Az Index jogásza: felperesként ma nehéz pert indítani és nyerni Magyarországon


-A A+

Közel húszéves tapasztalattal a háta mögött mondja: sokszor a bíró első megszólalásából, reakcióiból érti, hogy az adott ügyben milyen döntés fog születni. Ügyvédként több mint 400 sajtóperben képviselte Magyarország egyik legnagyobb hírportálját, az Indexet, tapasztalatairól pedig a Kommunikációs Napokon számolt be, pénteken Kolozsváron.

Bodolai László ügyvéd, az ELTE Jogi Karának és Média Tanszékének külsős oktatója felidézte: 2001-ben került az Indexhez, amikor az internet még gyerekcipőben járt, és sokan nem értették, mi fán terem az internetes sajtó. Az Index kiadójának vezetője elmondta, a kezdetekben nehéz volt elmagyarázni az újságíróknak, hogy a jogszabályok minden sajtótermékre ugyanúgy vonatkoznak, az online média nem képez kivételt. Azt hitték, hogy az internet a korlátlan véleményszabadságról szól.

Előadásában Bodolai letisztázta szakmája kulcsfogalmait is: helyreigazítási per esetén hamis tényállítás, rossz fényben való feltüntetés, híresztelés miatt a sértett fél közleménnyel reagálhat, amit a sajtóterméknek közölnie kell, a személyhez fűződő jogi per esetén pedig sérelemdíjat is lehet kérni. Előbbire 30 napos, utóbbira ötéves határidő van.

Pályája elején alperesként nagyon nehéz volt egy sajtópert megnyerni, elmondása szerint a bírák személyes szimpátiája rányomta a bélyegét a meghozott döntésekre. Így az első 5-6 évben szinte mindent elveszítettek, ami ma már nem így lenne. Ma a magyar polgári bíróságok „nagyon kemények beleálltak a sajtószabadságba”, ezért felperesként nehéz pert indítani és nyerni, amivel a sajtó persze vissza is él(het), mutatott rá.

Ki felelős a kommentekért?

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy a sajtócikkek alá érkezett rágalmazó hozzászólásokért felelősségre vonható-e az adott szerkesztőség, vezette fel újabb gondolatát az előadó .

Bodolai László kifejtette: a bíróságok évekig inkább azt vallották, hogy a kommentfolyamért a cikk írója, a szerkesztőség és a kiadó a felelős, tehát ugyanúgy kell kezelni, mint egy bármilyen más újságcikket vagy olvasói levelet. Szerinte ez lehetetlen feladat elé állította volna az egyébként is leterhelt újságírókat, figyelniük kellett volna minden cikk alatt a beérkezett megjegyzéseket, és még a megjelenés előtt törölniük kellett volna a jogsértő tartalmakat. A végső döntést, hogy az olvasók hozzászólásaiért nem felelős a szerkesztőség - csak akkor, ha értesítés ellenére sem törli azt -, Strasbourgban mondták ki.

A sajtó viszont téved és felelősségre vonható akkor, ha híresztel, pletykákat vesz át a bulvárlapoktól. Viszont ha egy politikai felszólalásban, vitában hangzik el személyeskedő, vádaskodó információ valakiről - egyszerű példa: egy politikus korrupcióval vádol meg egy másik politikust -, és az újságíró erről objektíven tudósít, és nem fűz hozzá plusz megjegyzést, véleményt, egy pár hónapja kimondott döntés értelmében nem vonható felelősségre.

Ahhoz viszont, hogy egy szerkesztőség ismerje ezeket a jogi finomságokat, egy jó ügyvédre van szüksége. Előadásában olyan konkrét esetekről is mesélt, mint például a szimbolikus bírsággal végződő Vágvölgyi B. András – Áder János – Index perről.

A büntetőbíróságok kevésbé sajtópártiak

Tapasztalata szerint a büntetőbíróságok kevésbé sajtópártiak, nagyon sokszor megróvással végződnek az itt tárgyalt ügyek, magyarázta. „A büntetőjogi fenyegetettség ma sokkal nagyobb az újságírók felé, mint a polgári fenyegetettség”, mondta, majd később hozzáfűzte, hogy „mindig megtalálják azt a kicsi piaci rést, ahol tudják vegzálni az újságírókat”.

Megemlítette azt a pert is, amelyben a rendőrökről készült fotók képezték a vita tárgyát. Büntették és sérelemdíjat kértek a rendőrök, ha bevetés közben, tüntetésen készült fotó jelent meg róluk a sajtóba, arra hivatkoztak, hogy sérül a képmáshoz való személyiségi joguk. Nagyon hosszú huzavona után az alkotmánybíróság végül kimondta: a fotókat nem kell kikockázni, a rendőrök fel kell hogy legyen készülve arra, hogy munka közben lefotózzák őket, mert ez hozzátartozik a tájékoztatáshoz.

A Kommunikációs Napokat a BBTE harmadéves kommunikáció szakos végzős hallgatói szervezik, a szombat estig tartó konferencia programját itt böngészheti.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X