Sokaknak jó bevételt hoz a szíriai háború

Naponta áruval megrakott teherautók százai sorakoznak a török-szíriai határ mentén, például az Öncüpinarhoz közeli határátkelőnél, hogy étolajtól kezdve pelenkáig Szíriában jelenleg hiánycikknek számító termékekkel lássák el a szíriai kiskereskedőket, akik aztán odahaza értékesítik a szükséges árucikkeket a nélkülöző lakosságnak.

„A szíriai oldalon minden iránt hatalmas a kereslet. Legutóbb papírszalvétát szállítottam" - mesélte Mustafa Demir, egy étolajjal megrakott teherautó sofőrje, aki szokásos útvonalán vitte Törökországból a szíriai határ közelébe a kívánt termékeket, hogy azután eladja a szíriai felkelőknek. Utóbbiaknak égető szükségük van alapvető élelmiszerekre, mivel a háború kezdi elzárni az eddig megszokott kereskedelmi csatornákat.

Nemcsak a török Öncüpinar városa vált nyüzsgő kereskedelmi központtá, a török-szíriai határvidék széltében és hosszában megélénkültek a kisebb határátkelők. Ezeken hiánycikkekkel, például bébitápszerrel tömött bőröndöket cipelő embereket lehet látni, akik aztán az árut Szíriába juttatják.

A Szíriával zajló kereskedelemben jelentős változások figyelhetőek meg: miközben a harmadik éve zajló polgárháború az egekbe röpítette az élelmiszerárakat, a furfangos és merész kereskedők a háborúban kialakuló hiánygazdaságban egyre több lehetőséget találnak maguknak. Az pedig nem valószínű, hogy a feketegazdaságot komolyan érintené a Bassár el-Aszad elnök kormányzata ellen fontolgatott külföldi légicsapás.

„Az országban uralkodó kaotikus helyzet, amelyben a központi hatalom elveszíti ellenőrzését a gazdaság felett, új lehetőségeket teremt azon külföldi kereskedők számára, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a kormányzattal" - mondta Torbjorn Soltvedt, a Maplecroft kockázati tanácsadással foglalkozó cég munkatársa.

A több mint százezer ember életét követelő és otthonaikból milliókat elűző polgárháborús helyzetben a csempészek, közvetítők és a fuvarozási ügynökökkel dolgozó kis cégek megtalálják a módját, hogy jövedelmező üzletet teremtsenek. Ezek elsősorban a szomszédos országokban, például Libanonban működnek.

„Bárki, aki hajlandó Szíriába árut szállítani, nyereséges vállalkozásba kezd a háború és a kockázatok miatt. A szíriaiak pedig rájöttek: ez az egyetlen módja annak, hogy árukhoz jussanak" - mondta a Reuters hírügynökségnek egy közel-keleti forrás, aki szintén aktívan kereskedik Szíriába szánt árucikkekkel.

Az egyre súlyosbodó konfliktus és a növekvő fizetési problémák, amelyekkel a Szíriába szállítók küzdenek, fokozatosan elriasztják a nagy nemzetközi vállalatokat. „A hajótulajdonosok nem vállalják azt a biztosítási felárat, hogy Szíriáig hajózzanak. A beszállítók olyan kikötőkbe szállítják az árucikkeket, mint a törökországi Mersin, ahonnan aztán helyi kereskedők viszik tovább a rakományt" - tette hozzá egy másik, Európában lévő, hajózással foglalkozó forrás.

A hajóügynökök, kamionsofőrök és helyi tisztségviselők elmondása alapján egy új kereskedelmi útvonal rajzolódik ki a törökországi Mersin kikötővárosa és a Szíria határvidékén lévő ütközőzóna között, ahonnan a szíriaiak - többnyire felkelők - elszállítják a rakományt. Egy mersini hajóügynök hozzátette, hogy az új kereskedelmi útvonal és a vele járó üzleti kilátások a helyi árakat is megemelték: Mersinben ma ötször annyiba kerül a krumpli, mint korábban.

Libanonban szintén elsősorban kisvállalkozások kereskednek szíriaiakkal. „Még mindig vannak kis fuvarozó cégek, amelyek hajlandóak árut - például lisztet és cukrot - szállítani Bejrútból Szíriába, miközben a nagykereskedők a kilátásban lévő légicsapás miatt elhagyták a piacot, mert egyikük sem vállalja a kockázatot" - mesélte a korábban idézett közel-keleti forrás. Libanon és Szíria között változatlanul élénk az üzemanyag-kereskedelem, az ebben utazóknak alig kell tartaniuk hatósági ellenőrzéstől.

Miközben a feketekereskedelem többnyire a felkelők által uralt területeken működő vásárlókat jelenti, a szíriai állam szintén érdekelt különféle termékek beszerzésében. Az állami beszerzők azonban, amelyek külföldi beszállítóktól próbálnak árut beszerezni, likviditási problémákkal küzdenek, ami arra kényszerítette Damaszkuszt, hogy visszavonja a liszt, cukor és rizs beszerzésére kiírt állami pályázatokat.

Kereskedelmi források szerint ez kisebb szervezettséget, viszont magasabb árakat jelent azoknak a beszállítóknak, akik hajlandóak a kormányzat által ellenőrzött területeken, például Damaszkuszban eladni. A jelenlegi piaci árak alapján egy rakomány liszt 10 százalékos felárral értékesíthető szíriai érdekeltségű partnereknek.

Ez azt jelenti, hogy a helyi kereskedők több millió dolláros üzleteket köthetnek, feltéve, ha biztosítani tudják a kifizetést. „A közvetlen kereskedésben nagy tétekkel játszanak, de az nem is gyenge idegzetűeknek való" - tették hozzá kereskedelmi források.

A szíriai helyzet a nemzetközi segélyszervezeteket is aggasztja. „Rendkívül nyugtalanít minket az élelmiszerek elérhetősége és az árak, amelyek bizonyos esetekben 300 százalékkal emelkedtek meg" - közölte Muhannad Hadi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) Szíriáért felelős regionális koordinátora.

Kimaradt?