Így vette át a szélsőjobboldal a székelyföldi románok irányítását


-A A+

Futballhuligánok, ortodox pópák, neofasiszták: régi szövetségesek spontán koalíciójának „köszönhető” az úzvölgyi temető körüli helyzet eszkalálása.

Noha a hírekben gyakran előfordul a Kovásznai, Hargitai és Marosi Románok Civil Fóruma (FCRCHM) – az utóbbi időszakban a leggyakrabban a közigazgatási kódex és az úzvölgyi hősi temető kapcsán –, nincs könnyű dolga annak, aki meg akarja tudni, ki áll a szervezet élén. A forumharghitacovasna.ro weboldal nem működik, egy guglizásra pedig a sokadik oldalon sem bukkan fel Ioan Marian Știopu neve. Pedig 2018 augusztusától ő a FCRCHM elnöke.

A médiában a leggyakrabban egy brassói fogorvos, Mihai Tîrnoveanu jelenik meg a székelyföldi románok képviselőjeként. Utóbbi két éve, 2017 júliusa óta foglalja el a posztot. A Mesagerul de Covasna korabeli cikke szerint Tîrnoveanu Calea Neamului nevű szervezete csatlakozott a székelyföldi románok ernyőszervezetéhez, így „nevezték ki alelnöknek” a brassói illetőségű orvost. Az alábbi videón Mihai Tîrnoveanu látható az úzvölgyi tememtőben, amint elkezdi a Vasgárda megemlékezéseire jellemző névsorolvasást

 

A Calea Neamului az utóbbi években számos nagy visszhangot kiváltó megmozdulást szervezett saját nevében és a FCRCHM tagjaként, de Tîrnoveanunak minden esetben gondja volt rá, hogy a Calea Neamului név külön is bekerüljön a beszámolókba. Amúgy a megmozdulások minden esetben a magyarság ellen irányultak, lett légyen szó a közigazgatási törvény elleni tiltakozásokról, provokatív célú felvonulásokról színmagyar településeken, vagy Székely Csaba Nu chiar 1918 (Nem kimondottan 1918) című darabja ősbemutatójának megzavarásáról. A Calea Neamului nevéhez kötődik továbbá a székelyföldi települések elárasztása – a legtöbb esetben engedély nélküli – keresztekkel, az ortodoxia szimbolikus térfoglalásának részeként.

Egy szó, mint száz, a Calea Neamului csatlakozása aktívabbá, radikálisabbá és országos szinten láthatóbbá tette a székelyföldi románok szervezetét. Lényegében a Calea Neamului a FCRCHM „katonai szárnyaként” működik, egy neofasiszta irányítása alatt. Itt meg kell jegyezni, hogy a magyar médiában erre alig találni utalást. (A ritka kivételek egyike itt olvasható.)

Az Ogoranu alapítvány

Ion Gavrilă Ogoranu fiatal korában a Legionárius Mozgalom tagja volt, és ifjúkori eszméit ősz fejjel sem tagadta meg. 1990 után is aktívan részt vett a – hivatalosan be nem jegyzett – neofasiszta szervezetek tevékenységében, 1993-ban pedig alapító elnöke volt a Totul pentru Țară (Mindent a Hazáért - PTT) pártnak, amely a két világháború közötti, azonos nevű legionárius párt folytatója. A tömörülést a bíróság 2015-ben feloszlatta, de a tagság – többnyire földalatti szervezetekben – tovább munkálkodik, és háborítatlanul működik a párt hivatalos lapja is, a buciumul.ro.

A Buciumul a két világháború közötti, azonos nevű hetilap utódja, és a PTT betiltása óta a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány javára gyűjt adófelajánlásokat.

Az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány alapítójaként a Partidul Pentru Patrie szerepel. 2012-ig ezen a néven futott az 1993-ben újralapított legionárius párt. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazokat a személyeket találjuk, akik egyéb neofasiszta projektek körül is bábáskodtak, kezdve a már említett PTT-vel, egészen az Új Jobboldalig (Noua Dreaptă): Grigore Coriolan Baciu, Florin Dobrescu, Cătălin Maghiar stb.

A buciumul.ro domainnevet szintén a PTT nevére jegyezték be. Mihai Tîrnoveanu, a székelyföldi románok szervezetének alelnöke a weboldal több mint 200 cikkében szerepel, köztük abban az írásban, amely beszámol Virgil Totoescu haláláról. Totoescu volt az, aki átvette a legionárius párt vezetését Ogoranutól, annak 2006-os halála után. A cikkbe illesztett fotón középen az akkor éppen gyászolt pártelnök áll, előtte utódja, Marcel Grijincu guggol, mellette pedig Mihai Tîrnoveanu (j. l.).

Az ő és társai jelenléte a pártelnök halálát bejelentő cikkben, a párt hivatalos lapjában, egyértelmű jelzés: ők azok, akik továbbviszik a fáklyát a „nagy öregek” halála után.

Egykori fasiszták, mai szélsőségesek

Mihai Tîrnoveanu rendszeres látogatója a Neamţ megyei Petru Vodă kolostornak, amelyet Justin Pârvu, a Vasgárda egykori tagja alapított 1991-ben. 2011-ben hatalmas botrány kerekedett, amikor az internetre felkerült egy videó, amelyen apácák egy legionárius himnusszal kedveskednek a szerzetesnek, 92. születésnapja alkalmából. Ugyanabban az évben megjelent egy interjú, amelyben a pap többek között azt nyilatkozta, hogy a Vasgárda-alapító Corneliu Zelea Codreanu, a Kapitány „isteni tervet” valósított meg.

A 2013-ban elhunyt Justin Pârvu szellemi utódjának Amfilohie Brânză-t  tartják, aki mentorának ösztönzésére kolostort épített a Bákó megyei Diaconeşti-en, ahol többek között legionárius irodalom kiadásával foglalkozik.

A vadászpilótából lett pap a román szélsőjobb kedvence, a „nemzet lelkipásztoraként” emlegetik, és lelkesen osztogatják a közösségi médiában beszédeit, amelyeken zsidó–szabadkőműves összeesküvés-elméletekről harsog, fröcsög belőle a rasszizmus és az idegengyűlölet, és szentírásként idézi „a Kapitányt”. (Például itt, itt vagy itt.)

A fenti képen Mihai Tîrnoveanu jobbján álló férfi Dan Ciprian Grăjdeanu (a fotón jobbról a második), a ploieşti-i Ortodox Testvériség (teljes nevén: Frăţia Ortodoxă Sfântul Mare Mucenic Gheorghe, Purtătorul de Biruinţă) vezetője, egyike az úzvölgyi „megemlékezés” főszervezőinek. A Facebook-oldalán közzétett videóban többek között azzal lelkesítette a románokat: „meg kell mutatnunk, hogy ez Románia, nem Magyarország”.

A Frăţia a Calea Neamului legfontosabb partnere, Facebook-os bemutatkozó szövege szerint „Justin Pârvu áldásával” jött létre. A szervezet részt vett a már említett sepsiszentgyörgyi előadás megzavarásában, illetve még azelőtt kipróbálta megát egy LGBT-témájú mozielőadás ellehetetlenítésével a bukaresti parasztmúzeumban.

CARD = DRAC?

Bár első olvasatra alig tűnik hihetőnek, ezeknek a szervezetek a tagjai abban a meggyőződésben élnek, hogy a bukaresti hatóságok idegen hatalmakkal – elsősorban a zsidókkal – és gonosz természetfölötti erőkkel összejátszva próbálják megváltoztatni a személyi okmányokat, és azokon keresztül átvenni az irányítást a románok, illetve az emberiség lelke fölött. Minderre abból következtetnek, hogy a személyes adatok tárolására is alkalmas, biometrikus személyazonossági kártya (card) visszafelé olvasva ördögöt (drac) jelent. A legkevésbé sem zavarja őket, hogy a személyi hosszú évek óta kártya típusú.

A június 6-ai úzvölgyi "ostromban" résztvevő szervezetek részt vettek a biometrikus személyik elleni tiltakozásokban, úton-útfélen harcolnak a román ortodoxia kizárólagosságért, a homoszexuálisok jogainak kiterjesztése ellen, illetve a női emancipáció visszafordításáért.

Az úzvölgyi temetőben koszorúzó Cătălin Berenghi, volt idegenlégiós és Călin Mărincuş, egykori K-1 harcos vezette a bukaresti muszlim mecset építése elleni – gyakran a törvényesség határán túlmenő – megmozdulásokat, és egy héttel az úzvölgyi incidens után az első sorban vonult Kolozsvárott, az LGBT belvárosi felvonulása elleni homofób tüntetésen.

Kisajátították a kommunizmus áldozatainak emlékét

Az egykori legionáriusok és a mozgalom fiatalabb szimpatizánsai a rendszerváltás után igyekeztek „rátelepedni” a kommunizmus áldozatainak emlékezetére. Következetes és fáradhatatlan munkájuknak – nem utolsó sorban pedig a Román Ortodox Egyháznak (BOR) köszönhetően – mára csaknem teljesen elmosódott a határ egyfelől az egykori politikai foglyok emlékének ápolása, másfelől az egykori Legionárius Mozgalom nevű fasiszta szervezet előtti tisztelgés között.

A „börtönök szentjei” jelzőt paradox módon olyanokra aggatják fel, akik noha a kommunista börtönökben maguk is áldozatokká váltak, egy óvatos becslések szerint is több tízezer ember üldöztetéséért, megkínzásáért és haláláért felelős mozgalom tagjai, szimpatizánsai, ideológusai voltak. Adrian Cioflancă történész, a jelenség egyik legkitűnőbb kutatója szerint a legionarizmus a felelős – más antiszemita erőkkel és az Antonescu-rezsimmel együtt – a romániai Holokausztért. A mozgalom folytatói – neolegionáriusok és ortodox fundamentalisták – egyszerre használják paravánként és legitimációs eszközként a „börtönök szentjeit”.

Mérvadóak e tekintetben a reakciók, amelyek a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet módosítását övezték 2015-ben. A 217-es törvény fő célja annak tisztázása volt, hogy a Legionárius Mozgalom a fasiszta szervezetek közé tartozik. A módosítás nyomán 2015 óta tilos a legionárius jelképek használata és a mozgalom képviselőinek kultusza, ám a törvény alkalmazása – mint annyi más jogszabályé – erősen hézagos.

A törvény bírálói „virtuális könyvégetéssel” vádolták a kezdeményezőket; azzal, hogy megfosztották a románokat a saját történelmük és kultúrájuk fontos részétől, hiszen számos jeles értelmiségi a két világháború közötti időszakban szimpatizált a Vasgárdával, vagy aktív tagja volt a mozgalomnak (például Mircea Eliade vagy Emil Cioran).

A törvény definíciója szerint a Legionárius Mozgalom alatt azt a fasiszta szervezetet kell érteni, amely az 1927-1941 közötti időszakban a «Mihály Arkangyal Légiója», «Vasgárda» és «Mindent a Házáért Párt» néven működött.

Akár pikánsnak is nevezhető, hogy a liberális párt több képviselője, köztük Crin Antonescu egykori pártelnök által kezdeményezett törvény egyik leghevesebb bírálója, Rareş Bogdan a liberálisok listavezetője volt a 2019. május végi európai parlamenti választásokon. Egy másik újságíró, aki szélsőjobboldali eszmék és személyiségek népszerűsítőjeként szerzett magának hírnevet, Oana Stănciulescu, a román közszolgálati televízió vezetőtanácsának volt tagja, szintén a PNL „színeiben”.

A neofasiszták nemcsak a kommunizmus áldozatainak emlékezetét sajátították ki, hanem egyre sikeresebben telepednek rá a közvéleményt megmozgató egyéb témákra is. (Jó példa erre a család alkotmánybeli definíciója, amelynek módosítása kapcsán nemcsak román szervezetek számára váltak hirtelen szalonképessé szélsőjobboldali mozgalmak, de a magyar egyházak is közösen vonulgattak velük.) A leírt tendencia érvényesül a székelyföldi magyarságot érintő kérdésekben is, mióta a székelyföldi románok fórumát – kommunikációs szinten legalábbis – a Calea Neamului dominálja.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X