Hogyan állnak a tradicionális és populista pártok Nyugat-Európában?


-A A+

Nyolc nyugat-európai országban vizsgálta meg a Pew Research, hogyan alakul a (negatív értelemben vett) populista és tradicionális pártok támogatottsága.

A felméréshez hat kategóriát különítettek el a kutatók: a baloldali populistákat, baloldali mainsteramet, „közép” populistákat, „közép” mainstreamet (ezek többnyire a liberális pártok szoktak lenni vagy harmadik utas baloldaliak, mérsékelt jobboldaliak), illetve a jobboldali populistákat és mainstreamet. Egy hetedik kategória is létrejött, azoké, akik egyik ideológiához sem tartoznak a véleményük szerint.

Tradicionális pártnak azt tekintették, amely legalább egyszer kormányon voltak valamilyen formában az elmúlt 25 évben, és részt vettek legalább két választáson, előreláthatóan pedig indulnak a jövőben is. Populistának – bár a fogalom kapcsán számos vita zajlik – azokat tekintették, akik retorikájukban elitellenesek és közvetlen demokráciát támogatnak. Cikkünkben a brit, német és francia példákat ismertetjük.

Britek

A brit politikai preferenciákat mérve tradicionális pártnak tekintették a Munkáspártot és a Konzervatív Pártot, populistának a UKIP-et. A lakosság 9 százaléka bizonyult populista baloldalinak, 16 százaléka mainstream baloldalinak, „közép” populistának 13, „közép” mainstreamnek 19 százalék. A jobboldalon 10 és 24 százalékban osztozott a populista, illetve mainstream világnézet.

Az jól látható, hogy a baloldalon magasabb a baloldali populisták aránya, 15 százalék, a konzervatívoknál 12 százalék a jobboldali populistáké. Ezzel szemben utóbbiaknál a mainstream jobboldal 52 százalékos, míg a Munkáspártban 32. A baloldali párt szimpatizánsai között ugyanakkor összesen 18 százalék jobboldalinak vallja magát – a Toryknál 4 százalék baloldalinak.

 

A jobboldali populisták 44 százaléka kedvelte ugyanakkor a Munkáspártot és ugyanilyen arányban kedvelik a konzervatívokat is, míg a baloldali populistáknál ez az arány 78-6 százalékos eloszlású. A UKIP-et a baloldali populisták 13 százalékban tartják elfogadhatónak, nagyobb arányban, mint a baloldali mainstream 11 százalék).

Németország

A baloldali Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) számítanak tradicionális pártoknak, az AfD szélsőjobboldali párt pedig populistának. A német szavazók összesen 22 százaléka vallotta magát baloldalinak (ebből 5 százalék populista), 51 százalék „középnek” (ebből 14 százalék populista) és 20 százalék jobboldalinak.

Az SPD-szavazóknál természetesen magasabb a baloldaliak aránya, a CDU-nál a jobboldaliaké, de mindkét pártban a „közép” dominál.

 

A német jobboldali populisták 44 százalékban preferálják az AfD-t, viszont a CDU-t is 42 százalékuk elfogadja a baloldalra is 33 százalék pozitívan tekint. A baloldali populisták 62 százalékban támogatják az utóbbit, a CDU-t 37 százalékuk, az AfD-t pedig csak 8. Még kevesebben szavaznának a szélsőjobboldalra a baloldali mainstreamből: 2 százalék.

Franciaország

A francia társadalomban jóval egyenletesebben oszlanak meg az ideológiai különbségek, mint Németországban és a briteknél. A kutatók itt öt pártot különítettek el, három kategóriába: a tradicionális pártok közé sorolták a Szocialista Pártot és a republikánusokat, populistának nevezték Jean-Luc Mélenchon Engedetlen Franciaország pártját és a Nemzeti Gyűlés szélsőjobboldali pártot. „Egyéb”  kategóriába került a mostani elnök, Emmanuel Macron En Marche! (Előre!) pártja.

Baloldali a társadalom 24 százaléka (11 százalék populista, 13 százalék mainstream), „közép” 12 százalék populista és 21 százalék mainstream, jobboldali pedig 31 százalék (12 százalék populista, 19 százalék mainstream).

 

Mint kiderült, a tradicionális pártok megítélése erősen ideológiai töltetű, ez azt jelenti, hogy a Szocialista Párt a baloldali mainstream számára elfogadhatóbb, mint a jobboldali mainstream számára. Ugyanakkor baloldali populisták számára a Szocialista Párt kevésbé kedvező, mint amennyire a baloldali mainstream megítéli a pártot. A jobboldali populisták érdekes módon  jobban kedvelik Macron pártját mint Le Penét. Az jól látszik, hogy bár a miniszterelnök támogatottsága jelentősen visszaesett, a pártját az ideológiai spektrum minden szegletéből támogatják, ellentétben a többi párttal.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X