Nemzeti konszenzust sürget az RMDSZ kiiktatására a Román Akadémia


-A A+

Miért nem foglalkoznak a román pártok a „magyar kérdéssel”? – teszi fel a kérdést Dan Dungaciu, a Román Akadémia politikatudományi intézetének vezetője, az intézmény megrendelésére készült felméréssel bizonygatva, hogy ez a románokat foglalkoztató egyik legfontosabb ügy. A „magyar kérdés” megoldását szintén ő vázolja: az RMDSZ-t nemzeti konszenzussal kell kiiktatni a román politikából. Írása még az EP-választások előtt jelent meg, de az úzvölgyi incidensek kontextusában érdemes idézni belőle.

Természetellenes szakadék tátong a románok napirendje és a politikusaik ágendája között – állapítja meg Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politológia és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója az Adevarul blogrovatában közölt elemzésében. „Manapság Romániában, a szociológiai kutatások szerint van egy politikai téma, amelyet igen erős a várakozás övez a közvélemény részéről, de amely alig jelenik meg a nyilvánosságban – beleértve a most zajló európai parlamenti kampányt –, és ez a magyar kérdés” – fejtegeti.

A cikk az Inscop Research pár nappal korábban közzétett felmérésének eredményeire alapoz. Ebben több kérdés vonatkozik a román-magyar kapcsolatokra. A sejthetően zárt kérdésekre adott válaszok alapján Románia lakosságának mintegy 62%-a úgy gondolja, hogy Magyarország „így vagy úgy” ellenőrzés alá akarja vonni Erdélyt, elfogadhatatlan mértékben beleavatkozik Románia belügyeibe (58%), a román állam gyengülésében érdekelt (60%), és nem tekinthető baráti országnak (61%). Magyarország tehát a „másik Oroszország”, állapítja meg Dungaciu arra utalva, hogy hasonló megítélése csak az oroszoknak van a románok körében.

A kutatás a hangzatos Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikáció Laboratóriuma (Laborator de Analiza a Războiului Informaţional şi Comunicare Strategică – LARICS) névre hallgató „szakértői csoport” megrendelésére készült. Utóbbi a Dungaciu által irányított intézet keretében működik, és magát úgy határozza meg, mint „egyedülálló forrás és erőforrás a politikai döntéshozók számára”. Be nem vallott célja, hogy – az Adevarul blogrovatának határait túllépve – Dungaciu és kollégái a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.

A percepció veszélyei: miért tévedünk jóformán mindenben címmel jelent meg nemrég Bobby Duffynak, az Ipsos nemzetközi kutatásvezetőjének könyve, amelynek fő megállapítása, hogy a tények, amelyekben hiszünk – egyáltalán tényeknek tekintünk –, jelentős arányban téveszmék. A 40 országban, mintegy tíz év alatt készített több mint 100 ezer interjúból kiderült, hogy az emberek jócskán túl- vagy alulbecsülik a társadalmi valóság különböző aspektusait, legyen szó a bevándorlás mértékéről, a kriminalitás növekedéséről vagy akár a fiatalok szexuális életéről.  A tévképzetek legfontosabb oka az, hogy a nézeteink kialakításában túlságosan nagy szerep jut az érzelmeinknek, szemben a tényekkel.

Az elemzés „komolyságával” kapcsolatban erős aggályok merülnek fel. Percepció és valóság között a legtöbb esetben nem száz százalékos az átfedés, és ezzel Dan Dungaciu is nyilvánvalóan tisztában van, már csak azért is, mert végzettségét tekintve szociológus.

Ahogy a fenti ábra is mutatja, Románia „előkelő” helyet foglal el abban a rangsorban, amely a (hamis) percepciók és a valóság közötti eltérések mértékét mutatja.

Ennek ellenére a szakértő minimális erőfeszítést sem tesz annak érdekében, hogy a percepció és valóság közötti esetleges eltéréseket feltárja, helyette frontálisan számon kéri a román politikusokon a(z egyébként hamis) percepciók mellőzését. Már a cikk elején figyelmeztet: egyetlen válasz lehetséges az állampolgárok napirendje és a politikusaik ágendája között tátongó „botrányos szakadékra”: az illető párt(ok) politikai ajánlatának elutasítása vagy az urnáktól való távolmaradás.

Az elemzőtől elvárható minimális fenntartás mellőzése könnyen érthetővé válik, ha röviden felidézzük Dan Dungaciu – vagy akár a Román Akadémia égisze alatt publikáló „szakértő” kollégái – legutóbbi cikkeit. Ezekből kiderül, hogy Dungaciunak nemcsak a „magyar kérdés” időszerűségét illetően van jól körvonalazott véleménye (például itt), hanem a kérdés „megoldását” illetően is.

A Román Akadémia Politológia és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója már 2013-ban belengette a „magyar veszélyt” egy interjúban, amikor az Orbán Viktor által meghirdetett keleti nyitás kapcsán „komoly, nagy horderejű, fenyegető” magyar-orosz közeledésről beszélt. A cikkből kiderül: az idézett jelzőkkel Dungaciu a gazdasági kapcsolatok fellendítésére utalt. Más szóval a Román Akadémia intézetvezetője számára a magyar gazdaság potenciális nyeresége: fenyegetés.

Szintén a LARICS, vagyis a Román Akadémia égisze alatt jelent meg március elején Dungaciu cikke, amelyben A két Magyarország, Erdély és Trianon címmel lényegében az RMDSZ – mint politikai tényező a romániai közéletben – kiiktatására tesz javaslatot, és ezért az uniós csatlakozás érdekében 1995-ben létrejött Snagovi Megállapodáshoz hasonló nemzeti összefogást sürget. Az írás emlékeztet, hogy a két világháború közötti Romániában a választásokon győztes párt automatikusan kapott egy tízszázalékos „bónuszt”, hogy kényelmes kormánytöbbséget alkothasson, és „ne kényszerüljön olyan »immorális megoldásokhoz« folyamodni, amilyen ma az RMDSZ”.

„Nem világos, hogy most elfogadható volna-e ez a megoldás, hogy ne ismétlődjön meg az RMDSZ kongresszusán tapasztalt bizarr színjáték és megmagyarázhatatlan hallgatás (a román pártok képviselői részéről – A szerk.). Azonban itt az ideje egy komoly nyilvános és politikai eszmecserének. A győztes pártnak adott »bónusz« típusú megoldástól a választási küszöb csökkentéséig mindent számításba kell venni. (…) A magyar kérdést illetően meg kell teremteni egy újabb »snagovi pillanatot«, amit nyilvánosan és politikai szinten vállalni kell, az elfogadott intézkedéseket pedig, beleértve a vörös vonalakat is valamennyi pártnak és döntéshozó instanciának konszenzussal magáévá kell tennie” – vázolta a tervet a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X