A gazdagok megadóztatásával demokratizálná Európát a sztárközgazdász


-A A+

Az Európai Unió előbb-utóbb berobban, ha nem sikerül változtatni a vagyonosokat és kiváltságosokat előnyben részesítő, demokráciadeficites intézményrendszerén – állítja az a munkacsoport, amely a neves francia közgazdász, Thomas Piketty irányításával kidolgoztak egy tervet arra, hogy miként lehetne fordulatot elérni Európában. A kiáltványt Európa demokratizálásáért már több mint 110 ezren írták alá.

Thomas Piketty szerint jelenleg Európát olyan politikai vezetők irányítják, akik mindenkiben ellenséget látnak – magában az unióban is –, vagy pedig olyanok, akik színleg szeretik ugyan az EU-t – mint például a francia elnök –, azonban maguk is a szélsőséges versengés Európáját támogatják, ami az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet. Ez a magárahagyatottság érzését kelti a munkás- és az alsó középosztályban, fűtve az egyre szélesebb körben tapasztalható, elkeseredett Európa-ellenességet.

A jelenlegi európai uniós konstrukció fő haszonélvezői a legerősebb társadalmi-gazdasági szereplők: a multinacionális vállalatok, a vagyonosabb vagy nagy jövedelmű adófizetők, és ha ezen nem változtatunk, az EU hosszabb távon „berobban” – vélik a kiáltvány kidolgozói.

A megoldás: egy valóban demokratikus intézményrendszer létrehozása. Ennek érdekében, a Szerződés Európa Demokratizálásáért révén létrejönne egy Európai Közgyűlés azoknak a tagországoknak a részvételével, amelyek hajlandók tisztességesen megadóztatni a gazdagokat és ezáltal létrehozni egy közös büdzsét, amelyből finanszírozható a társadalmi és környezetvédelmi szempontból méltányos fejlődés. Ez a jelenlegi intézményi keretben lehetetlen, mert az egyes tagországok megvétózhatják a közös adópolitikát.

A terv szerint az Európai Közgyűlés az eurózóna kormányait tömörítő Euro Grouppal közösen az EU gazdasági és szociális kormányzásáért felelne. (A terv kidolgozói kínosan ügyeltek arra, hogy az új struktúra a hatályos szerződéseknek megfelelően, a jelenlegi intézmények kiegészítéseként működhessen.) A közgyűlés tagjainak négyötödét a nemzeti parlamentek jelölnék ki – az Európa Tanács mintájára –, a fennmaradó ötödét pedig az Európai Parlament delegálná a mindenkori politikai konfigurációjának megfelelően.

Leváltani a gazdasági modellt

A kiáltvány szerzői hangsúlyozzák: manapság már közhely, hogy a nagyvállalatok, a vagyonosok és nagy jövedelemmel rendelkezők  arányosan kevesebb adót fizetnek, mint a kis és közepes cégek, valamint a kisjövedelmű háztartások. Ennek ellenére egyetlen kormány sem lépett fel azért, hogy ezt az igazságtalanságot megszüntesse. Ezt a célt szolgálná az úgynevezett demokratizálási költségvetés, amely a multik, a milliomosok és a nagy környezetszennyezők méltányosabb megadóztatása révén állna össze, és amelyből lényegében a jelenlegi gazdasági modell leváltását finanszíroznák.

A hangsúly a jövedelemkülönbségek csökkentése, a fenntartható növekedés, nagyobb szociális kohézió. Ehhez szükség van egy méltányosabb adópolitikára, ami csakis az EU-tagországok fokozottabb gazdasági és fiskális konvergenciájával valósítható meg. Jelenleg ugyanis a tagországok között adóverseny van, ami miatt a multik, a gazdagok és a nagy jövedelműek adója folyamatosan csökken.

Mivel ezek egyben a legmobilisabb adófizetői szegmensek, lehetőségük van oda költözni – fizikai értelemben vagy csak papíron – , ahol kisebbek az adóterhek. Az így kieső államháztartási bevételeket a kevésbé mobilis kisvállalkozásokat és a helyhez kötött munkásosztályt sújtó egyre nagyobb adókkal pótolják az államok, igen gyakran a közvetett adózás emelése révén. Utóbbival kapcsolatban jó példa Magyarország, ahol egy alkalmazott az „adózás utáni” jövedelméből további 27 százalékot fizet be az államkasszába a kiskereskedelmi forgalomban alkalmazott áfa révén.

Az említett adópolitikai versengés – és nem utolsó sorban a káros hatásai – felszámolásának egyetlen útja a közös európai adópolitika – állítják a kiáltvány szerzői. Elképzelésük szerint a szerződő tagállamok azonos szintű társasági adót állapítanának meg, progresszív adót vetnének ki az egymillió eurón felüli vagyonokra és az évi 100 ezer euró fölötti keresetekre, valamint megadóztatnák a nagy környezetszennyezőket. Az így befolyó összeg az EU összesített GDP-jének a 4 százaléka lenne, évi 800 milliárd euró, ami négyszerese az unió jelenlegi költségvetésének.

Menekülnek a milliomosok?

A kiáltvány weboldalán külön szekció foglalkozik a terv médiavisszhangjával, és ott található címeket böngészve feltűnő a nagy német, brit és amerikai (gazdasági) lapok hiánya a felsorolásból. A tőke vagy elhallgatja vagy vehemensen támadja a kezdeményezést. Az amerikai Bloomberg hírügynökség a bujkáló „sárgamellényesnek” minősítette Pikettyt a kiáltvány miatt, abból a feltevésből kiindulva, hogy a szennyezési adót leszámítva a francia elitellenes tüntetők követelési megegyeznek Piketty és társai elképzeléseivel.

Egyúttal azt is megelőlegezi, hogy a „gilets jaunes”-ök  nem feltétlenül értenének egyet azzal, hogy a begyűjtött pénzt például egyetemi kutatási programokra költsék. De nem is a költés a problematikus, hanem az elkobzás – így a Bloomberg szerzője, aki megjósolja, hogy a több mint 2 millió francia milliomos – az írás szerint: „szerény vállalkozó” –, aki főleg ingatlanokba fektette a vagyonát, azonnal továbbáll az USA-ba vagy Ázsiába az új, „irigység által vezérelt” adók elől.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X