Zsugorodik a világ öt legnagyobb hadserege


-A A+

Egyre kisebbek a hagyományos hadserege, miközben a nem állami szervezetek jelenléte erősödőben van – jelentette a Vision of Humanity a Globális Békeindex alapján.

Mint írják, annak ellenére, hogy a világ kevésbé békés hely 2008 óta, a militarizálás csökkent. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres szolgálatok személyzetének aránya csökkent a világ öt legnagyobb hadseregében: Szaúd Arábiában, Oroszországban, Indiában, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Ez érvényes azonban a világ országainak több mint felére: 163 mért országnak 61 százalékában hasonlót tapasztaltak. Kína, India és az Egyesült Államok esetében ugyanakkor mérhető volt a hadseregre elkülönített költségvetés arányának csökkenése a GDP-hez viszonyítva. Az évtizedben az országok 98 százaléka csökkentette katonai kiadásait.

Régiós összehasonlításban Ázsia és a Csendes-óceáni térség tett ezért a legtöbbet, őket követi a Közel-Kelet és Afrika északi része, illetve Ázsia déli régiói.

Növekvő bizalom

Érdekes adat az is, hogy bár a világ kevésbé békés az elmúlt évtizedben, és a hadseregek gyengülnek, 2008 óta 61 százalékról 65-re emelkedett az irántuk bizalommal levők aránya. Ebben vezet India: itt 94 százalék ad hitelt a hadseregnek, őket már csak négy ország előzi meg: Finnország és Ruanda (99 százalék), Pakisztán (96 százalék) és Azerbajdzsán (95 százalék).

Az Egyesült Államokban 91 százalék bízik a katonai képviseletben, Oroszországban az az arány 81 százalék.

Mint arra emlékeztetnek: Kínában és Szaúd-Arábiában nincs adat a bizalmat illetően.

Regionálisan Észak-Amerika országai élvezik a legnagyobb bizalmat, őket követi Dél-Ázsia, majd a közel-keleti és észak-afrikai országok. A sor végén Dél-Afrika államai találhatók.

Egyre több a konfliktus – de nem a hadseregek miatt

A szövegben figyelmeztetnek: a hadseregek zsugorodása nem vezet ahhoz, hogy egyes régiók békésebbé válnak. Ennek az az oka, hogy nem állami szervezetek részéről egyre több a konfliktus: legyen szó civil szerveződésekről, terroristákról vagy a szervezett bűnözésről akár. Ez tulajdonképpen nem új jelenség: már 2011 óta a nem állami részről érkező konfliktusok száma átvette a vezetést, 2016 óta pedig még inkább megugrott a számuk.

A meghatározás szerint egy konfliktus fegyverek használatát jelenti ebben az esetben két ellenséges csoport között, amelyek egyike sem állami.

A legtöbb halálos áldozatot és konfliktust a Közel-Keleten számlálták. Az Iszlám Állam által felügyelt területek csökkentek az elmúlt három évben, hatvan százalékkal, de továbbra is jelentős veszélyt jelentenek, ha gyengülőt is. Szíria mára egyébként már nem a legkevésbé békés ország, bár megmaradt a legtöbb halálos áldozatot szedő nem állami konfliktus helyszínének.

A második helyen a Közép-afrikai Köztársaság áll ebben a tekintetben, több ezer ember lett áldozata vallásos szektarianizmusnak, és még többen kellett elmenekülniük. A Kongói Demokratikus Köztársaságban szintén jelentős nem állami erőszak tört ki, miután második mandátuma végén Joseph Kabila elnök nem volt hajlandó lemondani hivataláról.

Mexikóban és Brazíliában ugyanakkor a szervezett bűnözés okoz súlyos gondokat, a hadsereg pedig nem képes megvédeni a lakosságot – ráadásul utóbbi államban Jair Bolsonaro elnök a földjeiket védő munkásokat fenyegette meg, kevéssel ezt követően meg is gyilkoltak két embert közülük.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X