• 2018. november 17., szombat
    Hortenzia, Gergõ
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -1°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -0°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Nem kizárt, hogy ismét „csökkenteni” kell az összes fizetést


-A A+

Megtámadja az alkotmánybíróságon az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely egyebek mellett a munkáltatóról az alkalmazottakra hárította át a társadalombiztosítási járulékok teljes kifizetését. A szakszervezet akkor fordulhat a taláros testülethez, ha a rendeletet a parlament törvényi erőre emeli. A BNS vezetője, Dumitru Costin elmondta, adataik szerint 1,2 millió alkalmazottnak csökkent a fizetése a magánszektorban az adótörvénykönyv módosításai miatt. Az előírás hatályba lépése után négy hónappal csak a munkaadók 50 százaléka módosította olyan formában a munkaszerződéseket, hogy az alkalmazottaknak ne csökkenjen a bérük.

A szakszervezeti tömb idézte a munkaügyi felügyelőség adatait, amelyek szerint a munkaadók 24 százaléka egyáltalán nem módosította a munkaszerződéseket, egy hányaduk pedig csak egy részét vette át az adótehernek az alkalmazottaitól. Így történhetett meg, hogy márciusban 1 131 418 alkalmazottnak csökkent a fizetése a 2017. novemberi szinthez képest. Közülük 169 440 személynek teljes egészében, 965 978 személynek pedig részben magának kell kifizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A BNS felhívja a figyelmet arra is, hogy 608 781 alkalmazott számára prémiumok formájában kompenzálta a munkaadó az adóteher áthárítását, a bruttó fizetésüket nem növelte, így több mint 600 ezer személynek bármikor csökkenhet a fizetése.

Korábban többször is elmondta, hogy a PSD-ALDE kormány azzal, hogy az alkalmazottakra hárította át a társadalombiztosítási járulékok teljes kifizetését, a romániai munkavállalókat hirtelen a modern állam előtti időkbe taszította.

Gondoljunk csak bele, a 19. században vezették be azt a modellt, amely szerint a társadalombiztosítás terheit megosztják az alkalmazó és az alkalmazott között. Ezt azért vezették be, hogy amikor az alkalmazott eléri az öregkort, a felhasznált munkaerejéért cserébe legyen miből megélnie. Románia úgy döntött, hogy teljesen „megreformálja” a társadalombiztosítás rendszerét, így 2018. január elsejétől a munkaadó nem fizet semmit, a teljes társadalombiztosítást az alkalmazott fizeti.

A politikai döntéshozók tavaly azt mondták, megemelik a munkavállaló addig fizetett 10,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulását 25 százalékra, az egészségügyi hozzájárulását pedig 5,5 százalékról 10 százalékra. Ez egy hirtelen megnőtt, 35 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulást jelent a munkavállaló részéről. Hogy még pikánsabb legyen a helyzet, 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót. A manőver akkor nem érintette volna negatívan a nettó fizetéseket, ha a munkaadó hozzáadta volna a bruttó fizetésekhez az eddig általa fizetett társadalombiztosítást, azaz ha megemelte volna 20 százalékkal a bruttó béreket.

Csakhogy az alkotmány világosan leszögezi,  kormány, az állam nem szólhat bele, ki hogyan használja a magántulajdonát, azaz abba, hogy a két fél hogyan egyezik meg egy munka kifizetéséről – ha tiszteletben tartják a minimálbérre vonatkozó előírásokat. Így a kabinetnek nem maradt legális eszköze arra kötelezni a magánszektor munkaadóit, hogy emeljék a bruttó béreket. A nagy ígéretek ellenére, hogy senkinek sem lesz kisebb a fizetése, arra ébredtünk, hogy közel 1,2 millió alkalmazottnak csökkent a bére, mert a munkaadó nem emelte meg a bruttó béreket, azaz nem tette hozzá a bruttó összeghez az alkalmazott után eddig fizetett társadalombiztosítási járulékot.

Romániában 6,2 millió egyéni munkaszerződést tartanak nyilván, ebből 1,2 munkaszerződést negatívan érintett a kormány lépése és az alkalmazó hozzáállása. Ne feledjük, hogy tavaly a PSD elnökétől, Liviu Dragneától kezdve a munkaügyi és a pénzügyminisztériummal folytatva mindenki biztosította a munkavállalókat, hogy nem éri hátrányosan a döntésük. És íme: 1,2 millió kenyérkereső szenved amiatt, hogy a kormány nem volt hajlandó meghallgatni a figyelmeztetéseket.

A BNS adatai szerint 2018. március 31-én a magánszektorban a nyolcórás munkaszerződések 41,13 százaléka minimálbéres volt. Ez szám szerint 2 196 895 olyan teljes munkaidős munkaszerződést jelent. Ez a hatalmas arány azzal is magyarázható a szakszervezet szerint, hogy rengeteg munkaadó bónuszok és más juttatások formájában egészítette ki a fizetéseket.

Milyen eszköz maradt például a szakszervezetek tarsolyában arra, hogy tegyenek valamit az érintett munkavállalók érdekében?

A kormány sürgősségi kormányrendelettel ültette gyakorlatba ezt a sokakat érintő lépést, a kormányrendelet most is a parlamentben vár vitára, szavazásra. Senki nem meri elővenni, a parlamenti többséget képező pártok attól tartanak, hogy azonnal megtámadjuk az alkotmánybíróságon. Amit meg is fogunk tenni.

Korábban a Nép Ügyvédjéhez fordultunk a sürgősségi kormányrendelet miatt, ez volt az egyetlen legális lehetőség, hogy kifogást emeljünk a taláros testületnél egy kormányrendelet ellen. Kértük a nép ügyvédjét, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz. Csakhogy a nép ügyvédje, aki szintén a többséget adó pártoktól függ, szófogadó és engedelmes, nem vette figyelembe, hogy több száz panaszt kapott a fizetéscsökkenések miatt. Kibújt a megkeresések alól. És éppen ebben az időben szavazott meg a parlament egy különnyugdíjat a nép ügyvédjének. Victor Ciorbea úr köszöni szépen, jól van a nagy nyugdíjával, a nép, az állampolgárok érdeke pedig nem számít.

Ha a parlament törvényi erőre emeli a sürgősségi kormányrendeletet, már az alkotmánybírósághoz fordulhatunk. Két olyan Románia által ratifikált nemzetközi dokumentum is létezik, amely felülírja a hazai törvényeket. Az egyik a nemzetközi munkaügyi egyezmény, a másik pedig az Európai Szociális Biztonsági Kódex. Mindkét dokumentum világosan leírja, hogy a munkavállalók a társadalombiztosítási alap maximum feléhez járulhatnak hozzá. Amikor ez az alap defficites, márpedig Romániában nagyonis az – gondoljuk csak az állami nyugdíjalapra –, akkor a tőkének, azaz a munkaadónak kötelessége hozzájárulni ehhez. Ma Romániában az alkalmazottak 82,6 százalékban járulnak hozzá a nyugdíjalap és az egészségbiztosítási alap finanszírozásához, vagyis sokkal többel, mint amennyit a nemzetközi egyezmények előírnak. A hiányzó 18 százalékot szintén közpénzből finanszírozzák, ami ugyanúgy igazságtalan. A kormány és a parlamenti többség úgy döntött, tesznek egy hatalmas szívességet a tőkének.

És a szívességek listája itt nem ér véget. Gondoljunk arra a sürgősségi kormányrendeletre, amellyel a munkaerőhiányt próbálják orvosolni úgy, hogy 500 euró szubvenciót adnak annak a munkaadónak, aki munkanélkülit, szociális segélyből élőt alkalmaz. Tudja, hogy mire jó ez? Egy újabb eszköz arra, hogy ellopják a közpénzt. Korábban 900 lejes volt ez a támogatás, most emelték 2250 lejre. A számvevőszék korábbi jelentése szerint a támogatási időszak után a szóban forgó alkalmazottak hirtelen benyújtották a felmondásukat. Éppen akkor, amikor a munkaadó már saját forrásból kellett volna hogy fizesse őket, azaz vállalja a szubvencióval járó kötelezettségeit, a munkások hirtelen már nem akartak dolgozni az illető cégnél. Olcsó trükk, amelyet a romániai munkaadók vetnek be. Így támogatunk közpénzből olyan gazdasági tevékenységeket, amelyek alig járulnak hozzá az állami költségvetéshez. És csodálkozunk, hogy hiányos a költségvetés, hogy nincs elég pénz az állami nyugdíjalapban, az egészségügyre. És főleg azon, hogy az emberek elégedetlenek és továbbra is elhagyják ezt az országot.

Az érintett munkavállalóknak van lehetőségük arra, hogy bepereljék az államot amiatt, hogy csökkent a fizetésük?

Az államot? Nem, semmi esetre sem. Ők nem az állammal kötöttek munkaszerződést. Ahol az állam a munkaadó, nagyon ügyeltek arra, hogy emeljék a bruttó fizetéseket minimum 20 százalékkal. A magánszektorban viszont a munkaadó jóindulatára, tartalékaira volt bízva, hogy megteszi-e ezt.

Az 1,2 millió alkalmazotton kívül van még egy közel 600 ezres tömeg, itt a munkaadó szintén nem emelte meg a béreket, hanem prémiumok formájában kompenzálja havonta az adóteher áthárítását. Viszont ezeket a munkaadó bármikor megszűntetheti, tehát van még az 1,2 millió személyen kívül 600 ezer olyan munkavállaló, akinek bármikor csökkenhet a kézbe kapott fizetése. Ezt a megoldást leginkább közép- és nagyvállalatoknál alkalmazzák. És nem véletlenül. Ezek a munkaadók azzal érvelnek, hogy nem tudják, mi lesz a szóban forgó rendelkezéssel, hogy a parlament meg fogja-e szavazni a sürgősségi kormányrendeletet, hogy Románia visszatér-e a régi rendszerhez. Mert akkor ismét újra kell kötni az összes munkaszerződést. Belegondolni is rossz, mekkora káoszt okoztak az egymást váltó PSD-ALDE kormányok.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X