Határozatlanok és érdektelenek: a május 26-i szavazó profilja


-A A+



A liberális szavazó általában állami alkalmazott, középfokú végzettségű, vidéken él, és nem érdekli a politika – derül ki az IRES május 26-án végzett telefonos felméréséből, amelynek alapján az intézet elkészítette a pártok támogatóinak politikai „arcképét”, amely számos nem várt „vonást” tartalmaz.

Érdekes módon az USR+PLUS szavazói között vannak a legnagyobb arányban állami alkalmazottak. A PSD támogatóinak csaknem kétharmadát ugyanakkor nyugdíjasok tették ki.

A liberális szavazó jellemzően nő (54%), középkorú (30 százalék 36 és 50 év közötti), többnyire vidéki környezetben él (56%), középfokú (46%) vagy elemi (42%) végzettséggel rendelkezik, jövedelme nem haladja meg az 1500 lejt, vagy pedig munkanélküli. Az utóbbi két kategória összesen a liberális szavazók 56 százalékát teszi ki.

Az illetőségüket tekintve a PNL szavazói csaknem egyenlő arányban kerülnek ki az ország déli részéből (40%), illetve Erdélyből és a Bánságból (39%). Csupán a voksok 21 százaléka érkezett a liberálisok listájára a moldvai megyékből.

A liberális szavazók meglepően kis hányada dolgozik a magánszférában (33%), csaknem azonos arányban tálalhatók közöttük nyugdíjasok (29%), a többiek állami alkalmazottak vagy foglalkozás nélküliek.

Ahogy az várható volt a referendumot meghirdető Klaus Johannist adó párt esetében, csaknem hiánytalanul leadták voksukat a népszavazáson is (98%) a PNL szavazói. Nagy részük (47) már a hivatalos kampányrajt előtt eldöntötte, hogy mindkét május 26-án rendezett voksoláson részt vesz. Csak minden ötödik nyilatkozta azt, hogy közvetlenül buzdították a választáson vagy a népszavazáson való részvételre vagy a távolmaradásra.

A Szociáldemokrata Pártra (PSD) nagyobb arányban szavaztak a nők (53%), a 65 év fölöttiek (42%), a csak elemi iskolát végzettek (55%), és az ország déli régiójának lakói (40%). Ami azonban talán a legmeglepőbb, hogy a szociáldemokrata szavazók 59-61 százaléka is igennel szavazott a referendumon feltett két kérdésre.

A szociáldemokrata szavazók 65 százaléka legfeljebb 1500 lejt keres, 58 százalék nyugdíjas. Tízből mindössze egy dolgozik a magánszférában, és 12 százalék állami alkalmazott. Érdekes módon az utóbbi mutatót illetően a PSD korántsem áll az első helyen. E tekintetben (is) az USR+PLUS szövetség vezet 15 százalékkal. A tömörülés támogatóinak körében amúgy jóval több a vállalkozó (7%) és főleg a magánszférában dolgozó (51%), illetve számottevően kevesebb a nyugdíjas (10%), mint a másik két párt szavazói között.

Az USR+PLUS szövetség támogatói között túlsúlyban vannak a férfiak (57%), tíz szavazóból nyolc 50 évnél fiatalabb és városon él, 40 százalékuk 200 ezer főnél több lakost számláló nagyvárosban. Az USR+PLUS támogatóinak mindössze 5 százaléka 65 év fölötti.

Azok, akik részt vettek mindkét szavazáson, nagyobb mértékben aktívak az online térben, viszont általában kevésbé érdekli őket a politika, mint azokat, akik csak az EP-listákra voksoltak.

A referendumon is részt vettek közül 76 százalék rendszeresen internet felhasználó, 66 százalék pedig jelen van a Facebookon. Ugyanakkor 56 százalékuk azt nyilatkozta, hogy általában nem nagyon vagy egyáltalán nem érdekli a politika. A referendumon való részvételt elutasítók között számottevően kisebb az internet- (49%) és a Facebook-használók (36) aránya, viszont 57 százalékuk eléggé vagy nagyon érdeklődik a közélet iránt.

A PNL szavazóinak 53 százaléka kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklődik a közélet iránt – a tekintetben Klaus Johannis elnök pártja messze lekörözi a PSD, de főleg az USR+PLUS-t.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X