Holland sárgarépa, lengyel alma, kínai fokhagyma: dominál az importáru az áruházak zöldség-gyümölcs standjain


-A A+



Külföldről származó terményből nem csupán több van, gyakran az olcsóbb is, mint a hazai. Almából, paradicsomból és hagymából is többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk.

A hazai termelők támogatása, az itthoni termékek előnyben részesítése egy ideje fontos eleme az élelmiszereket forgalmazó áruházláncok vásárlók felé irányuló kommunikációjának. „Támogatjuk a román termelőket és szeretnénk konkrét megoldásokkal segíteni a fejlődésüket”, hirdeti egy hipermarket, melynek egy másik üzenete így szól: „Támogatjuk a román mezőgazdaságot”. Megvizsgálva a polcokon levő áru eredetét, mindez nagyrészt üres marketingszövegnek tűnik, amely mögött igen csekély a valós tartalom.  

A Penny Market zöldség- és gyümölcsrészlege hű tükörképe napjaink magas szinten globalizált gazdaságának. A ládákban van kínai fokhagyma, francia és holland krumpli, lengyel alma, chilei és a Dél-Afrikai Köztársaságból származó körte, török szilva, görög és spanyol barack, holland zeller és sárgarépa, spanyol tök és uborka.

A Cora hipermarket zöldséges standjánál szintén tombol a nemzetköziség, a termékek származási országait leolvasva, június utolsó hetében a következő volt a kép: Románia, Románia, Kína, Románia, Törökország, Görögország, Spanyolország, Románia, Románia, Törökország, Törökország, Olaszország, Hollandia, Törökország, Hollandia, Spanyolország, Spanyolország. A mérleg egyértelműen a külföld javára billen, 5-12 arányban.

Az idehaza megtermő gyümölcsök részlegén 26 termék közül 9 belföldi eredetű, az alma-körte pulton 4-10 az arány, természetesen az import áru javára. A hazai gyümölcsök nem csupán mennyiségileg maradnak le a külföldiek mögött, árban sem veszek fel feltétlenül a versenyt: 1 kg romániai golden alma 8,99 lejbe kerül, míg a hasonló minőségű lengyel gyümölcsből a két kilós csomag ára 12,99 lej.

A Kaufland egyik kolozsvári áruházában a zöldség és az itthon őshonos gyümölcsök terén 40-60 százalék a hazai és a külföldi termények aránya. A legbanálisabb zöldségekből is akad importból származó, előfordul, hogy csak olyan van: magyar petrezselyem, saláta, zeller cékla és karalábé, olasz sárgarépa, lengyel cékla. A burgonya kizárólag hazai, ellenben a 11-féle alma és körte között egy sem akad, ami itthon termett volna meg.

Az import 12,5-szöröse az exportnak

Az import termékek masszív jelenléte az áruházak zöldség-gyümölcs kínálatában egyáltalán nem meglepő, figyelembe véve, hogy a belföldi termelés nagyon visszaesett az elmúlt évtizedekben. 1990-ben a gyümölcsösök 350-360 ezer hektárt foglaltak el, azonban az uniós csatlakozást követően, a belső piaci szabályozás már csak 180 ezer hektárt engedélyez. Az import dominanciájának azonban nem ez az oka, a hazai gyümölcsösök összterülete ugyanis jelenleg a 150 ezer hektárt sem éri el.

A tavalyi év adatait még nem közölte az Országos Statisztikai Intézet, 2018 azonban a zöldség- és gyümölcs import volumene 12,5-ször haladta meg az exportét. Legrosszabbul a barack terén állunk, két éve a belföldi fogyasztás 78,6 százalékát a behozatal fedezte. Az almát illetően valamivel jobb a helyzet, csak minden ötödik Romániában elfogyasztott alma termett külföldön. Paradicsomból és hagymából sem termelünk eleget, a fogyasztás 26,7, illetve 24 százalékban van rászorulva a behozatalra. A lakossági fogyasztásra szánt krumplinak 11,9 százaléka származott importból két évvel ezelőtt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X