Az ország lakosságának egyharmadát fenyegeti szegénység a centenáriumi évben


-A A+

A „nagy egyesülés” századik évfordulóján hétmillió romániai lakost – az ország lakosságának 35,7 százalékát – fenyeget a szegénység veszélye. A lakosság egyharmadának lakásviszonyai egészségtelenek, a lakások fala vizes, penészes, az otthonukban nincs fürdőszoba, az illemhely pedig az udvaron van. Mindezeket az adatokat nem az ellenzék hozta nyilvánosságra, az Országos Statisztikai Intézet jelentésében szerepelnek.

A statisztikai adatok szerint a lakosság egyharmada nem rendelkezik tartós háztartási cikkekkel: mosógéppel, hűtőszekrénnyel, színes televízióval, számítógéppel, autóval vagy telefonnal. Négymillió romániai lakos képtelen idejében kifizetni a lakbért, a lakás fenntartási költségeit, és ugyanennyien hetenként legfeljebb egyszer esznek húst.

A lakosság kétharmadának nem volt pénze arra, hogy szabadsága idején elutazhasson valahova – és korántsem külföldi utakról van szó –, így pihenőszabadságát odahaza töltötte. Ötven százalékuk nem tudja fedezni a váratlan kiadásokat, így kölcsönhöz kell folyamodnia, amely csak növeli az eladósodást.

A gyermekek és a fiatalok helyzete még kétségbeejtőbb. Negyven százalékukat fenyegeti a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen szempontól az Európai Unió tagállamai közül Románia a második helyen áll, nyomban Bulgária után.

Az Országos Statisztikai Intézet jelentéséből kitűnik az is, hogy a lakosság jelentős része, nagyjából a fele, gazdasági nehézségekkel küzd. Míg 2016-ban valamivel több mint húsz százaléknak egyetlen gazdasági természetű gonddal kellett szembenéznie, addig idén részarányuk megközelíti a 22 százalékot. A kétféle gazdasági gonddal küzdők részaránya két év alatt valamivel több mint 25 százalékról csaknem 28 százalékra emelkedett.

Nincs pénz az alapvető élelmiszerekre sem

Románia lakosságának harminc százaléka nem tudja megvásárolni az alapvető élelmiszereket, több mint 35 százaléka él egészségtelen lakásokban. Igaz, 2014-hez viszonyítva utóbbiak részaránya 5,5 százalékkal csökkent, a helyzet azonban korántsem mondható jónak. A lakosság több mint 11 százaléka él olyan lakásokban, amelynek a teteje beázik, az ablakok nem zárnak, a lakásban nincs fürdőszoba vagy zuhanyozó.

A lakosság csaknem 36 százalékát – nagyjából hétmillió embert – fenyeget a szegénység veszélye. Igaz, az arányszám 2016-hoz viszonyítva 3,1 százalékos csökkenést mutat. Ez mindenképpen örvendetes, ám az Európai Unió tagállamaihoz képest azonban ez a szám még mindig igen magas – állapítja meg a statisztikai intézet.

Nemek szerint a szegénység elsősorban a nőket fenyegeti: arányszámuk 36,5 százalékos, a férfiak 34,9 százalékához képest. A veszély nagyrészt a fiatalabb korosztályt érinti: a gyermekek 41,7, a fiatalok 42,5 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. A 65 éven felüliek csupán 33,2 százalékának kell szembenéznie ezzel a veszéllyel, és mindez viszonylag kevéssé – 32,5 százalékban – érinti a 25 és 49 év közöttieket is. 

A nyomorlistán Olténia és Moldva vezet

Földrajzilag a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye a legtöbb lakost Olténiában és Moldvában fenyegeti. Ilyen szempontból a Vâlcea, Olt, Dolj, Mehedinți és Gorj megyéből álló Délnyugati Régió vezet. A régiót a Botoșani, Iași, Vaslui, Bákó, Neamț és Suceava megyét magánban foglaló Északkeleti Régió, illetve a Vrancea, Galac, Tulcea, Konstanca, Brăila és Buzău megyéből álló Délkeleti Régió követi.

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség fenyegetése a Bukarest-Ilfov megyében viszont 7,9 százalékkal csökkent – derül ki a statisztikai adatokból.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X