• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

Hogyan legyünk menő zenészek külföldön? – workshopon kaptunk választ


-A A+

Hogyan juthat ki egy helyi zenekar a nemzetközi piacra? Milyen befektetésekre van szükség, milyen prioritások vannak? Ezekre és hasonló kérdésekre születtek válaszok pénteken, a zeneipari menedzsment workshopon, a Kreatív Kolozsvár rendezvényén.

Jeges Zsolt, az MamaZone Kiadó vezetője, zenei producer rövid áttekintéssel kezdte az előadását. Mint mondta, a kiadók bevételi forrásai megcsappantak a fizikai adathordozók vásárlásának szinte lenullázódása miatt. A digitális letöltés és streaming szolgáltatás uralkodik a piacon, ezért az élőzenéből származó bevételek fontosak ma.

„A legfontosabb tényező, hogy maga a produkció legyen exportképes: legyen egy színpadképes, rutinnal rendelkező zenekar saját repertoárral és menedzsmenttel, sajtókommunikációval foglalkozó csapattal, turnémenedzsmenttel” – fogalmazott.

A showcase fesztiválok adnak lehetőséget: itt kezdő zenekarok, tehetségek léphetnek fel, ahol aztán kiadókkal, menedzserekkel, más próbálkozókkal találkozhatnak. Itt nincs gázsi, és szükség van befektetésre – tette hozzá. Ha itt egy produkció elnyeri a szervezők tetszését, szerződést kaphatnak, supporting bandként európai turnén vehetnek részt akár. Ez már azt jelenti, hogy kiléptek az országból és bekerültek az európai körforgásba.

Egy másik mód csereprogramok működtetése: Jeges felkeres menedzsereket, hasonló zenekarokkal, és egymás közt cserélnek. Ez beindít egy körforgást, amellyel közönséget lehet építeni, és így könnyebb továbblépni. Magyarországon a Cseh Tamás Program még nyagi támogatást is biztosít ezekhez a próbálkozásokhoz – hangzott el.

„Nem irreális az, hogy zenekarok elérjenek európai helyszíneket, és mindkét felvázolt út szerencsés, de a lényeg, hogy munkát, pénzt nem kell sajnálni” – foglalta össze Jeges Zsolt hozzátéve: fontosabb, hogy a produkció szórakoztató legyen, mint a nyelv, amelyen elhangzanak a dalok. Ő maga az élő produkció működőképességét veszi figyelembe hangsúlyosan a színpad mögötti munkától a közönséggel való kommunikációig.

Ráday Dávid, a Sziget Fesztivál Official kommunikációjának vezető kreatívja, designer és reklámszakember arra emlékeztetett, hogy sokan megkerülik az említett utakat, például YouTube sztárok, akik nagy nézettségre tettek szert. Beszélt arról is, hogy mi lesz virális az interneten, az rejtély, de mindenképp energiát kell fektetni a dologba.

Peti és az új köztársaság: a Sziget Fesztivál arculatváltásai

Ráday a Sziget arculatának fejlődését ismertette. 2008-tól indultak el a poénos videók és reklámelemek, számos elképzelés született, amelyből válogathattak, készültek tematikus plakátok a különböző műfajokat kedvelők megszólítására. 2009-ben a magyar közönség eltávolodása és a fesztivált szidalmazók miatt – akikről kimutatták, hogy többségében nem is jártak ott – egy idióta karaktert, Petit találták ki, aki fikázza a Szigetet – és így reklámozza.

Egy évvel később folytatták ezt a kampányt, Peti azonban már pozitív szereplő lett, aki szereti a Szigetet. Menetközben kitalálták a Sanyi nevű karaktert is, akit az első videókban nem lehetett látni, később leleplezték, és kiderült, hogy ő nem más, mint Lovasi András.

2011-ben egy összetákolt plakáttal jelentkeztek és Petit felváltotta egy hörcsög, hogy „legyen valami vicces”. Ebben az évben azt tanulták meg, hogyan ne készítsenek plakátokat a jövőbn – mondta Ráday.

A következő évben a „visszatérek mint az emlékeid” huszadik évfordulós alkalommal Dr. Magicet találták ki, aki nagyjából egy teleshopos távgyógyítónak felelt meg. 2013-ban lezáródott a Sziget vicces periódusa, és a fesztiválról kezdtek el beszélni a helyszín fotóival és videóival. A külön ország koncepciót emelték ki, amely a szabadságról szól: „sokkal koherensebb, letisztultabb és emocionálisabb vonal lett ez” – mondta Ráday.

2014-ben továbbvitték az arculatot, és ahogy már egy évvel korábban, így ebben az évben is engedtek a ténynek, hogy elsősorban a külföldi közönséget vonzzák. A következő két évben maradt a hasonló vizuális világ, azaz többé-kevésbé absztrakt és meglehetősen színes. Az idei arculat folytatja a trendet – hangzott el.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X