A pénz vonzza a pénzt: a gazdag régiókba érkezik a legtöbb közvetlen külföldi befektetés


-A A+

A külföldi beruházások szempontjából az ország voltaképp két részre oszlik. Létezik a „szegény Románia” – ez nagyrészt a Kárpátokon túli megyékből, mindenekelőtt Olténiából áll –, amelyet a befektetők nagy ívben elkerülnek, és létezik a „gazdag Románia”, ahova csak úgy ömlik a külföldi tőke. Ez utóbbi övezet – Bukaresten, Prahova megyén és Konstancán kívül – elsősorban az erdélyi megyéket, Románia középső és nyugati térségét, főként a nyugati határ menti megyéket fogja át.

Bukarestbe érkezett a beruházások fele

A Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb adatai szerint az eddigi külföldi közvetlen tőkeberuházások összértéke Romániában 2017. december 31-én megközelítette a 76 milliárd millió eurót. Az adatok területi bontása szerint a legtöbb befektetés a gazdaságilag amúgy is fejlett térségeket gyarapítja.

A külföldi beruházások tekintélyes része, több mint fele, 38,699 milliárd euró Bukarestbe érkezett, majd a főváros vonzáskörébe tartozó Ilfov megye következik 4,165 milliárd euróval. A harmadik helyre Temes megye került, 3,998 milliárd euróval.

Az ipari logisztikájának köszönhetően az utóbbi időben igen népszerűvé vált Prahova megye eddig összesen 2,251 milliárd euró külföldi beruházást vonzott, némileg megelőzve Konstanca megyét, ahová 2,163 milliárd euró érkezett. Ez utóbbi összegnek a java elsősorban a konstancai kikötőbe irányult, amely egyre nagyobb vonzerőt gyakorol a külföldi befektetőkre. A közvetlen külföldi beruházások listájának további három helyét Brassó, Arad, Kolozs megye foglalja el.

Olténia a kullogók között

Olténia megyéi közül Dolj vezet, 1,193 milliárd euróval, messze lemaradva Erdély vezető megyéje, Temes mögött, ahova háromszor nagyobb összeg érkezett közvetlen befektetések formájában. Dolj külföldi beruházásainak jelentős részét fejlett gépkocsi-iparának köszönheti. Csakhogy az utóbbi időszakban megcsappantak a Craiovára és környékére érkező befektetések.

Gazdasági elemzők szerint Olténiát például azért kerülik a külföldi befektetők, mert a térségben nincsenek sem a főváros, sem a határok felé vezető autópályák vagy gyorsforgalmi utak. A Dolj megyei kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Gabriel Vlăduț más okokat is felhoz. Olténiában hiányoznak a nagyobb beruházásokat lehetővé tevő feltételek, a külföldi beruházók érdeklődésére számot tartó ágazatok, a térségben nincs megfelelően képzett munkaerő. Az övezetben nincsenek nyersanyagot biztosító beszállítók, szolgáltatások, ezért egyelőre esély sincs arra, hogy a mostaninál nagyobb vonzerőt gyakoroljon a külföldi beruházókra. 

Igen kevés beruházás, csupán 182 millió euró irányult Vâlcea megyébe. A külföldi befektetőket még kevésbé érdekelte Mehedinți megye, ahova mindössze 5 millió euró érkezett. Ez a megye egyébként az ország egyik legszegényebb térsége, amelyből szinte teljesen hiányzik az ipar. A befektetések szempontjából egyébként a legutolsó helyen Gorj megye áll, alig 4 millió euróval.

A „szegénység pólusa”: a Délnyugati Régió

Fejlesztési régiónként Bukarestbe és Ilfov megyébe a romániai külföldi befektetések több mint 60 százaléka érkezett, majd a Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyékből álló Központi Régió következik, 8,9 százalékkal, míg a Kolozs, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Beszterce-Naszód megyékből álló Nyugati Régióba a külföldi beruházók 8,5 százalékot fektettek be.

Romániában a „szegénység pólusát” két történelmi régió, Olténia és Moldova alkotja. A Vâlcea, Olt, Dolj, Mehedinți és Gorj megyékből álló Délnyugati Régióba a külföldi beruházások mindössze 3,2 százaléka, azaz összesen 2 414 millió euró került, ennek az összegnek a felét egyébként Dolj megye szippantotta fel.

De a Délnyugati Régiónál is rosszabbul áll a Bákó, Botoșani, Iași, Neamț, Suceava és Vaslui megyéből álló Északkeleti régió, ahova a külföldi befektetések 2,2 százaléka került.

Hollandia vezet

A Román Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb közvetlen külföldi tőke Hollandiából érkezett Romániába, az ottani befektetők a külföldi beruházások csaknem 26 százalékát biztosították. Hollandia után Németország következik, nem egészen 13 százalékkal, Ausztria pedig a harmadik helyen áll 12,6 százalékkal, majd a közvetlen külföldi befektetések valamivel több, mint hat-hat százalékával Olaszország és Franciaország következik.

A külföldi befektetőket elsősorban a feldolgozó ipar érdekelte, az országba érkező beruházások 32 százaléka ebbe az ágazatba áramlott. Ezen belül elsősorban a kőolajipar, a vegyipar – főleg a műanyagipar – és a fémipar vezet. Jelentős összegek érkeztek az energiaiparba, az építkezésbe, a kereskedelembe, a különféle pénzügyi ágazatokba és a biztosításokba is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X