Voltaképp 140 éve épül – nem csoda, hogy nagy lett a Nemzet Megváltása-katedrális


-A A+

Mondogatják Bukarestben, hogy a Nemzet Megváltása katedrális a „Nagy Egyesülés” centenáriumának egyetlen valamirevaló megvalósítása. Igaz, több mint 121 millió euró közpénzt fordítottak a megépítésére.

A hétvégén befejezetlenül is felszentelt Nemzet Megváltása-székesegyház valóban hatalmas: magassága 120 méter, amivel 34 méterrel haladja meg a parlament székházául szolgáló Nép Házának magasságát, hossza pedig 126 méter – vagyis kényelmesen elférne benne egy focipálya. Az épület alapjába 25 ezer köbméter betont öntöttek. Az épület 8 felvonóval, 4 atombiztos óvóhellyel, 42 kriptával rendelkezik és 5000 személy befogadására alkalmas, a katedrális pedig csaknem 53 ezer négyzetméteres területet foglal el.

A katedrálist hat haranggal látták el. A legnagyobb harang 25 tonnás, Ausztriában öntötték, 425 ezer euróba került, és Daniel patriarcha arcképe díszíti. A hat harangért egyébként együttesen 550 ezer eurót fizettek, összsúlyuk 33 tonna, élettartamukat 400 évre becsülik, hangjuk 25 kilométerre hallatszik el – a közeli házakban élők nem túlságosan nagy örömére.

Az ikonosztáz (a görögkatolikus, illetve más keleti katolikus egyházak templomaiban a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó, képekkel ellátott fal) esetében négyzetméterenként 12 kiló, aranylappal ellátott mozaikot használtak fel, de a katedrális belső falait is mozaik borítja, ezt Olaszországból hozatják majd. Daniel pátriárka szerint egyébként az építmény még így is túlságosan szűknek bizonyulhat.

A székesegyház – a hatalmas avatási cécó ellenére – még korántsem készült el, az ortodox egyházfő szerint ez még legalább három évbe telik. Sőt még a tűzbiztonsági engedélye sincs meg, így az építkezőt 10 ezer lejre büntették meg az építőtelepekre érvényes tűzvédelmi előírások megszegése miatt. A centenáriumi évben azonban érthető, hogy miért siettek annyira a felavatásával…

1878 óta épül…

A hatalmas ortodox katedrális megépítésének ötlete rögtön 1878-ban merült fel, amikor még csak a Kárpátokon túli területeket felölelő Románia kivívta függetlenségét. I. Károly király írta alá egyébként a katedrális felépítésére vonatkozó törvénytervezetet, de a „Nagy Egyesülésig”, azaz Erdély elcsatolásáig az ügyben semmi sem történt. 1918-ban végül is Miron Cristea érsek – akit 1925-ben patriarchává választottak – személyesen ellátogatott a királyhoz, akit a terv támogatására kért fel. I. Károly ekkor ötmillió aranylejt utalt ki, ami Románia akkori költségvetésének mintegy öt százalékát jelentette.

A katedrálist az Érsekség Dombján (Dealul Mitropoliei), jelenleg az Unirii téren építették volna meg, és a helyét 1929. május 11-én szentelték fel. A gazdasági világválság, majd a második világháború miatt nem épült meg, erre pedig a kommunista rendszer idején – amikor nem építettek, hanem lebontottak templomokat – semmi esélye nem volt.

Nem egészen hetven évvel később, 1996-ban a Nicolae Văcăroiu-kormány idején ismét felmerült a „nagy katedrális” gondolata. A miniszterelnök ekkor 200 millió régi lejt utalt ki a megvalósíthatósági tanulmány és a „műszaki terv” elkészítésére.

A Radu Vasile-kormány 1999-ben újabb 540 millió régi lejt adott további tervek elkészítésére, a bukaresti főtanács pedig 25 ezer négyzetméter területet adott át a katedrális megépítéséhez. Az akkori pátriárka, Teoctist még abban az évben fölszentelt egy keresztet az Unirii téren, ugyanott egyébként, ahol elődje, Miron Cristea egyházfő is felállította és felszentelte a maga keresztjét.

Adrian Năstase kormánya 2001-ben nyolcmilliárd régi lejt utalt ki az építkezés megkezdéséhez, majd 2003-ban a bukaresti önkormányzat 52 ezer négyzetméter területet helyezett a patriárkátus ügykezelésébe a Károly parkban, mivel végül is úgy döntöttek, hogy ott épül majd meg a katedrális.

De ott sem épült meg. 2004 végén ugyanis a Tăriceanu-kormány határozatának megfelelően a létesítmény új helyszínt kapott: a kabinet 110 ezer négyzetméter területet adott át az egyháznak a Parlamenti Palota mellett, a Szeptember 13 úton.

Az alapkövet 2007. november 29-én rakták le, Daniel patriarcha jelenlétében. Az építőtelep megszervezésére 2010-ben került sor, maga az építkezés 2011-ben indult be – az épület pedig a mostani felavatása után további három év múlva készül el.

Nagyrészt közpénzekből…

A Nemzet Megváltásának katedrálisa nem kevés pénzbe került. A Román Ortodox Egyház hivatalos adatai szerint november elejéig 110 millió eurót költöttek a katedrálisra, ideértve a hozzáadott értékadót is. Ennek az összegnek a 25 százaléka adományokból jött össze, a többit pedig a központi és helyi közigazgatási hatóságok utalták át, közpénzekből, törvényes módon. A román kormány csupán októberben 104 millió lejt utalt át, amit a fővárosi főpolgármesteri hivatal további 35 millió lejjel egészített ki abban a hónapban.

A következő időszak költségeit tekintve Daniel pátriárka nem tudott pontos számokat mondani, mivel – szerinte – „még nem véglegesítették a terveket”. Ami a harangokat illeti, ezeket az ortodox egyház pénzéből vásárolták meg.

Más források szerint azonban a román állam közpénzekből csupán az utóbbi tíz esztendőben több mint 121 millió eurót fordított a katedrális építésére. Ebből a román kormány több mint 82 millió euróval, a főpolgármesteri hivatal 18 millió, az első, a második és az ötödik kerületi polgármesteri hivatal pedig egyenként 6-6 millió euróval járult hozzá a munkálatokhoz.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X