banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Miklós Zoltán: kiszámítható vállalkozói környezetre és erős önkormányzatokra van szükség

Az RMDSZ szerdán mutatta be a járványkezelési és gazdaságélénkítési akciótervét. A gazdasági fejezet egyik kidolgozója Miklós Zoltán közgazdász, a háromszéki RMDSZ képviselőjelölt-listájának vezetője, akit Háromszéken szerteágazó tevékenységéről ismernek. Több mint 20 évig dolgozott a banki, pénzügyi szakmában, tíz évig volt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, ahol ugyancsak gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és két éve vezeti az önkormányzat tulajdonában lévő szépmezői ipari parkot. Emellett alapító tagja a Pro Régió Siculorum Egyesületnek és igazgatótanácsi elnöke a Sepsi-SIC sportegyesületnek, vagyis a sportmenedzsment területén is szerzett tapasztalatot. Interjú.

Milyen terület, áll közel Önhöz? A banki, pénzügyi, közigazgatási és sportmenedzseri tapasztalatait miként tudja kamatoztatni a bukaresti parlamentben, a képviselőházban?

Természetesen olyan jellegű problémákkal szeretnék foglalkozni, amihez megvan a megfelelő tapasztalatom. Elsősorban gazdasági területen kívánok tevékenykedni. A gazdasági, pénzügyi, költségvetési kérdésekre van rálátásom, ám ezek az élet minden területére hatással vannak. A politizálás nem ellentétes a szakmaisággal, sőt a politikában szükséges a szakmai ismeret. Én szeretem az új feladatokat és kihívásokat, fegyelmezett és megbízható vagyok, és hatékonyan tudok csapatban dolgozni. Meggyőződésem, hogy feltalálom magam a bukaresti parlamentben is, és hasznos tagja tudok lenni az RMDSZ csapatának. Sok tennivaló van a gazdaság, az önkormányzatok és a sport területén is, szeretnék szakmai tapasztalatommal hozzájárulni közösségünk problémáinak megoldásához.

Ezen a héten Kelemen Hunorral közösen mutatta be az RMDSZ gazdaságélénkítő csomagját, amely a vállalkozások és munkahelyek védelmét célozza. Ez az akcióterv főként a jelenleg érvényben lévő intézkedésekből indul ki. A kormány gazdasági mentőcsomagját milyennek ítélik meg, és ahhoz képest mit szorgalmaznak?  

A román kormány többnyire az Európában máshol is bevezetett intézkedéseket hozta meg, ám a gyakorlatba ültetésével vannak gondok. Egyrészt a támogatási programok akkor érik el a kívánt célt, ha a lehető legegyszerűbben, fölösleges bürokrácia nélkül lehet igényelni, és az állam nagyon gyorsan folyósítja a támogatásokat. Másrészt a kormány tűzoltó módszerrel próbálja kezelni a problémát, és úgy tesz, mintha év végével véget érne a válság, hiszen addig érvényesek a gazdasági mentőcsomag intézkedései. Világos azonban, hogy a vírus és a válság nem tűnik el varázsütésre jövő év elején!

A foglalkoztatási mutatókat elemezve azt látjuk, hogy március után nagyon sokan elveszítették a munkahelyüket. Ma több ezer erdélyi magyar család, valamint több tízezer romániai család életszínvonala alacsonyabb, mint a járvány kitörése előtt, annak eredményeként, hogy a család legalább egyik tagja elveszítette jövedelemforrását. A folyamat kimenetele teljesen bizonytalan, még nem látható előre, hogy a munkahelyek számának csökkenése hol áll meg. Mindez elsősorban attól függ, hogy az állami beavatkozások milyen mértékben képesek újra dinamizálni a munkaerőpiacot.

Úgy érezzük, egy hónappal karácsony előtt meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ezt a bizonytalanságot megszüntessük. Azt szorgalmazzuk, hogy hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet vagy szükségállapot végéig, és lehetőleg az azt követő 3 hónapra a támogatási programok érvényességét. A kényszerszabadsági juttatások 75 százalékos állami támogatása esetében bővíteni kellene a jogosultak körét, hogy az időközben bajba került cégek is élhessenek ezzel a lehetőséggel. A vészhelyzet és szükségállapot végéig kérjük folyósítani a kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottak fizetésének 41,5 százalékos állami támogatását. A jövőben is folytatódnia kell annak a programnak miszerint az állásukat elveszített 50 év feletti és a 29 év alattiak alkalmazásakor egy évig folyósítható az állami támogatás, a bruttó fizetésük fele, de nem több mint havi 2500 lej. A vészhelyzet vagy szükségállapot végéig meg kell hosszabbítani azt az intézkedést, miszerint a munkanélküli segélyt három hónappal hosszabb ideig folyósítják a jogosultaknak, illetve ha közegészségügyi intézkedések következtében elveszítik állásaikat a vendéglátóipari és mezőgazdasági idénymunkások, számukra három-hat hónapig az állam biztosítson a minimálbér 35 százalékával egyenlő havi juttatást.

A munkahely-védelmező javaslatokon kívül kérjük meghosszabbítani a hiteltörlesztési kötelezettségek felfüggesztését, hiszen világos, hogy a járványhelyzet fokozódása, a válság elhúzódása miatt a lakosság és a vállalatok egy része jövőre is nehéz helyzetben lesz. Javasoljuk az IMM Invest program működtetését a jövőben is, hiszen vállalkozásainknak tőkére, kedvezményes hitelekre van szüksége. Az erre a programra szánt keretet 20 milliárd lejre kell növelni 2021 első szemeszterében. Az egészségügyi ellátás biztonsága, valamint az élelmiszerbiztonság érdekében legyenek elérhetőek államilag garantált fejlesztési és beruházási hitelek az IMM Invest programhoz hasonlóan 90 százalék állami garanciával és 100 százalék kamattámogatással.

Szorgalmazzuk, hogy biztosítsanak a vállalkozásoknak 2500 lejes támogatást, amit a távmunkában dolgozó alkalmazottak informatikai eszközeire költhetnek, illetve minden iskoláskorú gyermeknek 1500 lej vissza nem térítendő állami támogatást kell folyósítani informatikai eszközök beszerzésére, amennyiben a család bruttó havi jövedelme nem haladja meg az 5000 lejt. Ugyanakkor kérjük, hogy a kormány, a parlamenthez hasonlóan vonja vissza a zárt terű élelmiszerpiacok bezárásáról szóló döntését, amely komoly csapást jelenthet a hazai őstermelőknek.

Ahogyan említette, az egyébként hasznos állami támogatási programok nehézkesen működnek, és a kedvezményezettek késve kapják meg a pénzüket. Mindemellett a háromszéki vállalkozók visszajelzése szerint a megyei munkaügyi hivatal – ahová az igényléseket kell benyújtani – bürokratikus akadályokat is gördít az útjukba. Ezt az eljárást egyébként bírálta háromszéki látogatásakor Violeta Alexandru munkaügyi miniszter is. Mi erről az Ön tapasztalata, van-e megoldás erre a helyzetre?

Hozzám is sok panasz érkezett a háromszéki vállalkozások részéről, miszerint a megyei decentralizált intézmények fölösleges akadályokat gördítenek a vállalkozók elé, ezzel gyakorlatilag elbátortalanítják őket, hogy éljenek a különböző támogatások lehetőségével. A háromszéki vállalkozók visszajelzései szerint a megyei hivatalnál nem az országos szinten elfogadott, egyszerűsített eljárással lehet benyújtani az igényléseket, hanem sok esetben fölöslegesen bevezetett helyi szabályokat hoztak, plusz igazolásokat kérnek, nem minden esetben kapnak válaszokat kérdéseikre. Ezeket a hibákat hozta felszínre a miniszter asszony látogatása is.

Én segítséget ajánlok mindazoknak, akik elé a munkahelyi hivatal akadályokat gördít, hiszen az a célunk, hogy minél többen éljenek jogaikkal. Amennyiben parlamenti képviselő leszek, heti rendszerességgel járok Bukarestbe és a vállalkozók panaszait közvetítem a minisztérium és a kormány fele.

Az országos programokkal ellentétben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gyorsan reagált a gazdasági válságra és öt de minimis jellegű támogatási programot hirdetett a helyi vállalkozások támogatására. Ezek elérték-e a célt és jövő évben folytatódnak-e?

Azt szokták mondani „kétszer segít az, aki gyorsan segít”. Sepsiszentgyörgyön országos szinten egyedülálló gazdaságélénkítő programokat dolgoztunk ki azért, hogy ösztönözzük a beruházásokat, amelyek által a helyi cégek megőrzik és megvédik a munkahelyeket és új állásokat hoznak létre. Egyik kidolgozója voltam ezeknek a támogatási rendszereknek, amelyeket a helyben bejegyzett kis és közepes vállalkozók támogatása érdekében működtet Sepsiszentgyörgy önkormányzata.

Az elsőt még 2012-ben vezettük be, és azóta folyamatosan működtetjük. Ezáltal évente több mint 100 helyi cég kapja vissza ingatlanadójának jelentős részét. Idén két gazdaságélénkítő programot hirdettünk: egyrészt azokat a sepsiszentgyörgyi cégeket segítjük, amelyek megszenvedték a koronavírus-járvány hatásait. A „Covid” program által a helyi szállásadók, vendéglátósok és a válság miatt csökkenő üzleti forgalommal rendelkező cégek 50 ezer euróig terjedő támogatásban részesülnek beruházásokra, ez az összeg meg is duplázható, ha a kedvezményezettek helyi cégeknél költik el a támogatás összegét. A támogatásra 55 sepsiszentgyörgyi cég pályázott egy egyszerű rendszerben és idén mintegy 2,1 millió lejt költenek el fejlesztésekre, új beruházásokra. A másik programban a szépmezői Ipari Parkba betelepedő cégek kapnak támogatást beruházásaik finanszírozására. Ők legtöbb 100 ezer euró támogatást hívhatnak le, és idén december 18-ig nyújthatják be kéréseiket a kereskedelmi és iparkamara sepsiszentgyörgyi székhelyére.

A sepsiszentgyörgyi cégek kezét a következőkben sem engedjük el, hiszen ezeket a támogatási programokat jövő év elején újra meghirdetjük. Ugyanakkor a már működő vállalkozások támogatása mellett fontosnak tartom, hogy ösztönözzük a háromszéki fiatalok vállalkozó kedvét és anyagilag segítsük őket abban, hogy megvalósítsák ötleteiket, céget alapítsanak, jól fizető munkahelyeket hozzanak létre és helybéli szakembereknek biztosítsanak megélhetést. Ezért meghirdetjük azt a StartUp programot, amely által az első vállalkozásukat alapító, legtöbb 35 éves fiatalok üzleti tervét támogatjuk. Másrészt a vállalkozóinknak is rugalmasnak, nyitottnak és kreatívnak kell lenniük. Ennek ösztönzésére támogatási programot indítunk azoknak a már meglévő sepsiszentgyörgyi vállalkozásoknak, amelyek innovatív ötlettel szeretnék bővíteni tevékenységüket vagy profilt szeretnének váltani.

A jelenlegi gazdasági válságban mit tehetnek a helyi közösségek, mit tehetnek egymásért és alkalmazottaikért a vállalkozók?

Bajban felértékelődik a közösségi szolidaritás. Olyan közösségi összefogásmozgalmat szorgalmazok, amely által a háromszéki vállalkozók segítik egymást azzal, hogy lehetőleg egymás termékét, szolgáltatását vásárolják. Másrészt szorgalmazom egy olyan együttműködés kialakítását, amely által ha egy cég alkalmazottai elbocsátására kényszerül, első körben keresse fel az ágazatban tevékenykedő többi vállalkozást és ajánlja elbocsátandó munkatársait számukra.

Sokat beszélt a gazdasági válság által okozott prioritásokról. Parlamenti képviselőként ezek mellett mit szeretne elérni a négyéves mandátum során?

Parlamenti képviselőként a kiszámítható vállalkozói környezet megteremtése, az önkormányzatok megerősítése, az ipari parkok fejlesztése, a nagycsaládosok támogatása és a sport finanszírozása tekintetében lesznek kezdeményezéseim. Közgazdászként tapasztalom, hogy sok bosszúságot okoz a cégeknek, hogy az állam nem tartja be határidős kötelezettségeit. Felelősségek közötti egyensúlyt kell teremteni az állam és az állampolgárai között, az államnak is legyen anyagi felelőssége, ha nem folyósítja időben azt, ami jár.

Számtalan példa bizonyítja, hogy az önkormányzatok jobb gazdái a közösségeknek, a közpénznek, a rájuk bízott létesítményeknek, mint a bukaresti kormány. Azért fogok dolgozni, hogy bővítsük az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, új hatásköröket és ezek mellé forrásokat kapjanak. Emellett parlamenti képviselőként is folytatom a befektetők vonzását, azzal a meggyőződéssel, hogy a szépmezői ipari park és a kézdivásárhelyi ipari parkok a háromszéki gazdasági élet meghatározó szereplőjévé válnak. Kezdeményezem, hogy állami támogatásokkal ösztönözzük a gyerekvállalást és az otthonteremtést. A fiatal családok, a gyerekek számával arányosan növekvő állami támogatást kapjanak lakásvásárlásra vagy jelzáloghiteleik törlesztésére. A sport terén is vannak elképzeléseim, hiszen például Háromszéken az önkormányzatok kiemelt szerepet vállalnak a sportegyesületek fenntartásában, ám új sporttörvényre, a szponzorálási lehetőség bővítésére van szükség. Kötelességünk állami finanszírozást biztosítani az önkormányzati finanszírozás mellé.

Romániában ennyire zavaros időkben még nem szerveztek választásokat. Sokan meg is kérdőjelezik ennek időszerűségét vagy észszerűségét, illetve egyesek protestálásként tervezik, hogy távol maradnak a választásoktól. Mi erre az Önök válasza?

A december 6-i parlamenti választás megszervezése nem rajtunk múlik, ezt a kormányzó liberális párt és Klaus Iohannis államelnök kényszerítette ki. Világos, hogy a jelenlegi helyzetben nem észszerű választásokat szervezni, ha rajtunk múlott volna, biztosan elhalasztjuk.

Mivel december 6-án mégis megszervezik a választást, ebből nekünk, erdélyi magyaroknak nem szabad kimaradni. Fontos azt mindenkinek tudatosítania, hogyha mi, székelyföldi, erdélyi magyarok nem megyünk el szavazni, attól nem marad üres hely a parlamentben.. Minden helyet el fognak foglalni a bukarestiek, moldvaiak, olténiaiak és ők fognak rólunk dönteni. Azt pedig megtapasztalhattuk, hogy vesztünket jelenti, ha ők szervezik meg a mi életünket. A magyarságra nézve veszélyesnek tartom, ha a kormány rossz döntéseire a választásoktól való távolmaradással válaszolunk. Egyetlen okos válaszunk lehet erre, hogy elmegyünk szavazni!

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?