„Klimatikus apartheidhoz” vezethet a globális felmelegedés


-A A+

Az utóbbi években egyre erőteljesebben érződnek a klímaváltozás hatásai, amelyek igen komoly következményekkel járhatnak a gazdaságilag fejlettebb országokra is, ám negatív kihatásait elsősorban a szegény országok érzik meg. Románia éppen ezek közé tartozik.

Évről-évre forróbbak a nyarak, gyakoribbá válnak a pusztító árvizek, az erdőtüzek – a szibériai és távol-keleti erdőtüzek már az űrből is megfigyelhetőek. Sokkal gyorsabban olvadnak a sarki jégtáblák, mint eddig hitték, tudósok mérései szerint Grönland 2002 és 2016 között évente 280 gigatonna jeget veszített, ami 0,8 milliméteres tengerszint-növekedést okoz évente, márpedig a világ tíz legnagyobb városa közül nyolc a tenger partjára épült.

A napokban, alig 500 kilométernyire az északi sarktól, villámlott. Igaz, ezt a jelenséget régebben is észlelték – nyaranta átlagosan egy villámot – most viszont 48 alkalommal figyeltek meg légköri kisülést a sarkkörben. A kutatók azt is megállapították, hogy a globális felmelegedés nyomán egyre magasabbra nőnek az Északi-sarkvidéken a növények.

A globális felmelegedés kihat az egész világ gazdaságára, és idővel megállíthatatlan láncreakcióhoz vezethet, amely komolyan érintheti a szállításokat, az idegenforgalmat, a mezőgazdaságot.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentésében megállapítja, hogy az utóbbi 150 évben az átlagos hőmérséklet világviszonylatban 0,8 Celsius fokkal emelkedett, a növekedés viszont Európában 1 Celsius fokos volt. 1850-hez képest 1995 és 2006 között világszerte a legmagasabb hőmérsékleti értékeket mérték. Szakértők szerint a felmelegedés a következő évtizedekben fokozódni fog, 2100-ig az átlagos hőmérséklet 1,8-4 Celsius fokkal növekedhet. Ebben az esetben a klímaváltozás immár megfordíthatatlanná válik.

Elsősorban a Földközi-tengeri országok károsodnak

Európában a globális felmelegedés leginkább a kontinens déli részét és a sarkvidéket érinti majd, itt csökken majd a legnagyobb mértékben a csapadék mennyisége, északon és északnyugaton viszont jelentősen megnő. Mindez nagymértékben kihat az ökoszisztémákra, az emberek egészségére és a vízforrásokra.

A klímaváltozás gazdasági költségei máris hatalmasok. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagországainak a globális felmelegedés kihatásai1980 óta máris 400 milliárd eurójába kerültek. A legnagyobb anyagi kár elsősorban a Földközi-tenger térségében lévő országokat érintette, mindenekelőtt olyan gazdasági szektorokban, mint az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a szállítások. Utóbbi esetben a globális felmelegedés mindenekelőtt a vasúti szállítást érintette negatívan, hiszen a hőség hatására, az áradások miatt megrongálódtak a sínpárok, a vasúti töltések, de a magas hőmérséklet nyomán olvadékonnyá válik az aszfalt is, elsősorban a nehéz járművel károsítják az országutakat, de kárt szenved a légiszállítás és a hajózás is.

A klímaváltozás fokozottan érinti a falvak lakosságát, a mezőgazdaságból élő embereket is. Igaz, a felmelegedés kockázata nem egyenlően oszlik meg. A globális felmelegedés elsősorban a megélhetési gazdaságokat, az elmaradott országokat érinti, amelyek technikailag nem képesek felvenni a harcot a klímaváltozással. Ezt a nézetet osztják az ENSZ szakértői is, akik szerint a szegények még szegényebbeké, a gazdagok pedig még gazdagabbakká válnak.

2020 – 20-20-20

Az ENSZ mélyszegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különleges raportőre, Philip Aston úgy véli, hogy a háborúk mellett, a globális felmelegedés is hozzájárul a migrációhoz. A klímaváltozás semmivé teheti a szegénység felszámolásában, a globális egészségvédelemben és a gazdasági fejlődésben az utóbbi ötven esztendő során elért eredményeket. A felmelegedés következtében a mélyszegények száma 2030-ig várhatóan további 120 millió emberrel növekszik majd, akik nagyrészt étel, lakás és víz nélkül maradhatnak. Philip Aston valóságos „klimatikai apartheidról” beszél.

Az előrejelzések szerint Európában a „legforróbb pontok” – a szó szoros értelmében is – Dél- és Délkelet-Európában lesznek, a felmelegedés itt jár majd a legdrámaibb hatásokkal. A kontinensnek ezeken a részein a legmagasabbak a hőmérsékleti értékek, itt hull le a legkevesebb csapadék, itt csökken leginkább a folyók vízhozama. Ezért ebben a térségben fenyeget leginkább a szárazság, az elsivatagosodás, a növényzet elszegényesedése, és mind gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek. De veszélyeztetett zónának minősül Nyugat-Európa partmenti része, az árterületeken fekvő övezetek is, akárcsak a sarkvidék, amelyet a légkör és a tenger gyors felmelegedése, a jégrétegek egyre erőteljesebbé váló olvadása fenyeget.

Az Európai Unió illetékesei a klíma és az energetika területén erőteljes intézkedéseket hoztak. Az 2008-ban kidolgozott törvénycsomag előírja, hogy 1990-hez képest 2020-ig legkevesebb 20-20-20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó széndioxid kibocsátását, az uniós államokban ugyanennyivel kell növelni az újrahasznosítható energiaforrásokat részarányát, és ugyancsak 20 százalékkal kell növelni az energetikai hatékonyságot is.

Kizöldült a bolygó

Vannak persze derűlátó szakértők is, akik szerint a klímaváltozás ugyan negatív kihatásokkal is jár, ugyanakkor pozitív vonzatai is vannak.  Így például a mezőgazdasági termelést jelentősen ki lehet majd terjeszteni északi irányban, a sarkvidéki térségek felé. A New York City University tanulmánya szerint – amely felhasználta a Pekingi Egyetem kutatóitól származó adatokat is – a globális felmelegedés következtében a bolygó kizöldült. A NASA és a NOAA felmérései szerint a növényzet 25-50 százalékkal növekedett a Földön, miközben a szélsőségessé vált hőmérsékletek miatt csupán a földfelszín 4 százalékán szorult vissza az élővilág. A növényzettel beborított területek növekedésével pedig egyre csökken a széndioxid és megnövekszik az oxigén mennyisége a légkörben.

Ugyanakkor az amerikai szövetségi kormánytól függetlenül működő ügynökség, az Environmental Protection Agency kimutatásának megfelelően az utóbbi évtizedekben nem nőtt számottevően a kánikulai napok száma, mi több, az 1930-1940 közötti években azok száma hatszor nagyobb volt, mint jelenleg, jóllehet a klímaváltozás akkoriban még „gyermekcipőben” járt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X