Női jogok, migráció, vallásosság: jelentős változásokat mértek arab országokban


-A A+

Enyhül a vallás hatása az arab társadalmakra, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni ellenérzések is gyengültek – derült ki egy friss kutatásból. A npi jogokhoz, melegekhez való viszonyulást is mérték, és azt is, hogy milyen arányban emigrálnának az emberek.

A régióban ez az eddigi legnagyobb felmérés: összesen 25 ezer embert kérdeztek meg Algériában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Libanonban, Líbiában, Marokkóban, Palesztinában, Szudánban, Tunéziában és Jemenben. A kutatást Az arab BBC News és a Princeton Egyetemhez tartozó Arab Barometer bonyolította le.

Mint kiderült, a magukat nem vallásosnak tekintők aránya 18 százalékra emelkedett a 2012-2014-ben mért 11 százalékról. Donald Trump amerikai elnököt nem különösebben támogatják: mindössze 12 százalék, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz 28 százalék viszonyul pozitívan, míg a török elnökhöz, Recep Tayyip Erdoğanhoz 51 százalék.

A 11 országból 8-ban a megkérdezettek legalább 60 százaléka vallotta, hogy a régióban történt amerikai beavatkozásoknak logikus következménye volt az USA elleni erőszak, és ezt hangsúlyozottan így gondolják Libanonban, Palesztinában és Jemenben – ahol 75 százalékos volt az igenek aránya. Nem csoda egyébként: ezek az országok elszenvedői az Egyesült Államok külpolitikájának: Jemenben például polgárháború pusztít évek óta, amely az országot az egyik legpokolibb hellyé tette (15,9 millió embert fenyeget az éhínség, hogy csak egy számot említsünk). Számos társadalomban ugyanakkor Izraelt tartják a legnagyobb fenyegetésnek: Egyiptom, Libanon, Jordán, Palesztina például ilyen ország.

A nyugtalanság mértéke emelkedett a régióban: Algériában, Irakban, Jordániában, Líbiában, Palesztinában és Szudánban tartanak attól, hogy országuk a diktatúra irányába halad – 10-ből átlagosan több mint 6 algír, és 4 szudáni gondolja például, hogy a legutóbbi választások nem voltak szabadak és sportszerűek.

Michael Robbins, az Arab Barometer igazgatója elmondta, hogy a legtöbb országban, ahol a kutatás készült, nem tesz eleget a lakosság elvárásainak a kormány, és ez gyakran nem a gazdasági teljesítmény, hanem a biztonsággal szembeni aggodalmak miatt van így.

Vallás, női jogok, LMBTQ-közösség

Több tekintetben is történnek változások a régióban. Nemcsak a magukat nem vallásosnak tekintők aránya nőtt, hanem – Jemenen kívül – mindenhol csökkent a bizalom is a vallási vezetőkkel szemben. Van, ahol ez alig érezhető szinten történt, de Irakban például több mint 40 százalékról esett 10 közelébe, és hasonló csökkenést mértek Szudánban, Jordánban is, többek között.

A női jogokat illetően is sokszínű a kép: a legtöbben támogatják például, hogy a nők elválhassanak férjeiktől, de azt is, hogy inkább a férfiak döntsenek a családot érintő kérdésekről. 91 százalék szerint egy nőnek joga van ahhoz, hogy kormányfővé váljon muszlim országban, de hasonló arányban vélekedtek úgy, hogy a férfiak jobb politikai vezetők. Libanonban, Marokkóban és Tunéziában a legnyitottabbak ebben a kérdésben, Algéria és Szudán társadalma azonban a legkonzervatívabbnak tekinthető.

Dima Dabbous, az Egyenlőséget Most (Equality Now) emberi jogi szervezet regionális igazgatója rámutatott: a „macsó” magatartásból fakad ez, és beszélt arról is, hogy a női jogokat bár a progresszió jelének tekintik, a férfiakkal szembeni elfogultság rendre megjelenik a többségnél. A nők ugyanakkor egyre tanultabbak és a munkaerőpiacon is többen megjelennek – ám a politikai döntéshozás nélkül a folyamat nem teljes – mondta.

Az LMBTQ-közösségnek szintén finomvegyes a megítélése: Ciszjordánia például csupán 5 százalék véli úgy, hogy elfogadható melegnek lenni, Libanonban 6, Iránban és Tunéziában 7 százalék gondolja ezt. A legtoleránsabb országnak a női jogok tekintetében rosszul szereplő Algéria számított: itt 26 százalék adott pozitív választ. Ráadásul a legtöbb vizsgált országban úgy vélekednek, hogy a becsületgyilkosságok elfogadhatóbbak a homoszexualitásnál – derült ki.

Migráció: nemcsak Európa a célpont

2016-hoz képest többen akarnak emigrálni – ez is kiderült. Tíz százalékkal emelkedett, 52 százalékra azon 18-29 évesek aránya Algériában, Egyiptomban, Jordánban, Libanonban, Marokkóban, Palesztinában és Tunéziában, akik elhagynák az országot. Összehasonlításképpen: Románia lakosságának 55 százaléka vállalna munkát külföldön.

Az arány egyébként Marokkóban a legnagyobb: itt a 30 év alattiak 70 százaléka hagyná el az országát.

Nyugat-afrikai országokban elsősorban Európát céloznák meg, de Szudán és Egyiptom, illetve Jemen inkább a Perzsa-öböl országait, míg Jordán és Libanon népessége inkább az észak-amerikai kontinensen találna új hazára. Kiderült az is: sokuk (nagyjából 40 százalék) hivatalos papírok nélkül indulna útnak.

A felmérésekből kiderült az is: a depresszió hatalmas tömegeket sújt: Irakban a lakosság 43 százalékát, Tunéziában 40-et, Palesztinában 37-et. A leginkább érintettek a nők.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X