„Kis magyar világ” – levetítették az erdélyi magyarságról szóló harmadik dokumentumfilmet


-A A+

A második bécsi döntés előzményeit és következményeit összegzi az RMDSZ megbízásából készült Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat harmadik része.

Szerdán este a kolozsvári Sapientia EMTE épületében tekinthették meg az érdeklődők a dokumentumfilm-sorozat harmadik részét, amely a „kis magyar világ” rövid korszakát ismertette. A filmben elhangzik: a trianoni döntést akkoriban igazságtalan, átmeneti megoldásként kezelték, és miközben a belpolitikában a „mindent vissza” üzenet fogalamzódott meg, a külpolitika kompromisszumkésznek mutatkozott. 

A dokumentumfilm bemutatja azokat a pillanatokat, amelyek végül elvezettek a második bécsi döntésig, és annak következményeit is: a katonai közigazgatást, a román értelmiségiek kivándorlásának ösztönzését, a székelyföldi vasúti összeköttetés megvalósítását. Később kitér a polgári közigazgatás visszatérésére, amely azonban „ejtőernyős”, azaz anyaországi személyek betelepítését jelenti, és konfiktusokat generál.

Később az Erdélyi Párt megalakulását taglalják a megszólaló történészek, Teleki Pál azon vágyát, hogy önálló erdélyi politikai erő szülessen, amelynek célja a területen élő magyarok összetartása. Szó esik a homogén Erdély-vágyról, a turizmus erőteljes fejlesztéséről, amelynek célja a magyar közösségek pozíciójának megerősítése – ezáltal pedig más nemzetiségek kirekesztése. Ugyanakkor mégis hangsúlyt fektettek a reciprocitás elvére, azaz arra, hogy az észak-erdélyi románok és dél-erdélyi magyarok hasonló sorsban részesüljenek.

A filmben kitérnek az erdélyi magyar politikai élet radikalizálódására, a zsidótörvényekre, munkaszolgálatra, majd gettósításra és deportálásra – amellyel szemben a keresztény lakosság többsége mindvégig passzív marad. Az utolsó percekben végül a világháborút taglalják, a román és szovjet csapatok bevonulását és Észak-Erdély újbóli elfoglalását.

A fény és az árnyék egyformán vetül mindenkire

A vetítést követően a dokumentumfilmben résztvevő történészek válaszoltak felmerülő kérdésekre. Murádin János-Kristóf az Erdélyi Pártról megjegyezte: tömegpártról beszélünk, amely a kisebbségi helyzet, majd a következő korszak miatt merült feledésbe. Pedig érdekes jelenség, egyedi képződmény – fogalmazott –, mert egy olyan kísérlet, amely a többségbe merülő magyarságot képviseli a rövid periódusban. Kihangsúlyozta azt is: bár a megállapodás szerint nem lehettek az anyaországi kormánypárt ellenzéke, megtörtént, hogy tüntetőleg távolmaradtak döntésektől.

Sárándi Tamás hangsúlyozta: a dél-erdélyi magyarok sorsa – amelyről a negyedik részben beszélnek majd – nem elválasztható az észak-erdélyiekétől. Egyrészt a menekültkérdés miatt, hiszen több mint 180 ezer dél-erdélyi magyar jutott át az északi régióba, másrészt a nemzetiségpolitika reciprocitása miatt, amely tulajdonképpen a kisebbségben élő déli magyarok sorsát megnehezítette.

Víg Emese, a sorozat rendezője elmondta: a dokumentumfilmben nem akartak számháborút kezdeményezni, mert az nem tesz jót senkinek. „Olyan történetet kell felépíteni amelyben mindenki megtalálja a saját mondanivalóját” – fogalmazott. A beszélgetésen elhangzott: a fény és az árnyék egyformán vetül mindenkire: az erdélyi magyarokra és az erdélyi románságra, Romániára is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X