Ezért siklott ki egy hét alatt három vonat Romániában

Ezért siklott ki egy hét alatt három vonat Romániában


-A A+

Egy hét leforgása alatt három személyszállító vonat siklott ki az országban. Senki nem sérült meg, de bármikor újabb baleset következhet a romániai vasúti infrastruktúra siralmas állapota miatt.

Hivatalos adatok szerint évente nagyjából 320 kilométer vasúti sín válik veszélyessé Romániában, miközben alig 16 kilométert korszerűsítenek. A vonatok ezért sok szakaszon átlagosan alig 45 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak, a tehervagonok pedig alig 23 kilométer tesznek meg átlagosan ugyanennyi idő alatt. A 160 kilométeres sebességet összesen mindössze 400 kilométeren, vagyis a romániai vasúti sínek alig 4 százalékán érhetik el a szerelvények Bukarest és Konstanca, Arad és a román határ, illetve Bukarest és Ploiești között.

A vonatok ma már lassabban közlekednek, mint 30 évvel ezelőtt. Vannak olyan sínszakaszok, ahol a szerelvények legfeljebb óránkénti 5 kilométeres sebességgel haladnak, így rendszerint késéssel futnak be az állomásokra. A gyorsvonatok több szakaszon 50 kilométert tesznek meg óránként, amely a további sebességkorlátozások miatt helyenként 30 kilométerre csökken.

Ez jóval elmaradt például az 1989-es adatok mellett, amikor a vonatok átlagosan 65-70 kilométeres sebességgel közlekedtek, 1995-ben pedig az InterCity vonatok átlagsebessége elérte az óránkénti 85-90 kilométert is.

A Román Vasúttársaság (CFR) illetékesei arról panaszkodnak, hogy a vasúti sínek javításához, a mozdonyok, kocsik felújításához szükséges összegek alig 10 százalékát kapják meg évente, így a szerelvények évről-évre lassabban közlekednek majd. Így például 2016-ban a vasúti illetékesek főjavításokra 400 millió lejt kértek, ennek ellenére be kellett érniük 89 millió lejjel. De a helyzet még mindig jobb volt, mint 2013-ban, amikor ugyancsak 400 millió lej helyett mindössze 28 millió lejt utaltak ki a főjavításokra. Így aztán Bukarest és Temesvár között például az út vasúton jóval tovább tart, mintha gépkocsin tennénk meg a távolságot.

Egy kis statisztika

A vasúti infrastruktúra tekintetében Románia az utolsó helyen áll az európai országok között, a Világgazdasági Fórum adatai szerint még Bulgária és a Moldovai Köztársaság is kedvezőbb helyzetben van ezen a téren. A vasúti hidak állapota katasztrofális: a grădișteai hídon például már nem haladhatnak át vonatok, emiatt a vasúti közlekedés 2005 óta szünetel Bukarest és Giurgiu között. De hasonló a helyzet Brassó és Bodzaforduló között is, ahol a keresztvári hidat 2018-ban elmosta az árvíz, és egyelőre remény sincs a helyreállítására.

Romániában a vasúti hálózat hossza 10 628 kilométer, ebből 2900 kilométeren páros sínpáron zajlik a közlekedés, 7700 kilométeren pedig csak egyetlen sínpár van. A 10 628 kilométerből csupán 4000 kilométer villamosított. Az alagutak száma 171, együttes hosszuk 62 kilométer.

A román vasúti infrastruktúra az összeomlás szélén van. A Pro Infrastructura Egyesület adatai szerint a sínek 75 százaléka, a vasúti hidak 64 százaléka, a töltések 50 százaléka esetében a szavatossági idő már lejárt, sürgős felújításukra lenne tehát szükség, amire pénzhiány miatt nem kerülhet sor.

Az államvasutak kimutatása szerint 1989-ben 600 kilométernyi vasútvonalat újítottak fel. Ezt követően jelentősen lelassultak a munkálatok, 2008-ban, 2009-ben és 2015-ben például egyetlen kilométeren sem dolgoztak.

A lassúság előnye

Igaz a felújítások sokba kerülnek. Az egyszerűbb munkálatok kilométerenként 2-3 millió euróba kerülnek, a bonyolultabb műveletek pedig akár a 10 millió eurót is elérhetik. A felújítások az alagutak esetében kerülnek a legtöbbe: egy dupla sínpáros alagútrendszernél 25 millió euróba is belekerülhet a főjavítás.

A bürokrácia mellett éppen ez az egyik oka annak, hogy a felújítások váratnak magukra. A legnagyobb felújítások egyikére csak 2002-ben került sor: a Bukarest-Câmpina vasútvonalnál a munkálatok két évig tartottak és 2004-ben fejeződtek be, majd a Câmpina-Predeal vonal következett. Bukarest és Konstanca között a felújítási munkák 2005-ben kezdődtek el – és kilenc évig tartottak. Igaz, ebben az esetben a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálatot indított.  Nemrégiben a Segesvár és Piski közötti vasútvonalat újították fel és – legalább is a menetrend szerint – itt kissé felgyorsult a vasúti közlekedés.

Ma már jóformán nem is számít hírnek Romániában, ha egy-egy vonat kisiklik, március másodikán például két vonat is kisiklott. A Brassó-Budapest szerelvény mozdonya Soborsin térségében hagyta el a sínpárat, szerencsére a vonat még alig hagyta el az állomást, így sebessége még a szokásosnál is kisebb volt. Ugyancsak aznap kisiklott az Ágostonfalva és Alsórákos között közlekedő szerelvény. Egy hét se telt el, amikor kisiklott a Máramarossziget és Bukarest közötti gyorsvonat is a Beszterce-Naszód megyei Hordó térségében.

A vasúti balesetekben nem sérült meg senki, és ebben nyilvánvalóan nem kis szerepet játszott a romániai vonatok alacsony átlagsebessége.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X