Folyamatosan drágultak az élelmiszerek az elmúlt nyolc évben Romániában


-A A+

Cáfolják a statisztikai adatok a mezőgazdasági miniszter állítását, miszerint az utóbbi időben olcsóbb lett az élelmiszer. Az Eurostat által működtetett Food Price Monitoring Tool szerint Romániában 2010 óta folyamatosan drágultak ezek a termékek.

A statisztikai adatok szerint 2010-től 2018-ig az Európai Unióban átlagban 13,6 százalékkal, az eurozónában 12,8 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Romániában ennél mérsékeltebb, 11,4 százalékos volt az emelkedés.

Európai szinten, beleértve az EU-n kívüli országokat, 2010 óta Észtországban jegyezték a legnagyobb mértékű, 28 százalékos drágulást. Máltában 27,2, Csehországban 26,9 Magyarországon 24,3, Izlandban, Litvániában és Szlovéniában 20, Olaszországban pedig 12,4 százalékkal nőtte az élelmiszerárak.

Spanyolországban, akárcsak Romániában, 11,4 százalékos, Hollandiában viszont 10,5 százalékos volt a drágulás. Mindössze két európai országban, Írországban és Svájcban csökkentek az élelmiszerárak 2010-hez képest.

Romániában olcsóbb lett a csirkehús

Uniós viszonylatban Romániában nőtt a legkevésbé a kenyér ára: nyolc év alatt mindössze 3,9 százalékkal kellett többet fizetni érte. Ez az alapélelmiszer leginkább Csehországban drágult meg, ahol az árnövekedés elérte a 28,5 százalékot, majd 21,4 százalékkal Észtország és 19,8 százalékkal Málta következik, de több mint 10 százalékos volt a drágulás Magyarországon, Ausztriában és Lengyelországban is.

A hústermékek ára Görögországban 2010 óta gyakorlatilag nem változott, a drágulás csupán 0,3 százalékos volt, de Portugáliában is csak 2,7 százalékkal került többe. Európai viszonylatban ilyen téren a legnagyobb áremelkedést – 23,7 százalékost – Izlandban jegyezték, majd 23,4 százalékkal Szlovénia és 23,1 százalékkal Málta következik. Norvégiában, Ciprusban és Írországban viszont kissé mérséklődtek az árak.

A sertéshús ára uniós szinten alig változott 2010 óta, mindössze 3,4 százalékos az átlagos drágulás, Szlovákiában, Ciprusban, Görögországban és Hollandiában pedig olcsóbb lett. Jelentős volt az áremelkedés Szlovéniában, Belgiumban és Franciaországban (27,4, 16, illetve 15 százalék). Tizenhét uniós tagállamban olcsóbb lett a csirkehús, Romániában 0,8 százalékkal. Ez a termék a leginkább Szlovéniában drágult, ahol 30 százalékkal kell többet fizetni érte, mint 20010-ben.

Drágult a gyümölcs és a zöldség

Romániában leginkább a tojás, a zöldségfélék és a gyümölcsök drágultak, az áremelkedés átlagosan elérte a 30 százalékot, ezen a téren csupán Észtország, Belgium és Lengyelország előzi meg, ahol ezekért a termékekért 38,6, illetve 36,7 továbbá 36,5 százalékkal kell többet fizetni, mint nyolc évvel ezelőtt.

Romániában a zöldségfélék 21,5 százalékkal kerültek többe, mint 2010-ben, ezzel az ország ott van az európai „élvonalban”, a 41,2 százalékos Magyarország és a 40,5 százalékos Málta mögött. A lista túlsó végén Írország áll, ahol az utóbbi nyolc évben olcsóbbak lettek a zöldségek.

A gyümölcsök Romániában még inkább drágultak, az áremelkedés 28 százalékos volt. Ezen a téren jóval megelőzi a 68 százalékos Szlovénia és az 51,3 százalékos Észtország; Ciprusban és Írországban viszont mérséklődtek a gyümölcsárak.

Jóval olcsóbb a szeszesital az uniós átlagnál

A szeszesitalok Romániában és Bulgáriában az uniós átlagnál 74 százalékkal olcsóbban kaphatók, a legdrágábban pedig Finnországban vásárolhatják meg, itt az uniós átlag 182 százalékába kerülnek, majd 177 százalékkal Írország és 152 százalékkal Svédország következik.

Dohánytermékeket a balkáni országokban és Lengyelországban lehet a legolcsóbban megvásárolni. Bulgáriában az uniós átlag 49, Lengyelországban 60, Horvátországban 62, Romániában pedig 69 százalékáért, legdrágábban pedig Nagy-Britanniában forgalmazzák a cigarettát, ahol az uniós átlag 240 százalékába kerülnek, de 201 százalékot kell értük fizetni Írországban, Franciaországban pedig az uniós átlag 141 százalékába kerülnek.

A román családok egyébként jövedelmük közel 33 százalékát költik élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ez jóval magasabb a 12,2 százalékos uniós átlagnál.

Élen a fogyasztói árak növekedésében

Romániában az élelmiszertermékek árát leginkább a közvetítők srófolják fel. A Food Price Monitoring Tool számításai szerint, ha a termelőcég egy lejjel emeli termékeinek árát, akkor a közvetítők azt további 2,2 lejes többlettel adják tovább a forgalmazónak. Az Eurostat adatai szerint, ha a termelők egy év alatt átlagosan 1,7 százalékkal drágítják termékeiket, azok 3,9 százalékkal drágábban érnek az üzletek polcaira, igaz, ebben 2,2 százalékos többletben benne vannak a szállítási költségek és az árrés is.

Ilyen tekintetben Románia különbözik a többi uniós országtól. Bulgáriában például a termelők által átlagosan 2,6 százalékkal növelt árak mindössze 0,1 százalékkal drágábban kerültek az üzletekbe, Magyarországon a különbség 1,1 százalékos, Németországban pedig 0,5 százalékos.

Egyes országokban a kiskereskedők az alapvető élelmiszertermékek esetében átvállalták a termelői áremelések egy részét. Csehországban például a termelők 0,8 százalékkal növelték termékeik árát, de vásárlók mindössze 0,1 százalékkal fizettek többet értük. Svédországban a 3,9 százalékos termelői áremelést a vevők csak 2,2 százalékban érezték meg, Hollandiában 2,4 százalékos drágítás felét vállalták fel a kiskereskedők, Hollandiában az 1,6 százalékos drágulás pedig csak 1,2 százalékban érintette a vásárlókat.

Románia a fogyasztói árak növekedése tekintetében az idei esztendő első negyedében vezetett az Európai Unió államai között. Az ország lakossága egyre többet fizet az élelemért, cserékben kevesebbet és rosszabb termékeket fogyaszt. Az ételek minősége Romániában folyamatosan romlik, és ez ellen szinte semmit nem tesz sem a kormány, sem pedig a fogyasztóvédők – vonja le a következtetést az Eurostat.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X