Átalakult a turizmus: új utakat taposna ki az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesülete


-A A+

A nagyobb turistacsoportok elmaradása ellenére intenzív hónapokat tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesülete. Az idegenforgalom év eleji „lenullázódása” közös gondolkodásra, cselekvési terv kidolgozására, összefogásra ösztönözte az egyesület tagjait. A szakmai szervezet célkitűzéseiről, az erdélyi idegenforgalom problémáiról és lehetséges jövőképeiről Magyari-Vass István elnökkel, Vadász-Szatmári Zita, Pál Zoltán és Borbély-Kiss László egyesületi tagokkal beszélgettünk.

Jelentősen átalakulóban van a turizmus, és csak az tud az ágazatban talpon maradni, aki idejében alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez – értettek egyet a 2014 óta létező Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesülete (EMIE) beszélgetésre invitált tagjai. A szervezet létrehozásához az az igény vezetett, hogy az Erdély különböző térségeiben tevékenykedő magyar idegenvezetők között legyen egy intenzívebb, szakmai együttműködésen alapuló kapcsolat. A kezdetekről Vadász-Szatmári Zita, tusnádfürdői idegenvezető, programszervező elmondta: sok értékes, tehetséges, ügyes magyar idegenvezető dolgozik a pályán, ám hiányzott egyfajta összefogás.

Útkeresés és együttgondolkodás

 „A magot a kolozsvári földrajz kar turizmus hallgatói adták. Onnan pattant ki az egyesület ötlete, ahogy dolgozni kezdtek a pályán ezek a fiatalok. (…) Jobbító szándékú, együttműködés alapú gondolattal indult a kezdeményezés. A fő célkitűzés azóta is megmaradt. Az utóbbi fél évben tapasztalt bővülés és stratégia-gyártás kezdte igazán kirajzolni azt, hogy mit is akarunk, hova is tartunk” – fogalmazott Pál Zoltán Korondon élő túravezető, szervező, az egyesület korábbi elnöke. Kiemelte: a járvány-időszak egyik legnagyobb tanulsága, hogy időt kell áldozniuk egymásra, a közös gondolkodásra.

„Sokfélék vagyunk az egyesületben, vannak, akiknek csak jövedelem-kiegészítés az idegenvezetés, vannak főállásúak, akik a legnagyobbat bukták ezzel a leállással. A idegenvezetésünk jellege is nagyon sokszínű: vannak egy adott városban, településen, egy szűk régióban működők, vannak országosan futó emberek, hegymászók, túravezetők. Gyönyörű ez a sokszínűség, és minden idegenvezető jobb szeretne lenni” – emlete ki Pál Zoltán. A korondi szakember kitért arra is, hogy az egyesület tevékenységét nem lehet elvonatkoztatni gazdasági folyamatoktól, hiszen mindenki professzionális módon, azaz pénzért végzi az idegenvezetői munkát. „Ha szakmailag jót szeretnénk, ezzel együtt a vállalkozásainknak is jót szeretnénk” – mondta.

Magyari-Vass István 2017 óta vezeti az EMIE-t. Elmondása szerint az egyesületet a legutóbbi időszakig „sportánul” töltötték meg tartalmi elemekkel. „Egyrészt azt szerettük volna, hogy képezzük magunkat. Fontos része az egyesületi tevékenységnek, hogy az erdélyi magyar idegenvezetőket szükséges folyamatosan fejleszteni, hogy jók legyünk a piacon, megfeleljünk az elvárásoknak. Kialakítottuk, hogy évente legyenek study tourok, info-tripek. Gyergyószentmiklóstól Korondon át Brassóig megpróbáltunk évi rendszerességgel ilyen alkalmakat szervezni. Másrészt az egyesület próbált szakmai kapcsolatokat kialakítani, megfogalmazásunk szerint főleg a Kárpát-térségben” – részletezte az egyesület elnöke. A szakmai együttműködés keretében partnerkapcsolatot alakítottak ki a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségével, illetve a Romániai Idegenvezetők Szövetségével, amelynek alapító tagjai között ott találjuk az EMIE-t is.

„Legfontosabb, hogy az érdekeinket érvényesíteni tudjuk. A Kárpát-térségben, vagy szűkebb hazánkban, Székelyföldön a turizmus alakítása ne úgy valósuljon meg, hogy az idegenvezetők nem vesznek részt benne tudatosan. Ott szeretnénk lenni a fejlesztéseknél, a kapcsolatok kialakításánál, mindenhol, ahol turizmust érintő döntések születnek” – emelte ki Magyari-Vass István. Az elnök hozzátette: jó úton halad az egyesület. Szeretnék Erdély teljes területét lefedni és elérni, hogy tagjaik által minden tájegységen jelen legyenek, ugyanakkor sikerként könyvelhetik el, hogy néhány helyen, például Székelyudvarhely térségében, vagy Kovászna megyében jelen tudtak lenni bizonyos döntések meghozatalának folyamatában. és érvényesíteni tudták érdekeiket, kamatoztatni tudásukat, ötleteiket bizonyos turisztikai koncepciók kialakítása során.

Kellett a "vírusos" időszak

Borbély-Kiss László Segesváron élő idegenvezető a koronavírus-járvány okozta idegenforgalmi sokk kapcsán feltett kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a tervezett csoportok gyakorlatilag teljesen kiestek az év első hónapjaiban, hiszen egy sem indulhatott el. „Szilveszter óta csücsülünk itthon, míg az előző szezon teljesen tele volt, alig győztük a munkát” – jelentette ki. László ugyanakkor kiemelte: előnye is van a járvány-időszaknak. „Kellett ez a vírusos időszak. Ha nem lett volna, most nem beszélgetnénk, hanem mindegyikünk egy szállodában éppen indulna vacsorázni. Az egyesület kezdeti évei után megfogalmazódtak mindannyiunkban kérdések: kik vagyunk, mik vagyunk, mit is akarunk? Ezeket a kérdéseket most volt alkalmunk hangosan  feltenni, és válaszokat keresni rájuk. Egy csoda ez az időszak, végre megválaszoljuk, miért is vagyunk, mi a cél” – fogalmazott a segesvári idegenvezető.

A koronavírus-járvány idején megtapasztalt együtt-gondolkodás tartalmi magja összeállt az elmúlt években, majd 2019 decemberében egy stratégia felállításával folytatódott. Ez a folyamat ment át a járvány idején heti rendszerességgel megtartott szakmai megbeszélések sorozatába – idézte fel Vadász-Szatmári Zita.

Átalakuló idegenforgalom

A kényszerű leállást az idegenvezetők természetesen nehezen élték meg. Akiknek mellékállást jelent, azok talán könnyebben alkalmazkodtak, igyekeztek a fő tevékenységükre koncentrálni. „Akik ebből élünk meg, azoknak azt hiszem az elmúlt időszak a gondolkodásról szólt. Én úgy veszem észre, itt nem csupán pár hónapos leállásról van szó, hanem az ágazat átalakulásáról is. Véleményem szerint nem biztos, hogy hetek alatt át lehet alakulni egyénileg, vagy közösségileg, de szükséges egyfajta újratervezés” – mondta el Magyari-Vass István.

Hozzátette: az elmúlt hónapokban kiderült, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a a belföldi turizmus-igényekre, amelyek egészen mások az eddig megszokotthoz képest. „Látjuk, hogy a turizmusra van igény, viszont egészen máshogy mozognak a belföldi vendégek, illetve az a néhány külföldi kiránduló, mint ahogy eddig tapasztaltuk. Erre a meglátásra alapozva kell újraterveznünk. Valószínűleg a kisebb csoportokkal megvalósuló, lassúbb turizmus felé tartunk és afelé is talán, hogy mélységeket akarnak az emberek felfedezni, elérni, ebben viszont segíteni kell őket” – fogalmazott az egyesület vezetője.

Pál Zoltán a megváltozott trendekkel kapcsolatosan kiemelte: évek óta foglalkozik kiscsoportos idegenvezetéssel és arra is rájött időközben, hogy a legjobb, ha a saját maga által összeállított programcsomagokat kínálja a vendégeknek. „Elő kell lépnünk utazás-szervezőkké. Ne csak az időnket adjuk, és idegenvezessünk, hanem azt a sok tudást, amit amúgy is beleteszünk egy tervezésbe, használjuk ki minél jobban. Ne csak az időnk legyen megfizetve, hanem a szervező munkánk is. Én ezt több éve így csinálom, ezért nem ért akkora törés” – mutatott rá a Korondon élő szervező. Hozzátette: a székelyföldi nagyközségben elindult az idegenforgalmi élet, bár messze van attól, ami akár egy évvel ezelőtt tapasztalható volt. „Kevesebbet költenek, bóklásznak az itthoni turisták, nem biztos, hogy befizetnek túrákra, de aki befizet, az valóban érdeklődő” – mondta el Pál Zoltán.

Határtalanul program – bizonytalan folytatás

A magyarországi kezdeményezésre megvalósuló Határtalanul diák utazási programnak köszönhetően évről-évre több ezer gyermek érkezik Erdélybe anyaországi iskolákból. Az autóbuszos kirándulások számos erdélyi idegenvezetőnek jelentettek stabil jövedelmet. Vadász-Szatmári Zita éveken át helyi szervezőként koordinálta iskolai csoportok erdélyi utazásait, jelenleg férje végzi ezt a tevékenységet, ám rajta keresztül neki is rálátása van a jelenlegi helyzetre.

„Ami most zajlik a Határtalanult tekintve: kész káosz. Nem lehet tudni, merre tart a program. A tavaszi csoportokat egyenként átszervezték őszre. Most ott tartunk, hogy az őszi csoportokat szervezzük át tavaszra. Úgy szervezzük át tavaszra, hogy tudjuk: ha egyáltalán el is indul majd a szezon, lehetetlen lesz megcsinálni a kétévnyi csoportot, azaz az aktuálisakat és a pótlásokat is. Erre sem elég idegenvezető, sem szálláshely-kapacitás nincsen. Reménykedünk, de nem lehet tudni, merre tart” – mondta el Vadász-Szatmári Zita.

 Tusnádfürdőn egyébként augusztus első napjai már-már az előző években megszokott nyüzsgést hozták. Előnye az üdülővárosnak, hogy bő szálláskínálattal rendelkezik, és a szolgáltatók színes és változatos programokat kínálnak – emelte ki Vadász-Szatmári Zita. „A Covid-időszakot tekintve úgy értékeljük, hogy jó a forgalom, a tavalyi szezonhoz nincs miért hasonlítani” – mondta. Annak ellenére, hogy a szállodák több szolgáltatása nem működhet (wellness, éttermek belső helyiségei stb.), a település turisztikai kínálata lehetővé teszi, hogy a járványügyi szabályok betartásával is tartalmas napokat töltsenek el az idelátogatók.

„Aki jön, ezt keresi, aki nem ezt keresi, nem jön”

Magyari-Vass István a megváltozott helyzettel kapcsolatosan elmondta: évek óta szorgalmazzák a különböző szolgáltatók együttműködését. „Azoknak a kisrégióknak a szolgáltatói könnyebben alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, ahol ez az együttműködés megvalósult, és programszervező, szállásadó, idegenvezető együttműködtek. Azokban a térségekben, ahol csak a potenciált nézték, és nem alakultak ki ezek az együttműködések, egy nagy üres halmazt érzek, kialakult egy feszültség, hiány, frusztráció. A koronavírus turizmusra kifejtett minden negatív hatása mellett hozhat egy olyan pozitív változást is, hogy ténylegesen megvalósulhassanak a kistérségi együttműködések. A jövőhöz ez is hozzátartozik”– emelte ki az elnök.  Szerinte az idegenforgalmi szolgáltatók, szállásadók, idegenvezetők, szervezők rá is vannak kényszerítve erre az együttműködésre, másképp egyszerűen nem fog működni az idegenforgalom.

Az ágazat jövőjével kapcsolatosan Magyari-Vass István úgy fogalmazott: az elmúlt években mintha eltolódtak volna a hangsúlyok, és a külföldi turistákra helyeződtek át, holott a szakoktatás szerint a turizmus alapját a belföldi kirándulók adják. „Amit az egyetemen tanítottak nekünk, az most kezd realizálódni. Valahol azt érzem, hogy ez a normális: a belföldi turizmusnak kell jól működnie, és a tortán a habot a külföldi, Székelyföld esetében természetesen az anyaországi vendégek is kell hogy jelentsék” – fogalmazott. Borbély-Kiss László a témához kapcsolódóan hozzátette: a karakterre, a helyi értékre, a lélekre kíváncsiak a vendégek, ezekre kell helyezni a hangsúlyt. „Aki jön, ezt keresi, aki nem ezt keresi, nem jön. Aki jön, kicsiben jön. Sok kicsi sokra megy” – mondta.

Az egyesület jövőjéről László kijelentette: „Lehet, hogy létszámunkat tekintve kis egyesületnek tűnünk, de pont a mostani folyamatok eredményeképpen úgy gondoljuk, hogy az új tagok olyan testülethez csatlakozhatnak, amelynek jól körvonalazódott szerkezete, működése, stratégiája, jövőképe van. Szeretnénk, hogy büszkeség legyen hozzánk tartozni, a szakmának az elitjét képezhesse az egyesülethez tartozás. Abban biztos vagyok, hogy a közeljövőben egyre többet fog hallani rólunk a szakma, a média, és persze, a piac is”.

(Borítókép: a szerző felvétele)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X