A járvány hatása a munkaerőpiacra: a valóság ellentmond a miniszternek


-A A+

Bár a kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedéseknek nem voltak annyira drasztikus következményei a munkaerőpiacra, a területen dolgozó közintézmények a mindennapi valóságot másként érzékelik a saját bőrükön.

Violeta Alexandru munkaügyi miniszter még augusztus 5-én közölte, hogy jelenleg 5 580 000 alkalmazottat tartanak számon Romániában, ami mindössze 640-nel marad el a januárban jegyzett számtól.

A tárcavezető rámutatott, a Munkaügyi Felügyelőség nemrég azt közölte ugyan, hogy március 16-a és július 15-e között 875 000 munkaszerződés szűnt meg az országban, ezek többsége azonban olyan munkavállalóké volt, akiknek több munkaszerződésük is futott párhuzamosan.

A miniszter szerint az elmúlt időszakban jövedelem nélkül maradt személyek valós számát az alkalmazottakat nyilvántartó Reges/Revisal adatbázis mutatja. E szerint jelen pillanatban 5 580 000 személynek van munkaszerződése Romániában, és ez a szám mindössze 640-nel kisebb a 2020 januárjában jegyzett aktív alkalmazottak számánál – szögezte le. Hozzátette, a 875 ezer megszüntetett munkaszerződés főként annak a számlájára írható, hogy a világjárvány „nyugtalanságot” és „zavart” keltett a munkáltatókban, akik megszüntettek állásokat, nem sokkal később azonban újakat létesítettek.

Mint korábban írtuk, élénkül a munkaerőpiac, júliusban az álláskeresők és a betöltésre váró állások száma is nőtt. A legnagyobb hazai munkaközvetítő portál, a jelenleg mintegy 8 ezer állást kínáló bestjobs.ro által készített felmérés szerint múlt hónapban 38 százalékkal többen töltötték fel az önéletrajzukat, mint egy évvel korábban, júniushoz képest pedig 20 százalékos volt a növekedés.

A gyakorlat mást mutat

Az ügyben megkerestük a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatóját. Kelemen Tibor a Maszolnak azt nyilatkozta, hogy őket meglepte a munkaügyi miniszter kijelentése, ugyanis a tárcavezető nem tett különbséget a foglalkoztatottság (ocupare) és a munkanélküliségi ráta (rata șomajului) között.

„Kovászna megyében az elmúlt hónapokban tömeges elbocsátások történtek, főként a konfekcióiparban, két gyárat is súlyosan érintett a válság. A korábbi 3 százalékos munkanélküliségi arány 5 százalékosra módosult az utóbbi időben. Körülbelül a korábbi 2500 munkanélkülihez képest most több mint 4000 személyt tartunk nyilván” – mutatott rá az intézmény vezetője.

„Mi, akik a rendszerben dolgozunk, kezdve a nyugdíjpénztáraktól a szociális kifizetési ügynökségeken át a munkaerő-elhelyezésig, testközelből látjuk, hogy robbanásszerű változások történtek. Kemény háttérmunka folyik nálunk, hogy a gazdaságélénkítésre szánt uniós pénzeket le tudjuk hívni” – tette hozzá.

Kelemen Tibor szerint az eddig megszokott munkamenethez képest az általa vezetett intézmény is „kifizetési ügynökséggé” változott az utóbbi időben, nem a foglalkoztatás serkentésén dolgoznak ma már, hanem a „vállalkozók hangoskodásának csillapításán”.  Itt kiemelte a szállodaipar, a vendéglők, a bárok és a játéktermek nehéz helyzetét, amelyekre szintén a munkaerő-elhelyező ügynökségeknek kellett megoldást találniuk, ráadásul úgy, hogy voltak olyan igénylő cégek is, amelyeket a cégbíróság nyilvántartása szerint már felszámoltak.

Több dologgal nem számoltak előre

Az igazgató véleménye szerint a kormány meg sem próbálta előrevetíteni, hogy a drasztikus döntéseknek milyen következményei lesznek. A munkapiac számos szegmensére nem figyeltek: például az iskolák bezárásával nem tudták, hogy mit kezdjenek az after schoolokat vagy a vallásos foglalkozásokat tartó tanárokkal, hiszen a kényszerszabadságra vonatkozó jogszabályok rájuk nem tértek ki.

„Még az elején vagyunk a folyamatnak, ezért nem tudjuk megmondani, hogy hol tartunk majd decemberben. Még nem ismert a költségvetés-kiigazítás sem. Mi pedig ugyanannyi alkalmazottal végezünk nagyságrendekkel több munkát. Kovászna megye a teljes romániai dolgozó lakosság egy százalékát képviseli, el sem tudjuk képzelni, mi lehet például Brassó megyében” – panaszolta.

Mint mondta elavultak a számítógépek, és sajnálják, hogy nem tudnak az egyik legfontosabb feladatukra, a képzések indítására, a fiatalok elhelyezkedését segítő tevékenységükre koncentrálni a megsűrűsödött más teendők miatt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X