Forgatókönyvek: marad-e hivatalában novemberig a Dăncilă-kormány?


-A A+

Tíz évvel ezelőtt volt hasonló politikai válság az országban – a parlament megbuktatta a kormányt, de maradt a kisebbségi kabinet az államfőválasztásig. Kibírja-e novemberig a Dăncilă-kabinet? Parlamenti matematika és tények.

Akár már jövő héten eldőlhet, hogy hová fajul a két hete kirobbant kormányválság – megbukik a Dăncilă-kabinet vagy kisebbségben irányítják a kormányt a szociáldemokraták.

Még mielőtt a jövő felé tekintenénk és számba vennénk a lehetséges forgatókönyveket, nézzünk egy picit a múltba, a mostani helyzet ugyanis nem egyedi. Tíz évvel ezelőtt, 2009-ben az akkori Boc-kormányból kivonult a Szociáldemokrata Párt (PSD), a parlament pedig rá 13 napramegszavazta a bizalmatlansági indítványt. Azonban sem s Traian Băsescu akkori államfő által kijelölt Lucian Croitoruból, sem Liviu Negoiţăból nem lett kormányfő.

Az államfőválasztásig hivatalban maradt kisebbségi kormányként az Emil Boc vezette kabinet, majd Traian Băsescu újabb győzelme után december 23-án beiktattak egy új kormányt, amelynek élén szintén Emil Boc állt. Úgy is mondhatnánk, hogy a PSD azt kapta, amit akkor adott – kérdés azonban, hogy ugyanúgy fogja-e túlélni a mostani válsághelyzetet, mint az akkor kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL).

A PSD fűbe-fába kapaszkodik

A következő napok nagy kérdése ugyanis, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat nagy fölénnyel megnyerő, majd az EP-választásokon csúfosan elbukó PSD-nek van-e esélye arra, hogy bevásárlással/átcsábítással összegründoljon egy parlamenti többséget. A párt láthatóan egyedül maradva is a végsőkig kitart a kormányzati pozíciója mellett – igaz, mást nem is nagyon tehetne. A folyamatos lejtmenetben lévő szociáldemokraták számára ugyanis ez az egyetlen túlélési lehetőség.

A PSD távolról sem tekinthető rózsásnak. Jól jelzik ezt a párt legfőbb döntéshozó fórumának tekintett Országos Végrehajtó Bizottság hétfői ülése utáni nyilatkozatok. Nem sikerült megegyezni arról, hogy kormányátalakítást, vagy kormányátszervezést hajtsanak végre. Viorica Dăncilă pártelnök-miniszterelnök azt mondta, minden annak függvénye, hogy hány szavazatot tudnak szerezni az ALDE-tól, és a nem magyar nemzeti kisebbségektől, a Pro Románia Párttal ugyanis jelenleg nem számolnak.

A kormány gyakorlatilag az államelnöki hivatal béklyójában van – Klaus Johannis ugyanis nem hajlandó kinevezni ügyvivő tárcavezetőket az ALDE két hete lemondott minisztereinek a helyébe. Azt a meccset játssza, amit Traian Băsescu annak idején Victor Pontával – célja elhitelteleníteni a szociáldemokrata kormányt a választópolgárok előtt. Az ellenzéket azonban belehajszolja egy bizalmatlansági indítványba, amit kénytelenek benyújtani, hisz a 2016-os parlamenti választások óta folyamatosan azt szajkózták a liberálisok, hogy menesztik a kormányt.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette ugyan, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, de az előrehozott választások híve, amelyet a jövő évi helyhatósági (önkormányzati) választásokkal egyidőben tartanának – erre vonatkozó paktumot ajánlanak az úgynevezett „nem PSD-s pártoknak” és az államfőnek.

Ezek a parlamenti erőviszonyok

Egyébként most először van az ellenzéknek valós esélye arra, hogy egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal menessze a kormányt. Az ellenzéki pártoknak kedd estig tudniuk kell, hogy hány támogató szavazatra számíthatnak majd a parlamentben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja, hogy a kormány menesztéséhez szükséges 233-nál 9-el több, 242 szavazatuk van. A PNL-nek, az USR-nek, a Népi Mozgalom Pártnak és az RMDSZ-nek 181 képviselője és szenátora van.

A magyar közösség szempontjából azonban elég aggasztó, hogy a jelenlegi politikai káoszban gyakorlatilag egyetlen szövetségese sincs az RMDSZ-nek. Vezető politikusai szerint mindenkivel tárgyalni kell, kérdés azonban, hogy van-e olyan román párt ,amely érdemben tárgyalna az RMDSZ-szel. Korodi Attila korábban az Erdélyi Magyar Televízió Kontra című műsorában elismerte, hogy sem a PSD, sem a PNL nem az az alakulat, amellyel nyugodt szívvel vállal sorsközösséget a szövetség. Ennek ellenére az elmúlt két hétben az RMDSZ felsővezetésébe tartozó politikusok sorra azt nyilatkozták, hogy megszavazzák a Dăncilă-kabinet menesztését, a leendő kormányban azonban nem kívánnak szerepet vállalni

Politikai források szerint a nem magyar nemzeti kisebbségek soraiból 3 vokssal számolhat az ellenzék. A Szociáldemokrata Pártból disszidált politikusokból álló, Victor Ponta által alapított Pro Romániának 28 szavazata van, a kormányból kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) pedig 21. Utóbbi két alakulat támogatása nélkül az ellenzéknek nincs esélye a kormány megbuktatására. Egyik párt részéről sem egyértelmű a hozzáállás – az ALDE-nak minden bizonnyal lesznek átszavazói, ahogy az sem egyértelmű, hogy Victor Ponta minden képviselőjét az egykori pártja elleni szavazásra fog kényszeríteni.

Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke tegnap azonban azt nyilatkozta, hogy a Pro Románia „határozottan elkötelezte magát” amellett, hogy aláírja a bizalmatlansági indítványt. Tudjuk azonban, hogy a bukaresti politikában a bizalmatlansági aláírása és támogatása a döntő napon, nem jelenti ugyanazt. A legutóbbi bizalmatlansági ugyanis még annyi voksot sem kapott, ahány aláírást. Ugyanakkor „kedvező jelzéseket” észlel az ALDE részéről is, hogy támogatják az indítványt, de velük újabb tárgyalásokra kerül sor.

A PSD-nek 204 voksa van, a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója 10 szavazattal támogatja őket. A párt Teodor Meleșcanu volt külügyminisztert jelölte a szenátus élére azért, hogy szavazatokat szerezzen az ALDE-tól.

Politikai források szerint a bizalmatlansági indítványt a héten fogja iktatni az ellenzék, a parlament pedig szeptember 16-a és 20-a között szavazhat róla.  Ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az államfő konzultációra hívja a parlamenti pártokat, tisztázandó az erőviszonyokat, majd kormányalakítási megbízást adni valamelyik alakulatnak vagy szövetségnek. Azt már korábban bejelentette, hogy a szociáldemokraták nem számíthatnak erre.

Csak így bukhat meg a kormány

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentkezett miniszterelnöknek, politikai források szerint azonban nagyobb az esélye annak, hogy az USR-PLUS 2020 Választási szövetség részéről Dacian Cioloș egykori technokrata kormányfőt kérje fel Klaus Johannis a kormányalakításra. A kormány megalakítása legfeljebb 10 napot tarthat, a minisztereket a parlamenti szakbizottságok hallgatják meg, majd a két ház együttes plénuma szavaz az új kabinetről. Ha a bizalmatlansági indítvány nem megy át, marad a Dăncilă-kormány, a miniszterelnök pedig a parlament által megerősítve kérheti a hiányzó tárcavezetők kinevezését.

A kormányzásban magára maradt szociáldemokrata-kabinet akkor is maradhat a Victoria-palotában, ha a parlament nem fogadja el Viorica Dăncilă miniszterelnök kormányátszervezési javaslatait, az esetleges elutasításnak – ahogy Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke felhívta erre a figyelmet – csak véleménynyilvánító ereje van. Az ellenzék pedig csak 2020-ban nyújthat be újabb bizalmatlansági indítványt.

Az államfőválasztások eredménye azonban döntő jelentőségű lesz a PSD jövőjére nézve. Ha a párt csúfos vereséget szenved – aminek igencsak nagy a valószínűsége –, a PSD sorsa megpecsételődött. A választások eredménye ugyanis azt fogja jelezni a szociáldemokrata honatyáknak, hogy ha a párt soraiban maradnak, veszélybe kerül a képviselői/szenátori székük.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X