Baleset a Margit híd közelében: a legnagyobb magyarországi hajókatasztrófa 65 év óta


-A A+

Hatvanöt éve nem volt olyan súlyos hajóbaleset Magyarországon, mint amilyen május 29-én történt, amikor a budapesti Margit híd közelében a szakadó esőben és az áradó Dunában összeütközött a Hableány nevű turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó. Hét embert a környező hajókon utazók kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 személy eltűnt. Kedd este még 17 embert kerestek.

A Hableány az ütközés követően hét másodperc alatt elsüllyedt, fedélzetén a két tagú személyzettel a 33 dél-koreai turistával, akik az esti órákban sétahajózáson vettek rész idegenvezetőikkel, a hat országot – közöttük Magyarországot – érintő körutazásuk egyik programjaként. A turisták legtöbbje 40 és 50 év közötti volt, egy hatéves gyermek, és egy hetvenes éveiben járó férfi is volt közöttük.

A turistahajó egyébként1949-ben épült, 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A svájci lobogó alatt hajózó Viking Sigyn a németországi Passauba tartott a 8 napos Duna keringő nevű programját befejezendő. Az idén vízre bocsátott szállodahajó 135 méter hosszú, 12 méter széles, az űrtartalma 5000 bruttó űrtonna, a maximum sebessége 28 km/óra. Négyszintes, 190 utas és személyzet befogadására képes. A hajó jelenleg hatósági zár alatt, a budapesti alsó rakparton áll, az orrán az ütközés nyoma is látszik.

Az erős sodrás miatt a főváros alatti folyószakaszra koncentráltak a mentésben részt vevők, akik még 17 személyt eltűntként keresnek. Az áldozatok keresése jelenleg is tart hajók, helikopterek, járőrkocsik, összesen 158 rendőr részvételével.  Arra kevés az esély, hogy további élőket találnak, a Duna vize 10-15 fokos volt a balesetnél, a folyam sodrása igen erős, a víz 9-11 kilométeres óránkénti sebességgel áramlik és rosszak a látási viszonyok is.

Nem volt mentőmellény az utasokon

A baleset számos kérdést is felvet. Először is, nem volt mentőmellény az utasokon. A jelenlegi szabályozás szerint nem kötelező, ezen tehát szakértők szerint változtatni kell. Sokan érthetetlennek tartják, hogy mit keresnek a behemót szállodahajók este a dunai városnéző-útvonalakon, miért nincsenek egész napra kikötve a mólóhoz, és kalandvágyó utasokról miért nem a helyi szolgáltatások gondoskodnak.

Magyarázatra vár az is, hogy mit keresnek a szállodahajók a folyam belvárosi részében, néha kettő-három egymás mellé horgonyozva, amikor a vendégek úgyis egész nap városnézésen tartózkodnak. Be lehetne rendezni szállodahajóknak a folyam fővárostól kissé távolabbi szakaszán egy kikötőt. Ebben a kérdésben Tarlós István főpolgármester már intézkedést ígért.

A hajóskapitány azt mondta, ő nem szegett szabályt

A turistahajó roncsait a Margit híd pilléréhez közel, a Duna mélyén találták meg, ahol a folyó jelenleg 9 méter mély. Azok, akik a süllyedéskor a hajótestben rekedtek vagy az alá szorultak, csak annak kiemelését követően kerülhetnek elő. A mentésbe a rendőrök és a tűzoltók mellett a katonák is bekapcsolódtak, a Duna teljes magyarországi szakaszán.

Az elsüllyedt hajó, a Hableány tulajdonosa, az Európa Cégcsoport és a Panorama Deck Kft. szóvivője, Tóth Mihály közölte, cégük is részt vesz abban a válságstábban, amelyet a baleset után állítottak fel. A baleset körülményei egyébként egyelőre tisztázatlanok, vélhetően napokba, akár hetekbe telik majd, mire rekonstruálni tudják a történteket.

A szállodahajó ukrán nemzetiségű kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség kezdeményezte a 64 éves C. Jurij előzetes letartóztatását, a férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, az őrizetbe vétel ellen viszont nem. Azt is mondta, ő nem szegett szabályt, és sajnálja, hogy nem volt módja a baleset elkerülésére.

A Viking Sigyn kapitánya végül is úgy döntött, leteszi a 15 millió forintos óvadékot. A 64 éves férfit védőügyvédje szerint védence megbízható, biztos családi hátterű ember, nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése. Az ügyvéd szerint C. Jurij 44 éve hajóvezető, a Duna egyik legtapasztaltabb hajóvezetője, balesetet soha nem okozott.

A hajóroncsba nem fognak behatolni

A Hableány roncsainak kiemelése az adott körülmények között képzett, tapasztalt búvárok számára is veszélyes feladat, az erős sodrás miatt a búvárok is csak néhány percre tudtak a vízbe merülni. Az egyik búvár bajba is került, amikor május 31-én lemerült a hajó roncsához, el kellett vágni a légzőcsövet, hogy fel tudjon jönni a felszínre.

A roncs kiemeléséhez a mentés vezetői a 200 tonna emelésére képes Clark Ádám daru megérkezésére várnak, amely viszont csak néhány nap múlva érhet a helyszínre, mivel a Duna magas vízállása miatt nem fér át a hidak alatt. A jelenleg a Dunán lévő Táncsics daru kisebb, ez csak 50 tonnát tud megemelni, a hajótest pedig 55 tonnás. Szakemberek szerint a 10-15 fokos vízben a látótávolság gyakorlatilag nulla centiméter.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetője közölte, május 30-án este merültek le először a búvárok, de ez egy tesztmerülés volt, hogy megtudják, lehetséges-e egyáltalán bármilyen munkavégzés ilyen körülmények között. Arra jutottak, hogy mozogni is alig lehet a vízben, ugyanis a lemerülő búvár nem csak dolgozni nem tud, de a létrát sem tudta elhagyni a sodrás miatt. Hajdu közölte, ha az időjárás és a folyó is megengedi, akkor naponta több merülést is végeznek majd, hogy minél hamarabb a felszínre hozzák a holttesteket, de a hajóroncsba nem fognak behatolni, ez szigorúan tilos és életveszélyes, ebben a koreaiak is egyetértenek.

A mentőosztagok arra törekednek, hogy úgy emeljék ki a hajótestet, hogy az ne törjék ketté, ebben a hatóságokon túl a tudományos élet képviselői is segítségükre vannak. 54 tagú, 27 speciálisan kiképzett búvárt is magában foglaló koreai küldöttség támogatja a munkát, és csatlakoztak a mentőcsapatokhoz az osztrák Cobra terrorellenes egység szakemberei is. Ausztriából és Norvégiából szonártechnikát küldtek, a cseh terrorellenes szolgálat pedig víz alatti drónszolgálatait ajánlotta fel. Az életveszély miatt viszont tiltják a búvároknak, hogy behatoljanak a hajótestbe.

Dél-Korában az eltűnt személy rosszabb a halálnál

Shunkeun Song, a Dél-Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja arra kéri a magyar hatóságokat, engedélyezzék a dél-koreai búvároknak, hogy behatoljanak a hajóroncsba, ugyanakkor elfogadják a Terrorelhárítási Központ irányelvét, hogy a legfontosabb a merülő búvárok életének védelme.

A dél-koreai fél inkább a mélyben kutatna a holttestek után. Az eltűntek felkutatására tett erőfeszítések ugyanis eddig nem hoztak sikert, ezért felmerül annak a veszélye, hogy a hajótestben rekedt holttesteket elsodorja a folyam.

A dél-koreai média információi szerint az életüket vesztett turisták újabb rokonai érkeznek Budapestre, és két ügyész is Magyarországra jött. Dél-Korea számára ugyanis rendkívül fontos a holttestek megtalálása. A távol-keleti kultúrában ugyanis csak akkor lehet eltemetni a szeretteiket, ha annak legalább valamilyen maradványát megtalálják. Az eltűnt státusz Dél-Korában a család és a barátok szemében nagyobb tragédia a halálnál, mivel a hozzátartozók különben nem biztosak abban, hogy az elvesztett ember lelke a megfelelő helyre kerül.

Rosszat tett a vendéglátásnak

A dunai tragédia igen rosszat tett a magyarországi turizmusnak. A dél-koreai turisták rengeteg magyarországi utazást töröltek, már nagyjából 4000 csoport mondta vissza a lefoglalt utazását, van olyan cég, ahol ebből közel 1000 kelet-közép európai körutat vontak vissza. Itt ugyanis jellemzően nem Magyarországra utaztatnak csak, hanem ezek úgynevezett package-utak több helyszínre, amiket nagyon kedvező áron az itteni teleshopban lehet megvásárolni. Új foglalások pedig állítólag egyáltalán nincsenek.

Dél-Koreában értetlenkedést váltott ki, hogy a hetven évvel ezelőtt gyártott Hableány miként lehetett üzemben. Dél-Koreában ez elképzelhetetlen. Szöulban részletesen összehasonlították a Han folyón érvényes hajózási rendszerrel a budapesti tragédia körülményeit. A Han folyó, akárcsak a Duna Budapestet, kettészeli Szöult, ugyanúgy van rajta sétahajózás.

Korábbi problémák miatt viszont itt szigorú szabályok vannak, a riasztási és védelmi rend szerint 3 percen belül kell a helyszínre érniük a 24 órában rendelkezésre álló mentőcsapatoknak, Budapesten pedig csak a balesetet követő tíz percben érkezett a jelentés az illetékesekhez, akiknek helyszíni kiszállása még több időt vett igénybe.

A dél-koreai tévék is bemutatták azt az újabb videófelvételt, amelyen látszik, hogy a turistahajóval ütköző szállodahajó visszaereszkedett a baleset helyszínére, majd tovább indult. Ezt a magyar sajtóra hivatkozva úgy kommentálták, hogy ez alapján felmerülhet a szándékosság gyanúja is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X