Az aszály után a sok eső tette tönkre a termést – van kilátás a kártalanításra?


-A A+



A tavaszi aszály után a hetek óta tartó árvizek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Az évek óta elmaradó beruházások, a bürokrácia és a gyenge törvények miatt nagyon későn kapnak a gazdák kártalanítást, ha egyáltalán kapnak. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, Sebestyén Csabát kérdeztük, milyen állami segítségre számíthatnak.

Gondot jelent, hogy a bürokrácia, illetve a hiányos, tökéletlen törvények miatt a kár bekövetkezte és a kártalanítás közötti időszak túlságosan hosszú, jó esetben akár egy évig is elhúzódhat – mutatott rá Sebestyén Csaba képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja. A késlekedés a károsult gazdák megélhetését veszélyezteti.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint jó lenne egy olyan stratégiát kidolgozni, amellyel a gazdákat korábban lehetne kártalanítani, mert a jelek szerint a klímaváltozás miatt a közelmúltban bekövetkezett természeti csapásokra a jövőben is számítani kell.

Döcög a felmérés

Az áradások okozta károk hivatalos felmérése már közel három hete elkezdődött és országos szinten még mindig nem teljes a kép. Sebestyén Csaba képviselő szerint jó romániai szokás szerint addig húzták az időt, hogy végül éjszaka kellett dolgozni. Az károk összesítése annyira elhúzódott, hogy csütörtökön, június 2-án fel kellett szólítani a megyéket, hogy legkésőbb másnap reggelre küldjék be kárfelmérések eredményeit a Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségéhez (ISU).

„Tudtommal péntek délig még nem kapták meg minden megyéből. Szombaton beszéltem a minisztériummal, de még mindig nem volt teljes a kép, így még megsaccolni sem tudják, hogy országos szinten mekkorák lehetnek a károk. Az ISU a hét elejére ígért adatokat” - közölte az RMDSZ-es képviselő.

Annyit már tudni, hogy Hargita megyéből 31 település tette le az igénylést, ezek egyharmada udvarhelyszéki. A legérintettebb települések Kápolnás, Lövéte, Szentegyháza, Homoródszentmárton, Abásfalva és Homoródalmás és a károk mintegy 25-30 százaléka mezőgazdasági jellegű.

Túl sokat kell várni

A kár bekövetkezte és a kártalanítás közötti időszak túlságosan hosszú, találni kéne egy rövidebb utat a kifizetésig – vélekedik Sebestyén Csaba István. A romániai és az uniós bürokrácia a természeti csapásokat is az állami támogatások szférájába sorolja, és a képviselő szerint a román állam és az unió között sajnos sosem jön létre egy operatívan működő együttműködés.

Például azok a gazdák, akiknél még az áradást megelőző tavaszi szárazság okozott károkat, ők tavaly október-novemberben végeztek  befektetéseket, és jó esetben is csak idén augusztus-szeptemberben, vagyis közel egy év múlva lesz esélyük, hogy valamit kapjanak a károk fedezésére.

„Ha egy banktól egy évre kölcsönt veszek fel, kamat nélkül biztosan nem fogják ideadni, de ha egy gazda elkölti egy esztendőre és abból nincs semmi profitja, így elég nagy kár éri. Ezen kellene valamit változtatni” – véli a politikus.

Új törvény készül

A mezőgazdasági minisztérium április 30-án kiadott egy rendeletet, amelyben hivatkozik a kárfelmérő bizottságok jelentéseire, és ez alapján szabja meg a szabályokat az aszálykárok megtérítésére. „Kifogásaink voltak ezzel kapcsolatosan, mert csak sürgősségi esetekben lehet használni, csak az aszálykárokra és csak az idei évben” - magyarázza Sebestyén Csaba. Ezért benyújtottak egy törvénytervezetet, amely vonatkozik a szárazság, az árvíz és fagy által okozott károkra is.

A törvénytervezettel kapcsolatban már a szavazás előtt több jelzés is érkezett amiatt, hogy az ellentmond az uniós vállalásoknak. Az uniós előírások szerint a gazdáknak az állami segítség helyett biztosításokat kellene kötniük, hogy mindig legyen azonnali fedezetük a természeti károkra. Az állami segítség ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik mégis kötnek mezőgazdasági biztosítást, hiszen ők fizetnek azért, amit más gazdák az államtól megkapnak. A folyamatos állami támogatás ugyanakkor hátráltatja a mezőgazdasági biztosítási piac erősödését.

A kormány a megszavazott kártalanítási törvénytervezet ellen alkotmányossági kifogást emelt. Sebestyén Csaba képviselő információi szerint az alkotmánybíróság július 14-re ígérte, hogy tárgyalni fogja a törvénytervezetet.

Az RMDSZ két módosítás is keresztül akart vinni

Az RMDSZ két módosítást kívánt eszközölni a tervezeten. Az egyik, hogy kártalanításkor ne a kereskedelmi, hanem a piaci értéket vegyék alapul, hiszen egy gazdának nem annyi a vesztesége, amennyit elköltött, hanem amennyit nyert volna az illető termék eladásából. Ezt nem fogadták el. Sikerült viszont bevinni a második módosítást, mely értelmében azok a kisgazdák is részesülhessenek kártérítésben, akik nem a piacra, hanem saját fogyasztásra termelnek.

„Fontos, hogy a törvénnyel és egy stratégia kidolgozásával elérhessük, hogy gazdákat hamarabb lehessen kártalanítani, mert a jelek szerint a klímaváltozás miatt a közelmúltban bekövetkezett természeti csapásokra a jövőben is számítani kell” - figyelmeztet Sebestény Csaba.

A képviselő rámutatott, nem lehet figyelmen kívül hagyni az olyan uniós kötelezettségeken, mint amilyenek az állami támogatásra vonatkozó szabályok. Hozzátette, akadnak ötletek, amelyek nem biztos, hogy beválnak. Például meg lehet próbálni rávenni a biztosítási szektort, hogy jobban nyisson ezekre a természeti csapásokra, de meglátása szerint a legtöbb biztosító nem vállalja az árvízkárok megtérítését, vagy ha mégis, akkor a biztosítási érték irreálisan nagy lenne.  „Európában átlagban az árvízkárok 25 százalékát térítik meg, becslésem szerint ez a szám Romániában a 10 százalékot sem éri el alatt lehet” – mondta  Sebestyén.

Hiányzik a politikai akarat

A természeti csapások által sújtott kisgazdaságok duplán nehéz helyzetben vannak, és ennek politikai okai is vannak. „Sajnos azt tapasztalom, hogy a parlamentnek és a mezőgazdasági bizottságnak is a többsége főleg a nagygazdaságokat támogatja, és bármit is próbálunk bevinni, minden ki van téve ennek a politikai bokszmeccsnek” - magyarázza Sebestyén Csaba. Mint mondja, akár aszály, akár árvízről okozza a kárt, egy nagy gazda tudja bizonyítani a költségeit, de a kisgazdának, akinél a költségek 70-80 százalékát a saját munkája teszi ki, nincs erre lehetősége, így ezeket a pénzeket nem kapja meg.

A legutóbbi áradásokban több településen a háztartásokba is bejutott a víz, ilyenkor a zöldségesben, a kertben okozott kár a kisebbik gond, mert ott van a házakban, a személyes vagyonban okozott kár, amelyet fel sem lehet becsülni, és amit soha senki nem fog megtéríteni. Ezzel kapcsolatosan jó hírrel szolgált a képviselő: „Most van napirenden az agrárkamarák törvénye és végre bekerültek a jogszabályba az úgynevezett parasztgazdaságok (gospodărie țărănească). Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben együtt értékeljék ezeket, a házzal, udvarral, kerttel, házi gazdasággal együtt” – mondta Sebestyén Csaba.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X