• 2018. december 13., csütörtök
    Luca, Otília
  • Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -4°
      Székelyudvarhely
    • -9°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -7°
      Kovászna
    • -7°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -11°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • -2°
      Nagyvárad
    • -5°
      Beszterce
    • -10°
      Déva
    • -0°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • -0°
      Temesvár
    • -11°
      Brassó
    • -2°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6485 LEI
    • 1 USD = 4.0861 LEI
    • 1 GBP = 5.1722 LEI
    • 100 HUF = 1.4383 LEI

Ez a feltétele annak, hogy januártól ne csökkenjen a fizetése


-A A+

A hazai munkáltatóknak átlagban 16,6 százalékkal kell növelniük az alkalmazottaik bruttó fizetését ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük januártól. Ehhez módosítani kell a munkaszerződéseken.

Bármit hangoztat a kormány, kizárólag a munkáltatók jóindulatán múlik, hogy jövőre ne csökkenjenek a fizetések a magánszférában. Ennek oka, hogy a szerdán elfogadott sürgősségi rendelet szerint január elsejétől 16 százalékról 10 százalékra csökken ugyan a jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok is 2 százalékkal csökkenek, de utóbbiakat már teljes egészében a munkavállalók fizetik.

Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. Jövő évtől  azonban a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal. (A munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba).

Így ahhoz, hogy a bérek legalább a jelenlegi szinten maradjanak, a munkaadóknak növelniük kell a az alkalmazottak bruttó fizetését. A Deloitte adótanácsadó cég kiszámolta, hogy átlagban a bruttó bér 16,6 százalékos megemelésére van szükség. Ehhez pedig módosítani kell az alkalmazott munkaszerződését.

A cég adótanácsadói a jelenlegi átlagfizetést, a bruttó 3131 lejt vették alapul a számításaikhoz. Ha a munkaadó január elsejétől egy banival sem növeli ezt az összeget, a nettó bér 6,3 százalékkal csökken a jelenlegihez képest.

Korábban a munkáltatói szövetségek vezetői jelezték is a kormánynak: nem tudják azt megígérni, hogy az összes cég megemeli alkalmazottai bruttó bérét január elseje után. A törvény ugyanis nem tilthatja meg számukra, hogy ne a munkavállalóknak adják, hanem „zsebre tegyék” annak a társadalombiztosítási járuléknak megfelelő összeget, amit eddig az államnak fizettek.

Így verték át az állami alkalmazottakat

Az állami szektorban azért nem csökkennek a nettó bérek, mert szintén január elsejétől lép hatályba a júniusban elfogadott új bértörvény, amely 25 százalékos bruttó béremelést irányoz elő a közalkalmazottaknak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) így betarthatja a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekről szóló ígéretét, anélkül, hogy az néhány százaléknál nagyobb többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

A bruttó bérek 25 százalékos emelése a tb-járulékok átcsoportosítása miatt alig néhány százalékos többletet eredményez a nettó béreknél. A nagy szakszervezeti tömörülések emiatt általános sztrájkot helyeztek kilátásba, a kormányülés idején pedig több százan tüntettek a tervezett intézkedések ellen. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X