Restitúció: csak az ingatlanmaffia jár jól?

A magyar történelmi egyházak után a Kisajátított Tulajdonosok Egyesületeinek Országos Szövetsége is elégedetlen a Ponta-kormány restitúciós törvénytervezetével. A szervezet az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul, mert szerintük a jogszabály hátrányosan megkülönbözteti  a visszaszolgáltatásra váró tulajdonosokat között az ingatlanjaikat már visszanyert személyekkel szemben.

Érveik között szerepe az is, hogy a kártalanítást a tervezet hosszú évekre tolja ki, amikor feltehetően már más kormány áll az ország élén és kifogásolják, hogy a folyamat elhúzódása folytán a többszázezer visszaszolgáltatásra váró földterület jelentős hányada, ügynökök útján, a helyi kiskirályokhoz kerül. A szövetség úgy véli, a román hatóságok közönnyel viszonyulnak a restitúcióhoz, sőt szándékukban sem áll a kérdés megoldása, semmilyen építő jellegű tárgyalást nem kívánnak folytatni a volt tulajdonosokkal, akiknek az összes javaslatát egyébként visszautasították.

A törvénytervezet hatalmas csalódást keltett a volt tulajdonosokban, hiszen rendelkezéseinek megfelelően a visszaszolgáltatás folyamatára csak 2017. január 1-je után kerül majd sor. Huszonhárom év elteltével a tulajdonosokat továbbra is arra kérni, hogy újabb éveket várjanak, az rosszhiszeműségről és cinizmusról tesz bizonyságot. A volt tulajdonosok szövetsége azzal sem ért egyet, hogy a kormány a felelősségvállalás antidemokratikus módszerével próbál érvényt szerezni a törvénynek.victor ponta sedinta guvern 37498500

15 milliárd euró

A visszaszolgáltatásokra vonatkozó új törvény tervezete – amiért a Ponta-kormány felelősséget akar vállalni a parlament előtt – jelentősen elbürokratizálja, következésképpen tehát elhúzza a kommunista hatalom által elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását.

Jelen pillanatban mintegy 300 ezer visszaszolgáltatási dosszié vár megoldásra. Gazdasági megfigyelők szerint az új törvény tervezete a jogosultakat voltaképpen kiszolgáltatja a lakásmaffiának. A jogszabálytervezet értelmében akár meddő földterületeket, erdőket adhatnak vissza az elegáns villák helyett, a visszaadás hosszúra nyújtott időszaka nyomán az ingatlanokért járó összegek jelentős részét elviszi az infláció, sok esetben pénz helyett pontokat adnak, amelyeket a tulajdonos online licitációkon való részvétele alapján értékesíthet csak, készpénzt pedig csak igen kevesen kapnak, az összegek folyósítását pedig egészen 2029-ig elhúzzák.

A tét hatalmas: szakértők szerint körülbelül 4 millió hektárnyi mezőgazdasági területről és erdőről van szó, amelyek együttes értéke eléri a 15 milliárd eurót.

A visszaszolgáltatás jelenleg is igen bonyolult folyamat, az ügycsomók végeérhetetlen utat járnak be a földalap helyi bizottságai, illetve a központi hatóságok között. A Tulajdon-visszaszolgáltató Országos Hatóság sorsa egyelőre bizonytalan, nem kizárt, hogy megszűnik, ám mindenképpen létrehozzák az Ingatlan-kárpótlási Országos Bizottságot. A miniszterelnök hatáskörébe tartozó testület ellenőrzi a visszaszolgáltatás folyamatát, illetve az országos kompenzációkat, amelyek értékét 8-9 millió euróra teszik.

Hatáskörök

A jogszabály-kezdeményezés – ha törvény lesz belőle, és alighanem az lesz, ha a kormány parlament előtti felelősségvállalással emeli erőre – az érintett intézményeket megfelelő hatáskörökkel ruházza fel.

A polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsoknak fel kell térképezniük a területeiken lévő, állami tulajdont képező ingatlanokat, majd megyei szintű összegezést kell készíteniük róluk. Ezt követően 120 napon belül kiszámítják a területükön visszakövetelt ingatlanok összterületét. A helyi és megyei szerveknek 2016. január 1-jéig meg kell oldaniuk a beérkezett kérvényeket, a kérelmezőket hozzá kell juttatniuk ingatlanaikhoz illetve ki kell állítaniuk a tulajdonpapírokat.restikint

A Tulajdon-visszaszolgáltatási Országos Hatóság összpontosítja a megyei illetékesek döntéseit, illetve összegzi a döntéseik megoldása nyomán visszamaradt területeket. Ugyanakkor irányítja az Ingatlan-kárpótlási Országos Bizottság tevékenységét, amelyre központi szerep hárul a volt tulajdonosok kártalanításában.

Az Ingatlan-kárpótlási Országos Bizottságnak jóvá kell hagynia a helyi szervek döntését, el kell rendelnie a természetben vissza nem adható ingatlanok kártalanítási okmányainak kibocsátását. Ugyanakkor ellenőrzi az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági és más ingatlanok licitációs folyamatait.

A bizottságnak kilenc tagja lesz: egy elnöke, két alelnöke, az Állami Tulajdonok Hatóságának elnöke, a miniszterelnök kancelláriájának egy képviselője, a mezőgazdasági és a külügyi tárca egy-egy képviselője, az igazságügyi minisztérium két munkatársa. A testület megállapítja a kárpótlás végösszegét, felméri az országos alap rendelkezésre álló ingatlanjait.

Az Országos Kataszteri Ügynökség 2014. március 1-jéig elvégzi a tulajdon-visszaszolgáltatáshoz szükséges és a rendelkezésre álló területek nagyságának felmérését. 2016. január 1-jétől beindítja az Országos Alapból történő ingatlan-licitációt. A versenytárgyalásokat meghirdető bizottságnak hét tagja lesz: kettő Országos Kataszteri Ügynökségtől, kettő a Kataszteri is Ingatlan Közzétevő Országos Ügynökségtől, három a Tulajdon-visszaszolgáltató Országos Hatóságtól.

Az érték 10 százaléka

Az új jogszabály-tervezet törvényerőre emelkedése esetén voltaképpen négy alapvető helyzetet teremt – mindegyik szemben áll az Európai Emberjogi Bíróság vonatkozó rendelkezéseivel.

Az első változatnak megfelelően a tulajdonosok visszakaphatják természetben az ingatlanjaikat – még akkor is, ha azok már nem állnak az állam rendelkezésére, azokat már eladták. Ebben az esetben az ingatlanalap helyi és megyei szervezeteinek meglehetősen furcsa viszonyításhoz kell folyamodniuk: összehasonlítják a beadott kérelmeket a rendelkezésre álló területekkel. Akiket így elégítenek ki, azoknak el kell fogadniuk a felkínált területeket – akár meddő, értéktelen földeket is, amelyeknek semmilyen közük nincs a valamikor a tulajdonukban állt területekhez. Ez az eljárás viszont alapvetően megszegi az Európai Emberjogi Bíróság határozatát a kiszámíthatóság, a törvények méltányossága tekintetében.

Fennáll annak a lehetősége is, hogy a kérvényező teljesen más övezetben kapná vissza ingatlanját. Ekkor a volt tulajdonos az ingatlan értékének megfelelő pontokat kap, amelyekkel online licitáláson vehet részt. A törvénynek ez a kitétele voltaképpen rákényszeríti a volt tulajdonost arra, hogy olyan licitációkon vegyen részt, amelyekről csak igen kevés információval rendelkezik. A versenytárgyalásokat hetenként szervezik meg, videokonferenciaként a Kataszteri is Ingatlan Közzétevő Országos Ügynökség központi székházában. A részvétel ingyenes, ám előzőleg fel kell rá iratkozni.

A tulajdonos megteheti azt is, hogy pontjait mindössze 10-15 százalékos értéken eladja a licitációban jártas személyeknek – vagyis az ingatlanmaffiának. A törvénynek ez a kitétele szemben áll a méltányosság, a tulajdonos és a közösség érdekeinek egyensúlyával.

A jogszabálynak megfelelően a tulajdonosnak pénzbeli kifizetéshez is joga van, de csak akkor, ha legalább két esetben részt vett az online-liciten, és nem sikerült ennek során ingatlanhoz jutnia. A pénzt a tulajdonos nem egyszerre, hanem részletekben kapja meg, az összeg nem követi az infláció mértékét, a lej valuta-árfolyamot, az átlagos bankkamatokat, így a végül is 13 év alatt kifizetésre kerülő pénz mintegy 10 százaléka lesz majd az ingatlan eredeti értékének.

Végül, mindazoknak, akik elégedetlenek a jogszabállyal még egy lehetőség áll a rendelkezésükre: azt megtámadhatják a romániai igazságszolgáltatási hatóságoknál.

Kimaradt?