Ne ezen múljon: amit tudnia kell a vasárnapi EP-választásokról és a népszavazásról

Ne ezen múljon: amit tudnia kell a vasárnapi EP-választásokról és a népszavazásról


-A A+

Vasárnap, május 26-án szervezik meg Romániában az európai parlamenti választásokat, amelyekkel egy időben referendum is lesz. A szavazásra jogosult, 18 év feletti román állampolgárok reggel 7.00 órától este 21.00 óráig adhatják le szavazatukat. FONTOS! A választásokon azok is szavazhatnak, akik nem tartózkodnak a személyazonossági igazolványukban megjelölt lakhelyükön. Az alábbiakban összefoglaltuk mindazt, amit a választópolgároknak tudniuk kell a választásokról.  

A szavazás – az európai parlamenti választások, illetve a referendum – menetéről az Állandó Választási Hatóság (AEP) tett közzé hasznos tudnivalókat. Ezek szerint a május 26-án, vasárnap urnákhoz járuló állampolgárok három szavazólapot kapnak: egyet az EP-választásra (ezen az induló pártok és politikai szervezetek jelöltlistái találhatók a sorshúzáson kialakult sorrendben), kettőt pedig referendum kérdéseivel (mindkét kérdés az igazságügy megszervezésére vonatkozik). A választópolgároknak ugyanazzal a VOTAT feliratú bélyegzővel kell szavazniuk mind az EP-választáson, mind a referendumon. 

Az EP-ben Románia számára fenntartott helyekre 13 politikai párt és három független jelölt pályázik. A Központi Választási Irodánál (BEC) tartott sorshúzás nyomán az európai parlamenti választások szavazócédulájának első helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD) került. A szavazólap második helyét az USR PLUS 2020 Választási Szövetség, a harmadikat a Pro Románia Párt foglalja el.

Ezek után következik sorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a PRODEMO Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt, a Független Szociáldemokrata Párt, az Egyesült Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). A szavalócédula utolsó helyein a független jelöltek állnak: Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea. 

Több mint 18 millió választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap. Az országban 18. 730 szavazókörzetet alakítanak ki, a külföldön élő román állampolgárok számára pedig összesen 441 szavazókörzetet nyitnak. 

Ha lakhelyünkön szavazunk

Románia lakosságának nagy része a személyazonossági igazolványban megjelölt lakcím szerint beosztott szavazóhelyiségekben fog szavazni. Ezek listája itt böngészhető, ebből az adatbázisból lehet kikeresni, hová mehetünk voksolni. Mindössze a személyi számunkat (CNP) és a családnevünket kell megadni, és az algoritmus kidobja, hogy lakhelyünk szerint melyik szavazókörzethez tartozunk. 

A szavazóhelyiségbe való érkezésekor a választópolgár bemutatja személyazonossági igazolványát a választási iroda számítógép-kezelő tagjának. A számítógép-kezelő választási biztos beszkenneli az igazolványt, vagy – ha ez technikailag nem lehetséges – bevezeti a személyes adatokat a választási részvételt monitorozó informatikai rendszerbe (SIMPV), amelytől visszaigazolást kap, hogy az illető szavazhat-e.

Ha a SIMPV nem jelez semmiféle akadályt a szavazópolgár jogának gyakorlásával kapcsolatban, és nem irányítja más szavazókörzethez, a választópolgár tudomására hozzák, hogy élhet szavazati jogával. Döntését bevezetik a számítógépes rendszerbe. Ha az illető részt kíván venni a népszavazáson, automatikusan mindkét szavazólapot megkapja. Arra nincs lehetőség, hogy csak az egyik kérdést tartalmazó lapot vegye át, a másikat nem.

Ezt követően alá kell írnia a választási listát, ezt követően egy pecsét és a kézhez kapott szavazócédulák birtokában bevonul a szavazófülkébe és leadja szavazatát, majd elhelyezi a szavazócédulákat az erre kijelölt – jól láthatóan feliratozott – urnákba.

Ha nem vagyunk otthon

Ha május 26-án valaki egy másik településen tartózkodik, bármelyik szavazóhelyiségben szavazhat, pótlistán. Itt a szavazási lejárás a fent leírtak szerint zajlik, azonban a választópolgár adatait külön rögzítenie kell a választási biztosnak.

További tudnivalók:

Ha a szavazó személy véletlenül nem a megfelelő urnába dobja a szavazólapot, az nem veszíti el érvényességét.

Az a választópolgár, aki eleinte csak egyik szavazást (akár az EP-választást, akár a referendumot) választja május 26-án, később, este 21 óráig, vagyis az urnák zárásáig még élhet szavazati jogával a másik kategóriában.

Ha a hivatalos lakhelye szerinti településen szavaz, akkor ugyanabba a választóhelyiségbe kell visszamennie, ahol az első kategória esetén is voksolt, ebben az esetben a választási bizottsági tag odaírja a neve mellé a 'revenire' (visszatérés) szót. Amennyiben más településen szavaz, pótlistára kerül.

Gondoskodjunk arról, hogy a szavazás után a pecsét visszaszolgáltatásával visszaszerezzük a személyazonossági igazolványunkat. Sem a pecsétet, sem pedig a szavazócédulákat nem lehet kihozni a szavazóhelyiségből, mindkettőt tiltja a törvény.

Ha a számítógépes rendszer azt jelzi, hogy a szavazásra jelentkezett személy már élt szavazati jogával, a szavazókörzeti elnöknek kötelessége ismertetni vele a büntető törvénykönyv választási csalásra vonatkozó cikkelyét, és kilátásba helyezni az ebből következő büntetést (6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés és jogmegvonás).

Ha az illető ennek ellenére is szavazni akar, a választási biztos a Különleges Távközlési Szolgálat által rendelkezésére bocsátott telefonon veszi fel a kapcsolatot az informatikai rendszer által megjelölt választókörzettel, ahol az adatbázis szerint az illető személy korábban szavazott. 

A referendumon nem szavazhatnak azok a Romániában élő személyek, akik valamely uniós tagállam állampolgárai, de román állampolgársággal nem rendelkeznek, csak romániai lakhellyel. Ugyanezen személyeknek viszont az EP-választáson joguk van szavazni.

Mozgóurna igénylése

A különböző okokból mozgásképtelen választópolgárok (akiknek az egészségügyi állapot indokolttá teszi ezt) mozgóurnát igényelhetnek a szavazóhelyiség felkeresése helyett, 2007/33-as törvény 47-es cikkelyének első bekezdése alapján. A mozgóurnát május 25-én, szombaton 18 és 20 óra között kell igényelni.

A mozgóurnát írásban kell kérni, a kérvényhez csatolni kell a választópolgár egészségi állapotát igazoló dokumentumokat. A mozgóurnát egy legalább két személyből álló választóbizottsági küldöttség viszi ki az azt igénylőhöz.

Mozgóurna-igénylés esetén egyetlen urnát visznek ki a helyszínre, és a szavazólapokat utólag, az urnák felbontása után helyezik a kategóriájuknak megfelelő rekeszbe.

Kettős állampolgárok figyelmébe!

Kettős állampolgárok ezen a választáson nem szavazhatnak magyarországi pártokra. Ők Romániában voksolhatnak, hazai listára. Levélben csak azok szavazhatnak, akik nem rendelkeznek lakcímmel sem Magyarországon, sem Romániában, sem az Európai Unió más tagállamában.

Külföldön szavazók tudnivalói

A külföldön tartózkodó román állampolgárok bármelyik külföldi szavazókörzetben szavazhatnak személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel.

A külügyi tárca minden eddiginél nagyobb számú szavazócédulát küldött ki a külföldi szavazókörzetekhez. A szavazólapok számát az előző választások részvételi adatai, illetve a külképviseletek által a részvételi szándékkal kapcsolatban végzett felmérések alapján szabták meg. A külföldi szavazókörzetek jegyzéke itt tekinthető megAz ország határain kívül kialakítandó 441 szavazókörzethez összesen négymillió ötszáz szavazócédulát küldtek, azaz 1 333 500 EP-választási lapot, 1 333 500 szavazócédulát a népszavazás első kérdésével és ugyanennyit a referendum második kérdésével. Emellett 2147 darab, VOTAT feliratú bélyegzőt és 1 301 230 darab öntapadó matricát kaptak még a külképviseletek.

Szavazással kapcsolatos rendellenességek jelzése

Ha a választók bármilyen rendellenességet észlelnek a szavazással vagy annak folyamatával kapcsolatban, írásban tájékoztathatják erről a választási iroda tagjait. A választási iroda köteles átvenni az írott kérvényt.

Amennyiben viszont bűncselekményt észlelnek, értesíthetik erről a rendőrséget is. Bűncselekmény például: a szavazati jog gyakorlásának önkényes megakadályozása; a választók megvesztegetése; az, ha valaki több mint egyszer szavaz vagy több szavazócédulát dob be az urnába; a szavazás titkosságának a megsértése; a szavazóurnák urnazárás előtti felnyitása; a választási dokumentumok hamisítása, stb.

Európai parlamenti választások EU-szerte

Az EP-választásokra 2019. május 23–26-án kerül sor az Európai Unió tagállamaiban. Minden felnőtt uniós polgár lehetőséget kap arra, hogy kiválassza, ki képviselje az Európai Parlamentben.

  • A legutóbbi, 2014. évi európai parlamenti választások voltak a valaha megtartott legnagyobb nemzetek feletti választások Európában. A tét ezúttal még nagyobb. Szavazatával a választópolgár eldöntheti, hogy milyen lesz Európa az elkövetkezendő években.
  • A választások döntik el, hogy az Unió a következő években milyen lépéseket tesz a munkahelyekkel, a vállalkozásokkal, a biztonsággal, a migrációval és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.
  • Az uniós országoknak eltérő szavazási hagyományaik vannak, ezért a szavazás pontos napjáról egy négy napos – csütörtöktől (Hollandia általában ezt a napot preferálja) vasárnapig (a legtöbb országban ezen a napon tartják a választásokat) tartó – választási perióduson belül saját maguk döntenek.
  • A szabályok értelmében az európai parlamenti képviselők megválasztásakor az arányos képviselet valamely formáját kell alkalmazni. Ez a rendszer biztosítja, hogy amennyiben egy párt megkapja a szavazatok 20%-át, úgy a vitatott képviselői helyek mintegy 20%-a is az övé lesz, így a nagyobb és a kisebb politikai pártok is lehetőséget kapnak arra, hogy képviseltessék magukat az Európai Parlamentben.
  • Az országok szabadon dönthetnek a szavazási eljárás számos más fontos szempontjáról. Egyesek például regionális választási körzetekre osztják területüket, míg mások egyetlen választási körzetet állapítanak meg.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X