Az agrárgazdasági kamarákról tanácskoztak Tusványoson

A romániai agrárgazdasági kamara lehetőségéről, megalakulásának feltételeiről tartott előadást Tánczos Barna RMDSz-es szenátor a XXV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében július 23-án, a Wekerle-Mikó Gazdasági Sátorban. A tanácskozás legfontosabb információja, hogy a közeljövőben a romániai magyar gazdák is tagjai lehetnek a NAK-nak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kárpát-medencében – a mezőgazdaság jelene és jövője elnevezésű fórumon az agráregyesületek vezetői, az agráriumban dolgozó szakemberek és gazdák tájékozódhattak a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működéséről, feladatairól, szolgáltatásairól, terveiről, illetve a pártoló tagság lehetőségéről, ugyanakkor felvetődött egy, a NAK-hoz hasonló mintára megszervezett, romániai agrárgazdasági kamara létrehozása is.

A fórumon részt vett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetfőnöke, Mezei Dávid, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, valamint Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány ferences rendi alapítója.

Tánczos Barna  szenátor elmondta, az erdélyi magyar gazdák most egy olyan rendszerbe kapcsolódhatnak be, amelyet a román politikai pártok állandó „marakodása“ miatt Romániában idáig képtelenség volt létrehozni. Mai napig nincs egy, a NAK-hoz hasonló intézmény, mely szolgáltatóként minden gazda érdekét megpróbálná képviselni. Éppen ezért a magyar, a székely gazdák úgynevezett pártoló tagként beléphetnek a NAK-ba, így igénybe vehetik majd a magyarországi szervezet jónéhány szolgáltatását.

„Vannak mezőgazdasági egyesületeink, de még Székelyföldön se tudtuk kialakítani azt az intézményesített rendszert, amely minden ágazatot integráltan képviselni tudna“ – nyilatkozta a szenátor.

Elmondása szerint Nyugat-Európában olyan erős agrárkamarák működnek, melyek akár meg tudják buktatni a mezőgazdasági minisztert is, amelytől tartanak a döntéshozók is, és amelyek beleszólhatnak a törvényhozásba, véleményezhetik az új jogszabályokat.

Romániában az elmúlt három-négy évben folyamatosan zajlott a vita az agrárkamara létrehozásáról. Kamarák jelenleg is léteznek közpénzből, Hargita megyében kifejezetten példaértékű a működése. Kiállításokat, szövetkezetek támogatnak, képzéseket, vásárokat szerveznek.

„Romániában ezt nevezzük agrárkamarának, nem a gazdák érdekképviseletét, pedig arra is nagy szükség lenne“ – nyomatékosította Tánczos, majd hozzátette:

„Magyarországon tiszták a kamarai hatáskörök, nálunk pedig a diófa kivágásától elkezdve minden belekeveredett“.

A magyarországi NAK elsősorban szolgáltatások nyújtására törekszik, szakmai, jogi tanácsokat, információkat nyújt, falugazdász hálózatot működtet, ugyanakkor hatósági feladatokat is ellát, például kiállítja az őstermelői igazolványokat.

Kimaradt?