Inkább csak az a kérdés, hogy „jó szekus”, vagy „rossz szekus” volt-e Traian Băsescu


-A A+

A román sajtó szerint újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy Traian Băsescu együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, a Securitátéval. A volt államfő továbbra is tagadja ezt, azonban elismerte, hogy a kémelhárítás kért tőle jelentéseket.

Traian Băsescut már elnöki mandátuma is azzal vádolták, hogy a rendszerváltás előtt szekus besúgó volt. Ebben lehetne is logika, hiszen Nicolae Ceaușescu idején, csupán az állambiztonsági hatósággal soros kapcsolatban álló személy kaphatott hivatalos külföldi kiküldetést. Márpedig a volt államfő nemzetközi vizeken közlekedő hajók kapitánya volt, de 1987-ben a román állami hajózási társaság, a Navrom anversi gazdasági ügynökségének vezetőjeként is dolgozott. Nehezen képzelhető el, hogy a szeku „békében hagyta” volna.

Traian Băsescu állítólagos szekus múltjáról a botrányt a Politikai Átvilágító Csoport robbantotta ki, amely kiderítette, hogy a kommunista párt Securitatéval együttműködő konstancai tagjainak névjegyzékében a B-betűnél a 19. helyen szerepel az 1951 november 11-én született Traian Băsescu neve. Szekus dossziéjának száma 3990/1973 volt.

De Traian Băsescu neve megtalálható a mangáliai 02150 katonai egység listáján is, amely a Hajózási Intézet Securitatéval együttműködő tagjait összesíti, és találkozhatunk vele a Konstanca megyei szekus besúgókat összesítő leltári nyilvántartási archívumban is, ahol 17592-es számmal szerepel.

Állítólag még diákkorában beszervezték

A Politikai Átvilágító Csoport információi szerint Băsescut a Securitate IV. igazgatósága szervezte Brüsszel még a Hajózási Intézet hallgatójaként, 1973-ban.  Ebben az időszakban a román állambiztonságot az Intézet tevékenységéről, diáktársai és tanárai magatartásáról, viselkedéséről tájékoztatta.

Miután tanulmányait befejezte, dossziéja 1976-ban átkerült a konstancai Securitatéhoz 00151392-es számmal. Ekkor a konstancai Navrom Tengeri Hajózási vállalat tisztjeként dolgozott és a Konstanca kikötői Securitate foglalkoztatta, amelyet Dumitru Nicușor ezredes vezetett, de közvetlen „szekus főnöke” Mihai Avramidis főhadnagy volt.

A román sajtóban megjelent hírek szerint a legénység hangulatáról, magánbeszélgetéseikről, a nemzetközi kikötőkben való ismeretségeikről, kapcsolataikról, esetleges csempészakcióikról, a magas párt- és államvezetőségről alkotott véleményeikről kellett jelentenie.

1984-ben átkerült a szeku Külföldi Hírszerzési Központjához, ahol a szeku I. igazgatóságának főnökével, Silvian Ionescuval dolgozott együtt. A Navrom anversi Gazdasági Ügynökségének vezetőjévé 1987-ben nevezték ki, és továbbra is, a szeku vonalán Belgiumért, Hollandiáért és Luxemburgért felelős Silvian Ionescu embere maradt, és elsősorban az anversi és rotterdami kikötők gazdasági tevékenységéről, a kikötőkbe érkező hajók személyzetéről, a romániai diplomáciai személyzet munkásságáról, véleményeiről számolt be a szekunak.

1989 márciusában viszont hazahívták, mivel a Navrom pénzalapjainak gondatlan kezelésével vádolták meg, pontosabban azzal, hogy 300 ezer belga frankot fizetett ki a Zimnicea hajó javításáért, holott más cégek jóval olcsóbban vállalták volna a munkálatokat. A román sajtó szerint csupán szekus kapcsolatainak köszönhette, hogy mindössze kihágásért büntették meg.

38 hajót gyújtott fel?

Bukaresti lapok szerint az is nyilván Traian Băsescu szekus múltjának köszönhető, hogy megúszta az általa vezetett tankhajó, az Argeș által állítólag kiprovokált tüzet. 1981 szeptemberében Rouen mellett „kigyulladt” a Szajna, a folyóba jutott könnyű üzemanyagtól. A lángok 38 hajóban tettek kárt, a kárt 12 millió dollárra becsülték, amit végül is nem fizetett ki senki. A francia rendőrség az Argeș hajóra gyanakodott, ám nem tudta bebizonyítani a vádat. Több mint húsz évvel a történtek után a minden hájjal megkent Traian Băsescu, a román sajtónak elmagyarázta, „mivel már nem büntethetik meg”, hogy a francia nyomozókat csak azt követően engedte a hajóra, miután „kissé megbütykölték” az üzemanyag szállító berendezést. Ezt nem sokkal a baleset után közölte is a Securitatéval illetve a Navrommal.

A forradalom után Traian Băsescut a közlekedési tárca keretében működő, Állami Polgári Hajózási Felügyelőség vezérigazgatójává nevezték ki – a Nemzeti Megmentési Front ügyvezető titkárának, Silvian Ionescunak az ajánlására. Hálából aztán Silviu Ionescut a Bukarest főpolgármesterévé választott Traian Băsescu főtanácsosává nevezte ki.

De Traian Băsescu Securitatéval való együttműködéséről említést tesz a védelmi tárcához tartozó Katonai Biztonsági Igazgatóság vezetője, Gheorghe Nicolaescu 2004-es átirata is, amelyben arról értesíti a Katonai Hírszerzés vezérigazgatójának főnökét, Gheorghe Rotarut, hogy Traian Basescu együttműködött a Securitate IV. Igazgatóságával.

Eltűnt és megkerült dokumentumok

A korábban említett iratok – bár azokat a Politikai Átvilágító Csoport a Traian Băsescu által indított per kapcsán, továbbá a perrel foglalkozó bukaresti, 2. kerületi törvényszék kikérte az illetékesektől –úgy tűnik, nyomtalanul eltűntek, legalább is ez derül ki a Román Hírszerző Szolgálat válaszaiból.

Csakhogy idővel előkerült a bizonyíték is. A védelmi tárca levéltárában felfedezték a konstancai Katonai Tengerészet Parancsnokságának nyilvántartási naplóját a hírszerző hálózatról, amelyen ott szerepel Traian Băsescu neve is. A naplót átküldték a perrel foglalkozó bíróságnak. A dokumentum megerősít a tényt, miszerint Traian Băsescut még a Tengerészeti Intézet hallgatójaként beszervezte a kommunista titkosrendőrség, továbbá, hogy 1978-ban áthelyezték a Securitate Konstanca megyei egységéhez.

Igaz, dokumentum szerint a katonai levéltárban mindennek kapcsán más irat nem szerepel, aminthogy nincs meg a Traian Băsescu személyi adatait tartalmazó, 3990. számú ügycsomót megsemmisítő jegyzőkönyv sem (annak ellenére, hogy annak fénymásolatát Bogdan Tiberiu Iacob már jóval korábban közölte a Liberatea című lapban). A román sajtó szerint Traian Băsescu fedőneve a Kalóz volt.

A volt államfő szerint a nyilvántartási napló hamis dokumentum, ő maga pedig politikai zsarolás áldozata, mivel a napló másolatát „egy illető” zsarolólevél kíséretében már korábban megküldte neki. Arról viszont azóta sem beszélt, hogy ki zsarolta meg és mivel, de az is érthetetlen, hogy azóta sem tett semmit a zsaroló felelősségre vonásáért.

Teherautónyi dosszié?

A bizonyítékok hatására később elismerte, hogy a Tengerészeti Intézet másodéves hallgatójaként, amikor a Földközi-tengeren gyakorlatoztak, a kémelhárítás kitöltetett vele egy nyomtatványt, amelyben a szüleiről, külföldi rokonairól, barátairól kérdezték. „Ez azonban még igen távol áll a politikai rendőrségtől” – védekezett.

A múlt árnyékától ugyanis azzal próbált megmenekülni, hogy a Securitate tevékenységét leleplező 1999-es törvénybe, a jogász szenátor, Corneliu Turianu nyomására, bekerült egy cikkely, miszerint a szekus besúgókat csak akkor büntetik, ha politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. Hálából a cikkely szerzőjét – Traian Băsescu államfő nem kis segédletével – 2006-ban megválasztották a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács elnökének.

A továbbiakban Traian Băsescu igyekezett egyre óvatosabb válaszokat adni állítólagos szekus múltja kapcsán. 2004-ben egy interjújában kijelentette, hogy aki azt állítja, hogy egy haditengerészeti intézet külföldre járó hallgatójaként soha nem találkozott a kémelhárítással, az hazudik. „Egyszerűen szolgálati feladatom volt kapcsolatot tartani a Securitatével”. A kérdésre, miszerint szégyelli-e ezeket a kapcsolatokat nemmel válaszolt, mivel különben le kellett volna mondania a hajózásról. „Ám, kedves románok, nem voltam securitatés tiszt. Ezt állítani hazugság lenne” – tette hozzá.

1998-ban viszont, egy tévé-interjújában még azzal büszkélkedett, hogy szekus dossziéja nem jelenhetett meg egy lapban, mivel, 12 éven át külföldön dolgozva, teherautónyi dossziéja van.

Sosem sikerült bebizonyítani

Az idők során többször is ellentmondása került magával. Néha azt állította, hogy egyetlen tengerészkollégájáról sem szolgáltatott információt, másszor viszont azt, hogy a Navromnak beszámolt kollégái részegségéről, illetve tájékoztatást adott a külföldön maradt embereiről.

A román sajtó szerint időközben a Román Hírszerző Szolgálat is „meggondolta magát”, és megküldte a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanácsnak a szekusok konstancai leltári nyilvántartási archívumát, ahol – amint már szó volt róla - 17592-es számmal ott szerepelt Traian Băsescu. Igaz, a hírszerzés azt is tisztázta, hogy a politikus személyi adatai tartalmazó dossziét a Konstanca megyei Securitate a 0058212 számú jegyzőkönyvvel megsemmisítette.

Ennek nyomán a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács hét nappal később úgy döntött, hogy Traian Băsescu nem folytatott politikai rendőri tevékenységet. Így tehát, bár a román sajtóban rengeteg utalás, dokumentum jelent meg Traian Băsescu szekus tevékenységéről, mindezt mindeddig még senkinek sem sikerült bebizonyítania. Politikai megfigyelők szerint ilyen szempontból a mostani újabb átvilágításból sem derül majd ki, hogy Traian Băsescu „jó szekus” – vagy „rossz szekus” volt-e.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X