Egymilliós a román munkaerő-tartalék, mégis importáljuk a munkaerőt


-A A+

Románia egyre nyilvánvalóbb és egyre hangsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, amit a nagyvállalatok és a politikum munkaerőimporttal próbál enyhíteni, holott a szakértő szerint az ország akár milliós nagyságrendű munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Nagy kérdés, hogy vállalják-e az illetékesek ezeknek az embereknek a piaci integrációját, amikor a munkaerőimport gyorsabb, egyszerűbb, és olcsóbb is.

Egyre több tanulmány foglalkozik újabban a munka és a munka piacának átalakulásával. A fő tényezők a technológiai fejlődés, elsősorban a digitális eszközök elterjedése, valamint a minőségellenőrzés fontosságának növekedése – állapítja meg az Eurofound friss tanulmánya, amely szerint a felsoroltak oda vezetnek, hogy egész sor kétkezi munka intellektuális vagy intellektuálisabb feladattá válik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábban kétkezi munkát igénylő munkakörökben is egyre kevesebb alkalmazott koszolja össze a kezét. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához ugyanakkor új készségek szükségesek.

Az elemzés szerzői öt foglalkozásról készítettek esettanulmányt, ennek alapján pedig megállapították, hogy a digitális vezérlésű berendezések terjedése nyomán a hagyományosan fizikai, közepesen képzett munkásoktól is megkövetelik a fejlettebb ICT(információs- és kommunikációs technológia)-készségeket. Olyan feladatokat elé állítják őket, amelyeknek az ellátásához fejlettebb olvasási és matematikai kompetenciák szükségesek, mint például a műszaki dokumentációk vagy numerikus információk feldolgozása. Az automatizálás egyúttal gépi hibákat is jelent, ezek elhárítása pedig elsősorban intellektuális képességeket igényel.

Romániában nemcsak a fent leírt, magasa(bba)n képzett szakmunkásból, hanem szakképzetlenekből is egyre nagyobb hiány van. „Ha munkaerőhiánynak azt nevezzük, hogy a vállalatok nehezen vagy egyáltalán nem tudják a szükségleteiket fedezni a munkaerőpiacról, akkor Romániában munkaerőhiány van” – szögezte le dr. Kerekes Kinga egyetemi docens, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Bukaresti Rádió műsorában. Elmondása szerint minden ágazatban és foglalkozási csoportban folyamatosan nő a betöltetlen állások aránya.

Megoldás az import?

A munkaerőhiány mint tematika már jó ideje jelen van az amúgy erősen elfogult román nyelvű (gazdasági) sajtóban. Ezért elsősorban a munkaerő kivándorlását teszik felelőssé, miközben hangoztatják, hogy a fizetéseket nem lehet tovább emelni, mert máris meghaladja a munkatermelékenység javulásának ütemét. Az utóbbi megállapítás igaz lehet ugyan az elmúlt néhány évre, de hosszabb távra visszatekintve a termelékenység gyorsabb ütemben nőtt, mint a fizetések – emelte ki az interjúban az egyetemi tanár. Ezt igazolják az országos statisztikai hivatal adatai is, amelyeket az alábbi ábrán összesítettünk.

Az ábrán jól látszik, hogy az elmúlt két évtizedben a bérek növekedése többnyire elmaradt a termelékenységtől. Ugyan az utóbbi két évben jelentősebb béremelések voltak – amelyek kapcsán nemrégiben Mugur Isarescu jegybanki elnök „fejetlenségről” beszélt – a legfrissebb rendelkezésre álló adat szerint az átlagbér mindössze 2669 lej volt augusztusban, ami 12 százalékos növekedést jelent a 2017-es év átlagához képest.

Két másik adatsor szintén jól mutatja, hogy az elmúlt években a bérek emelkedése elmaradt a termelékenység növekedési ütemétől. Az első adatsor a munkatermelékenység alakulását mutatja az Európai Unió átlagához viszonyítva, a másikból kiderül, mennyit keres átlagosan egy óra alatt egy alkalmazott Romániában, illetve az EU többi tagországában. Eszerint, miközben a munkatermelékenységet illetően Románia meghaladta az EU-átlag 65 százalékát, a romániai átlagbér több mint hatszor kisebb az uniós átlagnál. (Az Eurostat honlapján csak a 2010-es és 2014-es órabéradatok elérhetők, de nem valószínű, hogy azóta radikálisan változott volna a helyzet.)

„Miközben a 2000-es évek elején a munkanélküliség elől menekültek külföldre az emberek, és gyakorlatilag bármilyen munkát elvállaltak, az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a jobb munkakörülmények , a nagyobb bérek és az ezzel járó nagyobb társadalmi megbecsülés. Emiatt a frissen végzett fiatalok körében is népszerű a külföldi munkavállalás” – mutatott rá Kerekes Kinga.

A munkaerőhiány kapcsán a román nyilvánosságban relatíve új elem a munkaerőimport kérdése. A parlament jóformán társadalmi vita nélkül fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek célja a külföldi munkások foglalkoztatásának megkönnyítése. Ezt több intézkedéssel próbálja elérni a törvényhozó. Először is egyszerűsítették a külföldiek foglalkoztatásával járó bürokráciát. Azután csökkentették az illetékeket, például fejenként kétszázról száz euróra csökken a munkavállalási engedély kibocsátása. Nem utolsó sorban a törvény eddig kötelezte a munkáltatókat, hogy az országos átlagbérnek megfelelő összeget fizessenek a külföldi munkavállalóknak, és ezentúl csak a minimálbért lesznek kötelesek kifizetni. Egyszóval egyszerűbbé és nem utolsó sorban olcsóbbá válik a külföldiek foglalkoztatása.

Lenne hazai tartalék

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Románia egyes vidékein valóban munkaerőhiány van, vannak területi különbségek: a munkanélküliségi ráta bizonyos megyékben az országos átlag (körülbelül 4 százalék) duplája is lehet. Ugyanakkor jelentős az inaktív lakosság aránya, illetve a munkaerőhiány érzetét növeli a fluktuáció is. Ennek magyarázata is elsősorban az alacsony bérekben keresendő: gyakori, hogy az alkalmazottak már száz lejjel nagyobb fizetésért is munkahelyet váltanak. Az összeg nem tűnik jelentősnek, de egy minimálbéres jövedelmének csaknem a tizedét teszi ki, és az alkalmazottak csaknem fele ebben a helyzetben van.

Kerekes Kinga szerint hozzá kell szokni a külföldiek hazai munkavállalásának gondolatához, ugyanakkor úgy látja, a munkásimport csak „rövidtávon és kis mértékben” jelenthet megoldást. Az egyetemi oktató szerint elsősorban a sok embert foglalkoztató ágazatokban, például a feldolgozóiparban vagy építőiparban jöhet számításba, hogy „nagyszámú munkaerőhöz jutnak így hirtelen”. Megjegyezte: lehet, hogy az import egyszerűbb és olcsóbb, mint a munkához kevésbé szokott hazai rétegből kinevelni a jövő munkavállalóját, „de én az utóbbiban még mindig jobban hiszek”.

A tömeges munkaerőimport ugyanis nem utolsó sorban azt jelentené, hogy a romániai döntéshozók lemondanak arról a mintegy egymillió 15 és 34 év közötti polgárról, aki a statisztikák szerint inaktív, vagyis nem tanul, és nem dolgozik. Ők többnyire szakképzetlenek, és a munkapiaci integrációjukat jelentősen megnehezítené, hogy nem szoktak hozzá a rendszeres munkához, de a szakember szerint „munkahelyi képzéssel vagy gyors képzéssel és azt követő munkahelyi integrációval” változtatni lehetne ezen a helyzeten. „Biztosan vannak köztük olyanok, akik valóban nem foghatók munkára, és olyanok is, akik az egészségi állapotuk miatt munkára nem alkalmasak, de én úgy érzem, hogy itt mindenképpen van tartalék” – húzta alá a szakember.

(Címlapfotó forrása: Ziarul Financiar)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X