Határon innen, határon túl – levetítették az erdélyi magyarságról szóló negyedik dokumentumfilmet


-A A+

Dél-Erdély 1940 és 1944 közötti sorsáról szólt a Magyarok Romániában - száz év történelem című dokumentumfilm-sorozat 4. része.

A sorozat új részét pénteken mutatták be Kolozsváron, a Sapientia EMTE Mátyás termében. Míg az előző, harmadik rész a "kis magyar világról", Észak-Erdélyről összegzett, a negyedik rész a dél-erdélyi történéseket ismertette.

Murádin János Kristóf, a Sapientia Tudományegyetem adjunktusa a vetítés előtt elmondta: a fiatalok, tanárok, hallgatók számára is fontos a film, és érdeme, hogy a nagyjából egyórás tartalom órákon is végignézhető. Hozzátette: a film a román közönség számára is fontos, hiszen „kevesebbet tudnak rólunk még az értelmiségiek is, mint azt gondoljuk”, olyan ismeretke hiányoznak, amelyek számunkra evidencia.

A film Erdély kettészakadásával indított, 1940-ben, a második bécsi döntés kihirdetésével, amelynek értelmében Erdély északi része visszakerül Magyarországhoz, Dél-Erdély azonban román fennhatóság alatt marad – ez 3,1 millió főt jelent, amelyből 473 ezer ember magyar – hangzott el. Ez a második kisebbségi sors sokkolta a dél-erdélyi magyarok nagy részét, de a román belpolitikában is kataklizmát okozott a döntés – így került hatalomra Ion Antonescu tábornok, aki Hitler előtt is felhozta a kérdést, aki szimpatizált vele és értésére adta, hogy van esély a döntés megmásítására.

A magyar és román fél Erdély fölötti harca nehéz sorsot szabott a dél-erdélyi magyaroknak. Emiatt menekülthullám indult el, amellyel számos magyar távozott Dél-Erdélyből, miközben Észak-Erdélyből azt szorgalmazták, hogy a román lakosság költözzön ki. A magyar állam azon volt, hogy megállítsa a népmozgást, ugyanis amennyiben kiürülnek ezek a területek, nem tarthattak rájuk igényt a jövőben – magyarázták a filmben.

Nehezedő sors

A románokat számos sérelem érte az ígéretek ellenére, ez pedig a román állam részéről is visszaéléseket váltott ki. Éppen ezért egy bizottságot állítottak fel, amely a román és magyar kisebbségek problémáit vizsgálta, de a helyzet egyre elviselhetetlenebbé vált, más kisebbségek – elsősorban a zsidók számára, hiszen Antonescu hatalomra kerülésével, a Vasgárda pogromjaival egyre nehezebb lett a sorsuk.

A Dél-Erdélyben maradó magyarok folyamatosan veszítettek kisebbségi jogaikból, gyülekezési tilalmat hirdettek ki, a nyelvi jogokat korlátozták, román menekülteket helyeztek el magyar ingatlanokban, lapok szűntek meg, támadások érték az oktatást. A legszörnyűbb támadás, amit elszenvedett a magyar kisebbség, a kiéheztetési kísérlet volt, amelyet egy német-olasz vizsgálóbizottság is vizsgált a magyar kormány kérésére. Az élelmiszereket ugyan visszaszolgáltatta a román fél, de a közösségek közötti viszony tovább romlott.

Eközben a magyarok igyekeztek szerveződni, feltérképezni lehetőségeiket. A megalakult Magyar Népközösség megalakulása után az egyházi vezetők is szerveződtek, és a gazdasági élet elitje is összefogott, oktatással foglalkozva, tanfolyamokat szervezne, hitelezver a gazdáknak. A Magyar Népközösség a sérelmeket lajstromozta, ismertetve a román féllel a magyar politikai változásokat is.

1944. augusztus 23-án I. Mihály király puccsot hajtott végre és hadat üzenve Németországnak átállt a Szövetség oldalára, ez pedig elsodorta a Magyar Népközösség törekvéseit, a benne zajló belpolitikai vitákat. A román fél számára Észak-Erdély visszaszerzése volt a cél, bár azzal nem számoltak, hogy emellett a több évtizedes szovjet uralmat kapják meg, ahogyan a magyarok is - hangzott el a filmben.

Az eseményen L. Balogh Béni levéltáros, történész arról beszélt Murádin János Kristóffal: bár a magyar kormány igyekezett valóban visszatartani a dél-erdélyi menekülthullámot, ez nem volt hatékony törekvés. Aki elmenekült, azt sikeresen elhelyezték a legtöbb esetben, ideiglenesen - ez szintén sokakat motivált az emigrációra. Azokat, akik nem találtak állást, menekülttáborokban helyezték el - hangzott el.

Akik nem menekültek el, egy későbbi szervezett lakosságcserére számítottak, azaz arra, hogy nem kell vagyonukat elveszítve távozniuk az országrészből - magyarázta a történész, akivel interjút is készítettünk Erdélynek erről a zavaros korszakáról.

A filmet az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozata részeként mutattak be, amelyet az Iskola Alapítvány működtet a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X