Izraeli nagykövetség költöztetése: presztízslátogatás a kormányfőnek


-A A+

Minden jel szerint a kormány „valutaként” használja az izraeli nagykövetség elköltöztetésének ügyét, hogy presztízslátogatásokat eszközöljön ki Viorica Dăncilă miniszterelnök számára. A Jeruzsálembe költöztetés ígérete tavaly áprilisban tel-avivi, az elmúlt hétvégén washingtoni meghívót „hozott” a román kormányfőnek.

Kiújult a vita Románia izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről, miután Viorica Dăncilă az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban bejelentette, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Klaus Johannis államfő azonnal reagált, és közleményében cáfolta, hogy döntés született volna a kérdésről. Az elnöki kommünikére adott válaszként a miniszterelnök egy vasárnap esti tévéinterjúban visszakozott.

Személyes vélemény vagy kormánydöntés

Az Antena 3 televízió vasárnap esti adásában Viorica Dăncilă azt nyilatkozta, hogy mindössze „személyes véleményének” adott hangot, amikor az AIPAC rendezvényén Románia izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe való költöztetéséről beszélt. „Nem azt mondtam, hogy én költöztetem át a nagykövetséget, hanem azt, hogy betartva az alkotmány előírásait, szerintem meg kellene tennünk ezt a lépést” – hangsúlyozta a kormányfő.

Ennek ellentmond a román kormány honlapján elérhető szöveg. Eszerint az AIPAC rendezvényén a miniszterelnök arról beszélt, hogy miután Donald Trump megnyitotta az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségét, világszerte elindult egy gondolkodási folyamat, amely Romániában lezárult. Majd így folytatta: „Örömmel jelenthetem be ma az AIPAC közönsége előtt, hogy miután hazámban a döntési folyamatban érintett valamennyi alkotmányos szereplő befejezte az elemzést, teljes összhangban, Románia kormányfőjeként én magam és az általam vezetett kormány Jeruzsálembe, Izrael fővárosába költöztetjük Románia nagykövetségét”. Az idézett mondat nehezen minősíthető „személyes véleménynek”, sokkal inkább egy meghozott döntés bejelentéseként hangzik.

Alkotmányjogi vonzatok

A kérdésnek alkotmányjogi vonzatai is vannak. Az alaptörvény elméletileg egyértelmű ezzel kapcsolatban, de az alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján nem zárható ki a meglepetés, amennyiben a kérdés a taláros testület elé kerül.

A miniszterelnök washingtoni bejelentését cáfoló államfő nemcsak azt állította, hogy a miniszterelnök „olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés”, hanem egyúttal határozottan kijelentette, hogy a döntés egyértelműen és kizárólag az övé. „A végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával – alkotmányos hatáskörének megfelelően – az államfő fogja meghozni” – áll az elnöki hivatal közleményében.

Az alaptörvény 91. cikke értelmében az elnök „a kormány javaslatára megbízza és visszahívja Románia diplomáciai képviselőit és jóváhagyja a diplomáciai képviseletek létesítését, megszüntetését vagy rangja megváltoztatását”. Csakhogy egy hasonlóan egyértelműnek tűnő helyzet kapcsán az alkotmánybíróság megállapította, hogy az államfő jogköre a kormányjavaslat törvényességének vizsgálatára korlátozódik, mivel az illető terület a kabinet hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen az alaptörvény 102. cikke kimondja – a kormány szerepéről –, hogy az állam bel- és külpolitikája egyaránt a kabinet hatáskörébe tartozik.

Ismét az ügyészségen végződhet az ügy

A miniszterelnök egyébként utalt rá, hogy mi lehet az oka hirtelen visszakozásának: számít arra,  hogy az ügy ismét az ügyészségen végződik, miután a washingtoni bejelentés kapcsán az ellenzék feljelentést fontolgat.

Az előzményekhez tartozik, hogy tavaly május 17-én – ugyancsak az izraeli nagykövetség költöztetése kapcsán – Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bűnvádi panaszt tett Viorica Dăncilă és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea ellen hazaárulás, az államfő félretájékoztatása és jogkörének elbitorlása, valamint titkos információk nyilvánosságra hozatala miatt.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vizsgálatot indított, majd szeptember végén megszüntette az eljárást. Még azelőtt azonban kormánypárti körökben azt rebesgették, hogy az államfő ürügyként használhatja az ügyet a miniszterelnök felfüggesztésére, majd leváltására. Az alkotmány 109. cikke értelmében ugyanis az államfő felfüggesztheti a kormány tagjait, ha bűnvádi eljárás indul ellenük. (Ugyanez automatikusan megtörténik, ha bíróság elé állítják őket.)

„Belépő” a kormányfőnek?

Felmerül a kérdés, hogy miért kockáztatott a román miniszterelnök egy újabb ügyészségi vizsgálatot – és vele az esetleges felfüggesztést – egy olyan bejelentéssel, amelyet pár órával később visszavont. A választ a miniszterelnök washingtoni szereplésének videofelvétele adhatja meg.

 

Eszerint a konferencián valóságos „rocksztárként” fogadták a román miniszterelnököt, ami aligha szólt Románia diplomáciai súlyának vagy az angolul nem beszélő Viorica Dăncilă személyének. A román kormányfőt alighanem a költöztetés ígérete miatt tették meg az idei AIPAC-konferencia főszónokának („key speaker”). A felvétel első percét végignézve világossá válik, hogy a közönség tudja, mire számíthat: már a miniszterelnök első szavait is tapssal szakítják meg, annak ellenére, hogy (vagy éppen azért, mert) Viorica Dăncilă románul beszél.

A kormány nem először használja „valutaként” az izraeli nagykövetség elköltöztetésének ügyét, hogy presztízslátogatásokat eszközöljön ki Viorica Dăncilă miniszterelnök számára. Egy éve, 2018 áprilisában Viorica Dancila váratlan villámlátogatást tett Izraelben, mindössze pár nappal azután, hogy  a kormány elfogadott egy memorandumot a román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, kiváltva ezzel a fent leírt ellenzéki reakciót.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X