• 2018. november 18., vasárnap
    Jenõ
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Jelentős támogatást kaphat a munkaadó, hogy a minimálbérnél nagyobb fizetést adhasson


-A A+

Jelentősen, 500 euróra emelné a munkaügyi minisztérium annak a támogatásnak az összegét, amelyet a munkaadók igényelhetnek, ha munkanélkülieket és szociális segélyből élőket alkalmaznak – az erre vonatkozó sürgősségikormányrendelet-tervezet Lia Olguţa Vasilescu tájékoztatása szerint már el is készült. A Kovászna megyei munkaerő-ügynökség igazgatója, Kelemen Tibor elmondta, most először fordulhat elő, hogy a támogatás összege nagyobb mint a bruttó minimálbér, így ha lesz elég pénzalap a programra, reálisan nőhet a foglalkoztatás.

A munkaügyi miniszter a napokban jelentette be, hogy 2250 lejes havi támogatást szeretnének nyújtani azoknak a munkaadóknak, akik munkanélkülieket, szociális segélyből élőket, fiatal végzősöket, a nyugdíjhoz közel álló személyeket, fogyatékkal élőket, a társadalom peremére szorított személyeket alkalmaznak. A támogatást a tervek szerint akár 5 évig is igénybe lehetne venni, és az 500 eurós összeg minden alkalmazott után havonta járna.

Lia Olguţa Vasilescu elmondta, így szeretnék ösztönözni a munkaadókat, hogy a minimálbérnél nagyobb fizetést biztosítsanak a munkavállalóknak. A program célja, hogy visszaszorítsák a magánszférából az állami szektor fele áramló munkaerő-elvándorlást, a jelenség azt követően erősödött fel, hogy a kormány tavaly és idén megemelte a közalkalmazottak bérét.

Nagyobbak lehetnek a fizetések a minimálbérnél?

Megkeresésünkre a Kovászna megyei munkaerő-ügynökség igazgatója, Kelemen Tibor elmondta, a jelenlegi jogszabályok szerint 900 lejes havi támogatást igényelhetnek a munkaadók az államtól 12 hónapig, ha 45 éven felüli munkanélkülit, fogyatékkal élőt, olyan 16-24 év közötti munkanélküli fiatalt alkalmaznak, akik befejezték a tanulmányaikat. A támogatottak csoportjába azok a munkanélküli szülők is beletartoznak, akik egyedül tartják el családjukat. A fogyatékkal élők esetében a támogatás 18 hónapig igényelhető. A szubvenciót dokumentumok kíséretében a munkaerő-ügynökségektől kell kérvényezni.

Kelemen Tibor elmondta, a támogatás összege eddig nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy a minimálbér, most lenne az első alkalom, hogy a szubvenció eléri, sőt meghaladja a bruttó minimálbért. Az állam, amikor a minimálbér 600 lej volt, 500 lejben állapította meg a támogatás összegét, ezt később 900 lejre emelte, miközben a bruttó minimálbér 1900 lejre duzzadt. A szakember elmondta, ha a rendelkezés abban a formában lép hatályba, ahogy a miniszterasszony beharangozta, és ha valóban lesz pénzalap a programra, reálisan nőhet a foglalkoztatási ráta.

Az első negyedévben 63,1 százalékos volt a romániai munkaképes korú lakosság (15-64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája, ez 0,3 százalékpontos csökkenést jelent az előző három hónaphoz viszonyítva. A munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt, akárcsak az előző negyedévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból. Ezek szerint az ország aktív korú népessége 8,891 millió főt számlált, közülük 8,477 millióra tehető a foglalkoztatottak és 414 ezerre a munkanélküliek száma.

A Kovászna megyei munkaerő-ügynökség igazgatója emlékeztetett, hogy a munkanélküliségi ráta azért ilyen alacsony, mert nincs minden nem foglalkoztatott személy regisztrálva az ügynökségnél. "Ha megtudják a munkát nem vállalók, hogy milyen fizetések kerülhetnek szóba a támogatással, akkor lépnek, és nálunk regisztrálnak. Az alkalmazók nagyobb támogatásban részesülve sikeresebbek lehetnek, több személyt alkalmazhatnak. Növekedni fog a foglalkoztatás, a fizetés, hiszen ha a támogatás értéke nagyobb, automatikusan nem kell már a minimálbér szintjén gondolkodni. Ha az állam a megígért összeget biztosítja, kötelező módon a fizetés sem lehet kevesebb, mint a szubvenció összege" – magyarázta Kelemen Tibor.

Kevesen kapnak munkanélküli segélyt

Az országos munkaerő-ügynökség adatai szerint kevés munkanélküli kap segélyt. Áprilisban például 313 ezer munkanélkülit tartottak számon, ez 100 ezerrel kevesebb, mint amennyit az Országos Statisztikai Intézet számlált (az INS szerdán közzétett adatai szerint az első negyedévben 414 ezer munkanélkülit jegyeztek. Lásd a keretet, szerk. megj.) . A 313 ezer főből 57491-en kaptak áprilisban munkanélküli segélyt.

Kovászna megyében például 3119 munkanélkülit tartottak nyilván, ebből 2734 személy nem kapott munkanélküli segélyt. A megyében a munkanélküliségi ráta 3,61 százalékos volt. Hargita megyében áprilisban 5858 munkanélkülit jegyeztek, ebből 1410-an kaptak segélyt. A megyében a munkanélküliségi ráta 4,33 százalékos volt. Maros megyében 8786 munkanélkülit regisztráltak, akik közül 1174-an kaptak támogatást. A munkanélküliségi ráta 3,76 százalékos volt a megyében. A legnagyobb munkanélküliségi rátát (9,11 százalék) Teleorman megyében jegyezték az említett hónapban, 13540 munkanélkülit tartottak nyilván, ebből 1421 személy kapott munkanélküli segélyt.

Florin Jianu, a Kis és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) elnöke jelezte, a megemelt szubvenció jelentős segítség lehet a vállalkozóknak, de csak akkor, ha kiküszöbölik a jelenlegi hibákat. Több munkaadó is arról panaszkodott, hogy a 900 lejes szubvenciónál is hamar kifogy az alap, illetve nem utalják át időben a pénzt a munkaadó számlájára. Akad olyan vállalkozó, aki másfél év után sem kapta meg a jóváhagyott összeget, így kénytelen beperelni az államot.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X