„Hülyék”, „eszementek” – egymásnak estek a legyőzöttnek hitt PSD ellenfelei


-A A+

Egyre élesebben támadják egymást a két nagyobbik ellenzéki párt képviselői. Mintha úgy éreznék, nyugodtan egymásnak eshetnek, miután legyőzték az „ősellenség” szociáldemokratákat. Politikai elemzők szerint azonban szervezeti kapacitásának és társadalmi beágyazottságának köszönhetően a PSD rövid időn belül magához térhet.

Egyre-másra ütköznek ki az EP-választáson győztes Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közötti nézetkülönbségek. A hivatalos végeredményt még közzé sem tette a Központi Választási Iroda (BEC), amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a két tömörülés nem tud megegyezni arról, miként kellene/lehetne hasznosítani a május 26-ai sikert a bukaresti politizálásban.

A PNL mindenáron hatalomra akar kerülni, az USR viszont nem akar kormányra lépni a parlamenti választások előtt. Utóbbi azt feltételezné, hogy a jelenlegi kormánypártok legalább kilenc képviselőjének az átülésével alakulna ki új kormánytöbbség, ezt pedig az USR politikai és morális szempontból elfogadhatatlannak tartja. Dan Barna pártelnök kijelentette, hogy semmi szín alatt nem akarnak a jelenlegi kormánypártok képviselőivel kormányt alakítani.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokraták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) összesen 240 törvényhozóval rendelkezik a parlament két házában. Az ellenzéki pártoknak – az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is beleszámítva – összesen 196 szenátoruk és képviselőjük van. Ha melléjük áll a nemzeti kisebbségek csoportja (17 fő), illetve a független törvényhozók (28) is, akkor is további 9 szavazatra lesz szükség a kormánytöbbség kialakításához.

A súrlódások egyik oka, hogy a liberálisok sokkal inkább lépéskényszerben érzik magukat, miután a május 26-ai választást és referendumot egyfajta PSD-ellenes szavazásként állították be. A kampány alaphangját amúgy Klaus Iohannis, a párt volt elnöke és idei államfőjelöltje ütötte le, hatalmas várakozást gerjesztve a választókban azzal, hogy siker esetén „megbízatást kapunk, hogy már másnap lépjünk”. Mint kiderült, a liberális vezetők nem olvasták el az alkotmányt, mielőtt előrehozott választásokat ígértek volna, a parlamentet ugyanis nem lehet feloszlatni az államfő mandátumának utolsó félévében.

Kitálal a PNL

Nem a kormányzati szerepvállalás az egyetlen oka a nézeteltérésnek. Hétfőn a liberálisok bukaresti szervezetének távozó elnöke felfedte, hogy a két párt között eddig is voltak ellentétek, de azokat szőnyeg alá söpörték, hogy fenntartsák az ellenzék egységének a látszatát. A PNL szerint az USR eddig sem „játszott tisztességesen” Cristian Buşoi szerint, aki azért jelentette be lemondását a PNL bukaresti szervezetének éléről, mert – ellentétben az országos szinten elért győzelemmel – a fővárosban a liberálisok messze az USR mögött végeztek.

„Közös ellenzéki fellépésre van szükség Bukarestben és országszerte, de az USR nem mindig volt korrekt szövetséges, hanem inkább versenytárs, amelynek a PNL romlása az érdeke” – magyarázta a politikus, miért győzött az USR a fővárosban a voksok negyven százalékával, miközben a liberálisok mindössze 15 százalékot szereztek, alig több mint a felét az országos szinten elért szavazataránynak.

Ludovic Orban PNL-elnök múlt héten egyértelművé tette, pártja zokon veszi, hogy az USR a Dacian Cioloş volt miniszterelnök vezette PLUS párttal közösen saját jelöltet indít az ősszel esedékes elnökválasztáson.

Súlyos vádak hangzanak el

Szintén hétfőn az ellentétek elérték a sértegetések szintjét – igaz, bizonyos szint alatt. A szóváltást a liberális Mihail Neamţu kezdte, aki felrótta az USR-nek, hogy az Európai Parlamentben nem a PNL pártcsaládjához – az Európai Néppárthoz készült csatlakozni, hanem az Emmanuel Macron és Guy Verhofstadt által gründolt új frakcióhoz. Ez Neamţu szerint azt mutatja, hogy az USR-t „nem érdekli a kereszténység, a hazafiság és a történelem”, illetve hogy „Besszarábiát engedi Oroszország karmaiba hullni”.

Az USR részéről Andrei Caramitru erre azt válaszolta, hogy Neamţu „hülye”, „manipulál”, és „aljasabb, mint Dragnea”. Caramitrunak nincs ugyan formálisan funkciója a pártban, de nem éppen akárki: áprilisig Dan Barna pártelnök személyes tanácsosa volt, és lemondása után is – a pártelnök szerint – az USR (egyik) legfontosabb gazdaságpolitikusa maradt.

A PSD még nem halott

A május 26-ai EP-választáson elért kiváló eredmények után az ellenzék két nagyobbik pártja mintha úgy érezné, nyugodtan egymásnak eshet, az „ősellenség” PSD-t legyőzte. „Senki ne dőljön hátra” – mondta Székely István politológus a Bukaresti Rádió hétfő délutáni adásában arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire súlyos a PSD által elszenvedett választási vereség, magához térhet-e a nagyobbik kormánypárt a jövő évi parlamenti választásokig.

Hangsúlyozta: a PSD szervezeti kapacitása és társadalmi beágyazottsága továbbra is erős. Ugyanakkor úgy vélte: a szociáldemokraták jövőbeni szereplése elsősorban attól függ majd, hogy milyen viszonyt tud kialakítani egykori elnökével, Victor Pontával. A volt miniszterelnök és pártelnök által alapított Pró Románia Párt (PPR) a szavazatok 6,4 százalékát szerezte meg a május 26-ai európai parlamenti választáson.

A május 26-ai EP-választáson a PSD csaknem ugyanannyi szavazatot kapott, mint öt évvel korábban, de a részvételbeli különbség miatt ez most csak 23 százalékra volt elég, szemben a 2014-ben elért 37 százalékkal – hívta fel a figyelmet Vladimir Ionaș szociológus. A múlt vasárnapi exit poll felmérést készítő CURS kutatásvezetője elmondta, hogy az adatok alapján elmondható: a 3,2 millió választóból, aki 2016 decemberében a PSD-re voksolt, ezúttal körülbelül félmillió a Victor Ponta vezette PPR-re szavazott, mintegy 100 ezer más ellenzéki pártra tette a pecsétet, és másik félmillió otthon maradt.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X