Költségvetési Tanács: tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér


-A A+



Idén megközelíti a GDP 9 százalékát az az összeg, melyet az állam a közalkalmazottaknak bér formájában kifizet. Ezzel elérjük a gazdasági válság előtti szintet, újfent tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér.

107 ezer fővel többen dolgoztak az országban február végén, mint egy évvel korábban. Az Országos Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderül, hogy a foglalkoztatottság növekedése negyedrészben az államnak köszönhető, 24 ezer új munkavállaló ugyanis közalkalmazott. Az egészségügyben, valamint a szociális intézményekben 20 ezerrel nőtt at alkalmazottak száma az utóbbi egy évben, a közigazgatásban pedig 5400-zal. A tanügy ellenben, úgy tűnik, egyre kevésbé vonzó, az oktatási intézmények személyzete ugyanis 1500 fővel csökkent.

A közigazgatásban jelenleg 207 ezer ember dolgozik, az egészségügyben 384 ezer, a tanügyben pedig 355 ezer. A létszámnövekedés, valamint a tavalyi bérfejlesztések miatt idén tovább nő a közalkalmazottak béralapja, mely immár a GDP 8,9 százalékát teszi ki. Tavaly a bruttó hazai termék 8,3 százaléka ment a közalkalmazotti fizetésekre, 2016-ban pedig csak 7,5 százalék.

Annak ellenére, hogy a közalkalmazottak aránya az összlakosságon belül nálunk nagyon alacsony az Európai Unió átlagához képest, a szakemberek szerint az állam jóval többet költ a maga munkavállalóira, mint amennyit megengedhet magának. „A GDP közel 9 százalékának megfelelő bérköltség rettentő sok, figyelembe véve az erőforrásainkat” – állítja Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke. Véleménye szerint nem az a gond, hogy az egészségügyben dolgozók száma nőtt, hiszen köztudott, a kórházak káderhiánnyal küszködnek.

 „A közszférában egyszer s mindenkorra meg kellene állapítani, hogy hány emberre van szükség, s objektív kritériumokat állítani fel: mekkora béralappal és hány alkalmazottal működik egy közintézmény, egy iskola, egy önkormányzat stb. 28 éve beszélünk állam- és közigazgatási reformról, de egyelőre senki sem vette a bátorságot, hogy végrehajtsa azt, hogy lássuk, hány alkalmazottra van szükség egy közintézményben” – mondja Ionuț Dumitru.

Hatalmas régiós eltérések

A megyék között döbbenetes különbségek vannak a munkavállalók és a közalkalmazottak száma arányának tekintetében. Ilfov megyében az alkalmazottak mindössze 12,4 százalékának az állam a munkaadója, míg Aradban 16,6, Brassóban 18,9, Temesben pedig 19,3 százalék az arány. 12 megyében ugyanakkor, melyek között egyetlen erdélyi sincs, a közalkalmazottak aránya meghaladja a 30 százalékot. Gorjban a munkavállalók mintegy 45 százaléka az állam kenyerét eszi.

Jelenleg az közigazgatásban 4125 lej a nettó átlagkereset, az egészségügyben 2787, a tanügyben pedig 2402 lej. Az elmúlt egy évben a közigazgatásban nőttek legnagyobb mértékben a jövedelmek, átlagosan 16 százalékkal, míg az egészségügyben 6, a tanügyben pedig 5 százalékos bérfejlesztés volt. A gazdaság egészét tekintve a nettó átlagbér február végén 11 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, márciusban pedig 15 százalékkal nőtt februárhoz képest.

Figyelmeztet az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság május elején figyelmeztette Bukarestet:  a román államháztartási hiány mind az idén, mind a jövő évben túllépi GDP-arányosan a 3 százalékot. Legalábbis ez derült ki az uniós testület tavaszi gazdasági előrejelzéséből.

A bruttó hazai termékhez (GDP) mért államháztartási hiány az idén elérheti a 3,4 százalékot, 2019-ben pedig tovább fog mélyülni, így a deficit eléri a 3,8 százalékot. A bizottság nem változtatott a februári téli jelentésben közzétett becslésén, miszerint a romániai GDP az idén 4,5 százalékkal fog bővülni, 2019-ben 3,9 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. Az előrejelzés 4,2 százalékos inflációval és 4,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol 2018-ra.

A folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a GDP 3,6 százalékát, 2019-ben pedig 3,9 százalékra emelkedhet. Tavaly egész évben 2,88 százalék volt az államháztartás hiány, a kormány illetékesei többször megerősítették: az idén sem fogják túllépni a 3 százalékos határt. Az idei első negyedévben a deficit a GDP 0,48 százalékát tette ki.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X