A jogtól a kézműves kozmetikumokig – a Herbio alapítójával beszélgettünk

Kézműves kencéket, kozmetikumokat készít, vásárlóival, sőt készítményeivel is jókat beszélget. A marosvásárhelyi Zillmann Zsuzsa jogász volt, de mára inkább saját termékeinek receptjein dolgozik, és az általa alapított Herbio útját egyengeti.

Mit „tudnak” a készítményeid, amiket előállítasz Herbionál? Hogyan dől el, hogy mit készítesz el?

Legrövidebben úgy jellemezhető, amivel foglalkozom, hogy növényi olajokból, az illóolajak terápiás hatását kihasználva készítek különféle kozmetikumokat. Bővebben, a receptek kialakítása úgy történik, hogy figyelembe veszem a megrendelő lelkiállapotát, problémáját, figyelek a jelzésekre, és megpróbáljuk megoldani a bőrén jelentkező jeleket. Van ebben gyógyszerészet, vegyészet, pszichológia, és sok sok beszélgetés és mosoly.

Eleinte magamnak készítettem, a saját igényeimnek megfelelően kialakított keverékeket. Csakhogy szépen lassan a barátaimnak is megtetszett az ötlet, és egyre többfélét kértek. Az első időszakra a személyre szabott receptek kialakítása volt a jellemző, ezt majd a továbbiakban sem szeretném elhagyni. És a visszajelzések, a saját sejtéseim, tapasztalataim alapján alakultak ki a ma már ismert receptek. Ettől függetlenül még minden új termék a fenti lépések alapján készül, van, amiből címkés termék lesz, van, ami megmarad az illető a személy saját keveréke. Főként a terápiás jellegű keverékeknél – ez fontos szempont.

Honnan szerzed a tudást ehhez, milyen forrásokból tanulsz, fejlődsz? Hogyan készülnek a termékek?

Eleinte minden megfogható könyvészetet elolvastam, beépítettem az információkat – érdekes módon, szinte mindent egy olvasásra meg is jegyeztem. Most is mindent elolvasok, szelektálok, vannak téves információk, lebeg nagy halom félrevezető adat a világhálón, de a szaklapokat olvasom, webináriumokon veszek részt. Tervezem egy nagyon komoly aromaterápiás kurzus elvégzését Németországban, csak arra még sokat kell gyűjtsek.

A termékek a gyógyszerészeti módszertan alapján készülnek, csak ezekkel az anyagokkal nem dolgoznak az egyetemen, úgyhogy az általam használt anyagokat kell ráhúzni a technikára. Ez néha nagyon macerás, sehol nincsen ez leírva. A receptek alapvetően kísérletezések során jönnek létre, ez az a folyamat, amit rettenetesen élvezek. Beszélgetünk az alakuló krémeimmel, néha veszekszem velük, néha puszit kapnak...

Mit jelent az aromaterápia, milyen tapasztalatok, tudományos háttér magyarázza a hatásait?

Az aromaterápia a növények (egyes növények) illatos anyagainak kinyerésével, ezek terápiás, illetve kozmetikai célú hatását használja ki. Különlegessége, hogy olyan rezgésszámon érnek el, mint a szervezetünkben található sejtek. Amiatt tudják kifejteni az egyensúlyt visszaállító hatásukat, mivel a sejtek rezgésére vannak hatással, azt csillapítják vagy fokozzák.

Gondoljanak csak arra, hogy a síró gyermeket ringatással hogyan lehet megnyugtatni, eleinte sokkal gyorsabb, intenzívebbek a mozgások, és szépen lassan csendesül el a gyermek, a ringatási mozgás elcsendesedésével. Ugyanez történik képletesen az aromaterápiás olajok használata során is.

Hogyan lesz jogászból kézműves, természetes kozmetikumok készítője, mi motivált erre?

Ennek meglehetősen sokszínű a múltja, meg a fejlődési görbéje, ahogy mostanában, a sok kérdés miatt visszavezetgettem. Nekem teljesen természetes volt, hogy meg tudom csinálni, és nekifogok. De valószínűleg rengeteget számít, hogy nagyapám, aki nevelt, biológia szakos tanár, megszállott természetjáró és fotós volt, és rengeteget kirándultunk. A gyógynövényeket a mai napig szinte csak latinul tudom beazonosítani. Később a cserkészeknél én lettem a gyógynövényes, majd környezetvédő szervezetnél aktiváltam, és még mindig csak 11-12 éves voltam. De a szüleim gyógyszerészek, a nagybátyám vegyész, úgyhogy a kémia ott lóg a levegőben, hatások és hatóanyagok, ezek napirenden voltak. A minap is ezen mulattunk a nővéremmel, hogy föltettek egy kérdést neki, gyógyszerlebomlás témakörben, és elkezdte az aldehideket mesélni, amit valószínűleg sok ember nem ért, de nálunk valahogy ez a vasárnapi ebéd nyelve.

Én jogot végeztem, ebben dolgoztam, elég jó karrierem is lett, de a gyerekek születése és folyamatos asztmás betegségük miatt kikerült minden vegyszer a házból, és rengeteg terápiás, és főként aromaterápiás könyvészetet végigböngésztem, hogy a szteroidokat kihagyhassam a fiúk kezeléséből. Lassan én magam is megszoktam, hogy jobb a közérzetem, ha magamra is csak olyat kenek, amibe tudom, hogy mi került, szóval úgymond „agymostam” magam.

Szépen lassan elmarad a jogászkodás, az egy negatívabb töltésű rendszer, keményebb, én most inkább puhulnék, mosolyognék, segítenék csendben, gondoskodnék. Az törtetős, ez mosolygós, valahogy ez lenne az emberi vonatkozású különbség.

Milyen a viszonyod a kliensekkel, általában kik vásárolnak, túlmutat-e egy egyszerű bevásárláson a velük való kapcsolat?

Teljesen személyes a viszony a vásárlókkal, hazajönnek hozzám, nagyokat beszélgetünk, így derül ki nagyon sokminden arról, hogy milyen illóolajakra, kencékre lenne szükségük ahhoz, hogy egyenesbe kerüljenek. Vásárokon is napokon keresztül beszélgetek emberekkel, érdekes módon nagyon hamar nagyon mély rétegeket beszélünk meg, mások előtt nem kitárulkozó emberek mondanak el intim dolgokat magukról. Én ennek örvendek, szeretem ezt a vonatkozását a vásároknak, a kencézésnek, de azt tudni kell, hogy ezeket a történeteket viszem magammal tovább, kavarognak bennem, keresem a megoldásokat, néha sírok, elszomorodom miattuk, néha nagyokat kacagok magamban, ha valakinek a története eszembe jut.

Vannak terveid arra, hogy merre fejlődjön a Herbio?

Vannak egynapos, egyhetes, egyhónapos, három-öthónapos terveim, de vannak tíz éves terveim is. Érdekes módon nem görcsöltem rá a tervek alakulására eddig sem, és most sem szeretném ezt. Magától fejlődött eddig is, nagyon kevés hatást szeretnék eszközölni a további alakításában is. Nyilván azzal, ami szembejön velem, kezdek valamit, de nem mentem elébe dolgoknak, és semmiképpen nem erőszakosan. Alapvetően szorgalmas vagyok, jó a munkamorálom, és magas a fájdalomküszöböm., tehát dolgozni tudok, és ha valamit eldöntök, azt addig csinálom, ameddig készen nem leszek vele. De most csak részdöntéseim vannak, ezeket mosolyogva szeretném végrehajtani. Addig kell fejlődjön a történet, amíg nyaranta két hónapot tudom lógatni a lábamat egy görög szigeten, míg a fiaim motorcsónakon pecáznak. 

Kimaradt?