Nem csoda, hogy folyamatosan leáll az egészségügyi kártyák informatikai rendszere


-A A+

A 2011. január elsejei bevezetése óta folyamatosan gond van egészségbiztosítási kártyákat kiszolgáló informatikai rendszerrel. Legutóbb júliusban több hétig használhatatlanok voltak a kártyák, a betegek és a háziorvosok bosszúságára. Ez voltaképp nem is meglepő, tekintettel arra, hogy már a rendszer bevezetését botrányok kísérték.

Romániában tizenöt évig tartó viták és rengeteg fölöslegesen kidobott pénz után a Boc-kormány vezette be a kártyarendszert az egészségügyben 2011. január elsejétől. Az ország az utolsók közt tette meg ezt a lépést az Európai Unióban, tehát lett volna idő tanulni más tagállamok hibáiból, de ez nem történt meg.

Dâmbovițai módszer

A romániai kártyarendszer bevezetésében az illetékesek a „dâmbovițai módszert” alkalmazták: kétes hírű, hozzá nem értő üzletembereket vontak be, olyan cégekkel kötöttek szerződést, amelyek röviddel később csődbe mentek, és – a politikusok nem kis segédletével – gúnyt űztek a betegekből – derül ki a HotNews összeállításából.

Az egészségbiztosítási kártyák bevezetésével a Hewlett-Packard és a Novensys konzorciumot bízta meg az egészségügyi minisztérium, eléggé furcsa versenytárgyalás után. Az utóbbi cég 2011 és 2016 között rengeteg állami megrendelést kapott, aztán – ugyanilyen furcsa módon – 2016-ban csődbe ment, holott a román hatóságok teljesen megbízhatónak ítélték.

A Novensys részvényeinek 67 százalékával három kétes hírű román üzletember, a többivel pedig egy ciprusi offshore bank, az ICB Investment Limited rendelkezett, amely szoros kapcsolatban állt az adóhivatal volt vezetőjével, Șerban Poppal. Utóbbit Olaszországban öt éves letöltendő börtönre ítélték, befolyással való üzérkedés miatt. A három részvénytulajdonos közül az egyiket korrupció vádjával három év és hat hónap börtönre ítélték, de vád alá helyeztek további két részvénytulajdonost is a Microsoft-ügyben.

A hibás: a DNA

A Hewlett-Packard és a Novensys konzorcium egy olyan informatikai rendszert hozott létre, amely már kezdettől fogva szüntelenül meghibásodott. Az egészségbiztosítási pénztár pedig – szintén a kezdettől fogva – azt állította, hogy a rendszerrel semmi gond nincs, a működésképtelenségért a kártya felhasználóit okolta. A háziorvosokat azzal vádolta, hogy nem tudják használni a kártyát, illetve túlterhelik a rendszert.

Az egészségbiztosító akkori igazgatója, Vasile Ciurchea 2015-ben többek között azt állította: a rendszer azért hibásodik meg, mert a háziorvosok a kártyát akkor dugják be a leolvasóba, amikor sztetoszkopót használnak. Ciurchea egybként ugyanaz a személy, akit a jelenlegi egészségügyi miniszter, Sorina Pintea nemrégiben megfelelő személynek talált a kártyával támadt jelenlegi gondok megoldására.

Az egészségbiztosítási pénztár az üzemzavarokért a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is hibáztatta, amiért a vádhatóság az intézmény több vezetőségi tagját letartóztatta, helyükbe pedig újakat kellett kinevezni, akik nem értettek az informatikai rendszerhez. Amikor pedig a DNA a főügyésze, Laura Codruta Kövesi eltávolítása után „megszelídült”, a Különleges Távközlési Szolgálat következett a felelősök lajstromán.

IT-szakértők szerint, ha nem is egyedüli, de a legfőbb hibás éppen az egészségbiztosítási pénztár, mert nem gondoskodott a rendszer megfelelő karbantartásáról. Sorina Pintea egészségügyi miniszter nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy a DNA-hoz fordul a több hétig tartó júliusi üzemzavar miatt, majd nyomban ezt követően kinevezte a pénztár élére Vasile Ciurcheát, aki ellen a korrupcióellenes ügyészek korábban már vizsgálatot indítottak.

630 ezer kártya hiányzik

Az egészségügyi kártyák szétosztása szintén nem ment zökkenőmentesen. A törvény szerint csak az részesülhetett orvosi ellátásban, akik rendelkezik kártyával, csakhogy a határidő lejárta után két évvel, 2017-ben 630 ezer személy még nem kapták meg a kártyát, pedig fizették a biztosítást. Elvileg egy munkahelyi igazolás birtokában részesülhettek volna az ellátásban, a gyakorlatban azonban nem egy esetben előfordult, hogy kártya hiányában az orvosok vonakodtak ellátni őket, mert attól tartottak, hogy a biztosító végül nem fizeti ki őket.

Végül kompromisszumos megoldás született: az egészségügyi személyzet a kártyával nem rendelkezők biztosítási díjainak kifizetését az egészségbiztosítási pénztár honlapján ellenőrizhették. Ez az akkor még ideiglenesnek tekintett megoldás mára véglegesnek tűnik, az illetékesek nem törődnek a hiányzó kártyák kiadásával.

Az egészségbiztosítási kártyák és az egészségbiztosítási pénztár informatikai rendszerének „kalandjai” voltaképpen jellemzőek az egész romániai egészségügyi rendszert uraló kapkodásra, fejetlensége és nemtörődömségre. Nem véletlen, hogy Románia egészségügyi szempontból is az utolsó helyeken van az uniós tagállamok között. Csakhogy, ahogyan az egészségbiztosítási pénztár szóvivője éppen a napoknak kijelentette: mindez nem számít, hiszen az emberek kártyákkal vagy anélkül, de így is úgyis meghalnak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X