A kormány létrehozná a szuverén befektetési alapot. De mi is az?


-A A+



A szuverén alapok nemzetközi családjának legfajsúlyosabb tagja a norvég államé, 1 100 milliárd dolláros vagyonnal. 300 millió eurós induló tőkével a romániai úgy aránylik hozzá, mint bolha az elefánthoz.

A múlt héten nyilvánosságra hozott, Újjáépítjük Romániát nevet viselő tíz évre szóló gazdasági program keretében a kormány szuverén alapot hoz létre Román Befektetési Alap (FRI) néven. Az elképzelések szerint ennek az induló tőkéje 300 millió euró lesz, 200 milliót a költségvetésből érkezik majd, 100 millió pedig az Európai Befektetési Alaptól. A FRI működését szabályozó kormányrendelet várhatóan egy hónapon belül megjelenik, a tevékenységét pedig valamikor az év végén vagy a jövő év elején kezdheti meg.

Ionel Dancă, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének elmondása szerint a FRI elsősorban olyan innovatív induló cégekbe fog fektetni, melyek más forrásokból nehezen tudnának finanszírozáshoz jutni, valamint stratégiai ágazatokba, emilyen a kőolajipar.

A Román Befektetési Alap létrehozása nem éppen eredeti ötlet, 2018-ban ugyanis egy ilyen döntést már hozott a parlament, a PSD kezdeményezésére. Ezt később az alkotmánybíróság, formai okokra hivatkozva az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította. Az akkori elképzelés szerint az alap az állami tulajdonban levő vállalatok pénzével gazdálkodott volna, míg a jelenlegi változatban nem erről van szó.

A FRI szuverén befektetési alapként fog működni, melyek közös jellemzője az, hogy állami tulajdonban vannak. Ezek általában tartósan jelentkező költségvetési többlet kezelésére jönnek létre, hosszú távú nemzetgazdasági célok megvalósítására. Ebből a szempontból a FRI kakukktojásnak számít a szuverén alapok között, mivel Romániában a költségvetési többlet az édes álom kategóriájába tartozik. Abban is különbözni fog más szuverén alapoktól, hogy kizárólag belföldön fog befektetni.   

Az első szuverén alap 1953-ban jött létre Kuwaitban, feladata az olajjövedelmek egy részének a kezelése volt. Jelenleg az alapba a közel-keleti állam éves kőolajbevételének 10 százaléka folyik be, tőkéje meghaladja a 600 milliárd dollárt. A második szuverén alapot a csendes-óceáni szigetországban, Kirabatiban alapították, abból a célból, hogy a guanóbányászatból származó jövedelem egy részének haszonélvezői a későbbi nemzedékek legyenek.

A norvég alap a legnagyobb

A világ jelenlegi legnagyobb, hozzávetőleg 1 100 milliárd dolláros tőkével rendelkező szuverén alapja a norvég állami befektetési alap. Ez négy és félszerese Románia tavalyi, 223 milliárd eurós bruttó hazai termékének. A norvég szuverén alap elképesztő hatékonysággal működik, 2017-ben 130 milliárd dollár volt az éves nyeresége, 2019-ben pedig 180 milliárd dollárt gazdálkodott ki, amit a részvények esetében 12,2 százalékos megtérülési rátával ért el.

A norvég alapnak több mint 9 ezer vállalatban vannak érdekeltségei, olyanokban, mint a Microsoft, az Apple, az Amazon vagy a Shell. Romániában a Petromnál, az Electrica Rt.-nél, a Transilvania Banknál és a BRD-nél vannak részvényei.

A siker nincs a szuverén alapokba kódolva, kizárólag a menedzsment hozzáértésétől, hatékonyságától függ. Egyelőre nem eldöntött, hogy a FRI a mindenkori miniszterelnöknek vagy a pénzügyminiszternek lesz-e alárendelve. A kormány reméli, hogy külföldi nyugdíjalapok is beszállnak majd pénzzel a hazai állami alapba, amihez annak először eredményeket kell majd felmutatnia. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X