A magánszektor láthatja kárát az állami béremeléseknek


-A A+



A magáncégektől a közszférába vándorolhatnak a jó szakemberek, ha életbe lép az egységes bértörvény. A közalkalmazotti fizetések tetemes növelése a gazdaság versenyképességét veszélyezteti, figyelmeztetnek az elemzők.

Szép napok várnak a közalkalmazottakra, legalábbis ha a parlament elfogadja az egységes bértörvénynek a kormány által előterjesztett tervezetét. Ennek értelmében négy év alatt átlagosan 56 százalékkal nő majd az állami szektorban dolgozók fizetése. Például, a pedagógusok július 1-től 20 százalékos, 2018 január 1-től pedig további 30 százalékos béremelésben részesülnének. Arra hivatkozva, hogy a bérfejlesztés pénzügyi fedezete nem megoldott, a tervezetet élesen kritizálja az ellenzék, de aggodalmának adott hangot egy sor üzletember és gazdasági szakértő is.

„A jövedelmek növekedése minden román állampolgár vágya, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A lényeg az, hogy a közalkalmazotti bértábla változtatása ne okozzon torzulásokat a vállalkozói szférában. A kormány által tervezett béremelések a szakembereknek a versenyszférából az állami szektor felé történő migrációját fogja eredményezni” – nyilatkozta Mihai Ionescu, az Exportőrök és Importőrök Országos Egyesületének (ANIER) elnöke.

Az üzletember szerint az EU-tagországokban a magánszektorban dolgozók jobban keresnek, mint az állami alkalmazottak, amit kompenzál az, hogy utóbbiak esetében nagyobb a munkahely stabilitása, kevésbé fenyegeti őket a munkanélküliség. Ha a kormány béremelési tervei megvalósulnak, az olyan szintű nyomás alá helyezi majd a cégeket, ami veszélyezteti a hazai termékek belföldi- és külföldi versenyképességét, véli a vállalkozói érdekképviselet vezetője.

A közigazgatási alkalmazottak jelenleg átlagosan 19 százalékkal többet keresnek, mint a versenyszférában dolgozók, s a különbség nőni fog, mivel ez utóbbiak bérei becslések szerint idén várhatóan csak 4 százalékkal fognak emelkedni. A hazai állami hivatalnokok bérei nemzetközi összehasonlításban is jónak számítanak, figyelembe véve Románia fejlettségi fokát.

Többet keresnek, mint a magyarországiak

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a közigazgatásban Romániában fizetett nettó átlagbér (3320 lej) 7 százalékkal magasabb a magyarországinál (3113 lej), annak ellenére, hogy az anyaországban az országos átlagbér 13 százalékkal nagyobb, mint nálunk, az egy főre eső GDP pedig 11 200 euró, míg idehaza csak 7600 euró. Magyarországon a közalkalmazottak átlagfizetése 14 százalékkal alatta van annak, amit a versenyszférában lehet megkeresni.

„A közigazgatási alkalmazottak a világ minden normális országában kevesebbet keresnek, mint a magánszférában dolgozók. Ezt nem törvények szabályozzák, hanem azért van így, mert azok mennek az államhoz dolgozni, akik nem bírják a versenyszférában uralkodó stresszt. A magáncégeknél nagyobb a nyomás, a hajtás, jobban képzett emberek dolgoznak ott, akik áldozatokat hoznak azért, hogy többet keressenek, s ez egy természetes mechanizmus. Ami Romániában történik, az felháborító, a politikusok szavazatokat vásárolnak mértéktelenül osztogatott pénzen” – fakadt ki a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Radu Furnică, a Leadership Development Solutions gazdasági tanácsadó cég vezérigazgatója.

Infláció jöhet

A jelenség aggodalomra ad okot, vallja Juhász Jácint is, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusa. „Ha a közszférában magasabbak a bérek, mint a magánszférában, akkor baj van, mivel az előbbi nem produktív. Egy fizetésemelés már volt az év elején, kockázatos volna további béremelést végrehajtani. Ha a vállalkozók meg akarják tartani az értékes embereiket, akkor bért kell emeljenek, ami azt fogja eredményezni, hogy nőnek a költségek, drágább lesz a termelés. Ez a hazai termékek versenyképességét veszélyezteti” – nyilatkozta a szakember a Maszolnak.

A bérek gyors ütemű emelkedése nem csak Romániára, hanem a teljes közép-kelet-európai régióra jellemző. Magyarországon idén februárban 10,7 százalékkal volt nagyobb a nettó átlagbér, mint egy évvel korábban, s hasonló tendencia tapasztalható Lengyelországban is. A Bloomberg gazdasági folyóirat cikket szentelt a jelenségnek, mely hangsúlyozza, hogy mostanáig nyugat-európaikhoz képest alacsony bérek jelentették a fő vonzóerőt a térségbe érkező befektetők számára.  

„A fizetések növekedésének gyorsuló ütemét a munkaerőhiány és a kormányzati intézkedések generálják. A gond az, hogy a bérek a termelékenységnél nagyobb mértékben nőnek, ami a nyereségesség számlájára megy. A régió egyelőre versenyképes, ám ha a folyamat tartós lesz, akkor egyensúlyvesztéshez vezethet, aminek a következménye az infláció növekedése lesz” – nyilatkozta a Bloombergnek William Jackson, a Capital Economics ismert közgazdásza. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X