Munkanélküliség és munkaerőhiány: nagyok a regionális különbségek Romániában


-A A+

A munkanélküliség Románia déli felében a legnagyobb, eléri a 7,7 százalékot, míg az északi és központi országészben mindössze 2,9-4 százalék között változik – derül ki az Eurostat statisztikájából.

A hivatalos adatok szerint a Botoșani, Iași, Vaslui, Bákó, Neamț és Suceava megyéből álló Északkeleti Fejlesztési Régióban a legalacsonyabb a munkanélküliség, csupán 2,9 százalékos. A második helyen a fordított rangsorban a Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Bihar és Szilágy megyét magába foglaló Északnyugati Fejlesztési Régió áll, 3,6 százalékkal, 4,2 százalékkal pedig a harmadik helyre került a Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megye összetételű Központi Fejlesztési Régió.

Érdekes módon Bukarest-Ilfov nem került a dobogóra, 4,3 százalékos munkanélküliségével csak a negyedik helyen áll. A Temes, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény megyéből összetevődő Nyugati Fejlesztési Régió 4,4 százalékával maga is várakozás alatti teljesítmény nyújtott. A munkanélküliség 6,5 százalékos a Délkeleti Fejlesztési Régióban, amely Vrancea, Galac, Tulcea, Konstanca, Brăila és Buzău megyéből tevődik össze, és eléri a 6,8 százalékot az Argeș, Prahova, Ialomița, Călărași, Teleorman, Dâmbovița és Giurgiu megyét egybefogó Déli Fejlesztési Régióban. Az utolsó helyre a Délkeleti Fejlesztési Régió került, amelyhez Gorj, Vâlcea, Olt, Dolj és Mehedinți megye tartozik, itt az aktív munkaerő 7,7 százaléka állátalan.

Mi okozza a különbségeket?

Gazdasági szakértők szerint a jelentős különbségeket elsősorban a régiók fejlettségi foka, az egyes övezetekbe beáramló tőke nagysága okozza, hiszen ezektúl függ elsősorban a munkahelyek száma is. De meghatározó tényező az infrastruktúra állapota is. A jelentősebb vállalatok például sokkal inkább az Északnyugati Fejlesztési Régióba fektetnek be, és elkerülik a Déli Fejlesztési Régiót, ahol rendkívül fejletlen az infrastruktúra.

Ha például a vállalkozó termékeit Temesvárról akarja Bécsbe szállítani, a korszerű úthálózatnak köszönhetően mindezt néhány óra alatt megteheti, míg mondjuk Galacról ez legalább egy napjába kerülne.

A Munkaerő-foglalkoztatási Országos Ügynökség adatai mindezt alátámasztják. Ezek szerint, miközben Bukarestben 4227 munkahely áll üresen, addig Prahova megyében csupán 2654, Arad megyében 1953, Kolozs megyében 1687, Vaslui és Teleorman megyében pedig mindössze 393, illetve 249 munkahely áll a munkanélküliek rendelkezésére.

Elavult modell: szakképzett munkaerő, alacsony bérért

A romániai munkaerőpiac helyzetével foglalkozó gazdasági szakértő, Florian Marin úgy véli, hogy a helyzet kiegyensúlyozásáért a gyengébben fejlett régiókban gyökeresen változtatni kell a bérezési rendszeren. Szerinte a romániai gazdasági modell jó ideje az alacsony bérért dolgozó szakképzett munkaerőkre alapoz. Ezen a modellen azonban haladéktalanul változtatni kell, főleg, miután több mint hárommillió román vendégmunkás dolgozik külföldön – ráadásul éppen a legszakképzettebb munkaerő hagyta el az országot.

A szakember szerint ha a fejletlenebb régiókban nem változtatnak a bérpolitikán a munkaadók, akkor a foglalkoztatás nélküliek – nem lustaságból, hanem csak azért, mert így kifizetődőbb nekik – megelégednek a munkanélküli segéllyel.

Florian Marin szerint az Eurostat statisztikája nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy ha eladnak néhány paprikát vagy paradicsomot a faluhelyen önmagukat a megélhetési gazdálkodásból fenntartók, máris jövedelemmel rendelkeznek, vagyis a törvények értelmében nem minősülhetnek munkanélkülinek – bár azért ugyanolyan szegények maradnak. A munkanélküliség tehát a fejletlenebb régiókban valójában a hivatalos adatoknál is nagyobb.

A szociológus Gelu Duminică szerint Romániában valójában munkaerőhiányról lehet beszélni, mivel a romániai szakoktatás képtelen a jelenlegi követelményeknek megfelelő, szakképzett munkaerőt felkészíteni. A szakoktatási rendszer elavult és merev, a munkáltatók pedig hiába kérik a szakmai oktatás megváltoztatását.

„Ha például egy beruházó építkezési vállalkozást akarna nyitni, mondjuk Pitești-en, hiába próbál megegyezni a szakköpiskolák igazgatóival, hogy az általa igényelt szakembereket képezzen ki, például a jövőben az erdőgazdálkodásról térjenek át az építkezésre, mivel az igazgatónak nem áll jogában megváltoztatni a tanintézmény profilját. Így aztán a pitești-i szakiskolák megmaradnak korábbi profiljuknál, a vállalkozó pedig fejlettebb régiókba, a Központi vagy Északnyugati Fejlesztési Régióba teszi át cége székhelyét, ahol talál építkezésre szakosodott iskolákat is” – magyarázta a szakember.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X