Az RMDSZ a politikusainak indoklása szerint mindenekelőtt azért indít jelöltet, hogy a kampány során ismét felszínre hozhassák a romániai magyarság elvárásait, követeléseit, hiszen – és ez is köztudott –, a román jelöltek közül senki sem foglalkozik a kisebbségi közösségek sorsával, csupán a szavazataikat kérték.

A hétvégi román lapok szívesen idézték Kelemen Hunor a romániai választókhoz intézett felhívását, miszerint azért egyszer meg lehetne próbálkozni egy magyar államfővel is, hiszen a romániai magyarság is rendelkezik olyan személyiségekkel, akik el tudnák vezetni Romániát. „Az RMDSZ-nek van elképzelése az ország jövőjéről, a többségi és kisebbségi lakosság gondjairól, törekvéseiről – csupán a bizalom és a tisztelet hiányzik, ami nélkül viszont nem lehet jövőt építeni” – jelentette ki a jelölt. Kelemen Hunor elnökválasztási kampányának jelszavaként ezért egyetlen szót választott: Respekt!

Az RMDSZ elnökjelöltje kampánya során őszintén beszélne az ország problémáiról, a környezeti gondokról, a digitalizáció szükségességéről, a közigazgatás javításáról, a jogállam megteremtéséről. Konkrét tét hiányában Kelemen Hunor lazább, humorosabb kampányt ígért.

Színészek vagy elnökök?

Mircea Diaconu augusztus 25-én jelentette be jelöltségét, és már másnap elnyerte Victor Ponta Pro Romania Pártjának, majd a Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE támogatását is, ezzel pedig némi esélye nyílt bekerülni a második fordulóba.

Mircea Diaconu neve színészként jól ismert, politikusként azonban kevésbé. 2008-2012 között a PNL szenátora, 2012-ben pedig három hétig művelődési miniszter volt, 2014-ben európai parlamenti képviselővé választották. Az idei államfőválasztáson a két párt által támogatott független jelöltként indul.

Felmérések szerint Mircea Diaconu a legtöbb szavazatot az ALDE-tól kaphatja, de a nemzeti liberálisok szavazótáborának kisebbik része is támogathatja, és sikert arathat akár a PSD táborának egy részében is.

Jóllehet két párt is támogatja, mégis független jelöltnek vallja magát, aki sikere esetén egyenlő távolságra áll majd mind a jobb-, mind pedig a baloldaltól. Mircea Diaconescu mellett további két színész – Florin Călinescu és Bogdan Stanoevici –, is államfő szeretne lenni. Igaz, Călinescu nem annyira színészként, mint inkább tévésként vált ismertté, Bogdan Stanoevici pedig a határon túli románok minisztereként. Ezt a tisztséget a Ponta-kormányban kilenc hónapig töltötte be.

Paleologu: elnökként oktató lenne

Theodor Paleologu a Népi Mozgalom Pártjának jelöltjeként indul a jól ismert író és politikus, Alexandru Paleologu fiaként, kampányát egyrészt apja emlékének, másrészt pedig „nemzeti pedagógiai gyakorlatnak” szánja, megválasztása esetén pedig a korábbi „játékos” és az eseményekben „nézőként részt vevő” mostani államfő helyett elnökként „oktatói” szerepkört töltene be.

Paelologu esszéírónak, tanárnak, diplomatának és politikusnak vallja magát. Kezdetben a Demokrata Liberális Párt tagja volt, majd a Népi Mozgalom Pártjához csatlakozott. Államfőként egyik célja az, hogy Románia a schengeni térség tagjává váljon, illetve tevékenyen bekapcsolódjék az Európai Unió gondjainak megoldásába. Másik kampánytémája az oktatás lesz.

A 2008 és 2012 között demokrata-liberális képviselőként, 2008-2009 között művelődési tárcavezetőként, korábban koppenhágai és reykjavíki román nagykövetként ténykedő Paleologu egyesek szerint meglepetésre túljuthat az első körön.

Pleșoianu, Cumpânașu: a rabszolgáktól a gyilkosságig

A szociáldemokrata Liviu Pleșoianu, akit a szociáldemokraták új vezetősége kiközösített, független jelöltként indul.  Egyike volt azoknak, akik elszánt harcot hirdettek a „párhuzamos állam” ellen. Magyar- és nyugatellenes politikus. Véleménye szerint a románok elveszítették országukat, legjobb esetben is rabszolgák benne, Románia pedig tizennegyedik nagyságrendű gyarmattá vált. Pleșoianu a szociáldemokraták többé-kevésbé diszkrét támogatására számíthat, és rászavazhatnak majd a Călin Popescu Tăriceanuból kiábrándult ALDE hívei is.

Alexandru Cumpânașu a Caracalon meggyilkolt kislány állítólagos nagybátyja, aki meglovagolta a tragikus eseményt, ebből fakadó népszerűségére számítva indul az államfőválasztáson, jóllehet korábban határozottan állította, hogy nem indul a megmérettetésen. „Rendszerellenes” jelöltként elsősorban Klaus Johannistól vehet el választókat és a PSD-ellenes szavazatokra számíthat – különösebb esélye azonban nincs.

Futottak még…

A „futottak még” kategóriába tartozik a Dan Voiculescu által alapított és a Colectiv-tragédia alkalmával leszerepelt bukarestii elöljáró, a 4. kerület volt polgármestere, Cristian „Piedone” Popescu által vezetett Humanista Párt jelöltje, Ramona-Ioana Bruyneels, aki jobb- és baloldalról szerezhet szavazatokat, Gheorghe Funar, a Mi Romániánk Párt, Sebastian Popescu, az Új Románia Párt, Ninel Peia, a Román Nemzet Pártja, Cătălin Berenghi, a Konzervatív Autonóm Dákizmus párt, Emanuel Onoriu, a Romániai Romák Keresztény Nemzeti Szövetségének jelöltje, a veterán üzletember, Viorel Catarama, John Ion Banu, egy fiatalabb üzletember, Mădălina Baroncea, szabadúszó, Miron Cozma bányászvezér, a La Manche-csatornát átúszó Avram Iancu hosszútávúszó, a Norvégiában élő Dorin Dimitrie Stoichescu.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X