Megaberuházásokra készül az állam, éppen csak azt nem tudni, hogy milyen forrásokból


-A A+



Rejtély, miből akarja finanszírozni a kormány a beígért nagyberuházásokat, figyelembe véve, hogy a költségvetés bevételei máris jóval kisebbek, mint a kiadások. Márciusban 10 milliárd lej hiányzott a bevételi oldalon.

Nagy állami beruházásokat helyezett kilátásba nemrég Ludovic Orban miniszterelnök és Klaus Iohannis államelnök is, mint gazdaságfelpörgető kormányzati intézkedéseket. A két politikus a közlekedési, az energetikai és az egészségügyi infrastruktúra terén ígért nagy volumenű beruházásokat.

A F. D. Roosevelt amerikai elnök által 1933-ban meghirdetett New Deal sikere óta egyértelmű, hogy ez eredményes stratégia egy gazdasági válságból való kilábalásra, azonban jelentős anyagi erőforrásokra van szükség a megvalósításához. Iohannis és Orban ígéreteinek két gyenge pontja van: nem lehet tudni, hogy konkrétan milyen beruházásokról van szó, márpedig egy nagy infrastrukturális projekt esetén az ötlettől a munkálatok megkezdéséig évek telhetnek el, s ugyanúgy rejtély, hogy milyen forrásból fogják ezeket finanszírozni.

A román államkassza jelenleg üres. Márciusban a központi költségvetés bevételei 21 milliárd lejt tettek, ki, 7 milliárddal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ebből az összegből 19,5 milliárd közalkalmazotti bérekre, nyugdíjakra és szociális támogatásokra ment el. Az állam 30,8 milliárdot költött márciusban, a bevételek és a kiadások közti közel 10 milliárd lejes különbséget hitelből finanszírozta, ami a GDP körülbelül 1 százaléka. Fontos részlet, hogy márciusban még egyetlen lejt sem költöttünk az Orban és Iohannis által meglebegtetett nagy állami beruházásokra.

„Az állami beruházások nagyon jók lennének, mivel, mint tudjuk, szűkös időkben a magánberuházások csökkennek. De honnan veszel fel hitelt erre is? Jó volna, de nagyon nehéz lesz” – véli Laurian Lungu, független pénzügyi elemző. Mérsékelten borúlátó becslések szerint idén a GDP 6-7 százalékát teszi majd ki a költségvetési hiány, az állami kiadások jelenlegi szintje mellett, újabb nagyberuházások nélkül. Ez körülbelül 70 milliárd lejt jelent, amit hitelekkel kell lefedni.

A hét elején a pénzügyminisztérium 3,3 milliárd eurós hitelt vett fel bankoktól 5, illetve 10 éves kifutási idővel, előbbinek a kamata 2,793, utóbbié 3,624 százalék. Mindkét érték lényegesen magasabb mint a néhány hónappal korábban felvett hitelek esetében, aminek oka a romló gazdasági környezet és az ország gyengülő pénzügyi stabilitása.    

A részleges megoldást az EU-s pénzek jelenthetnék, azonban ezek lehívásában Románia mostanáig csapnivalóan teljesített. A magánszféra bevonása és az állami tulajdonban levő cégek aktivizálása szintén valós lehetőség. „A nagy állami cégeknek tekintélyes erőforrásaik vannak, mivel az elmúlt időszakban nemigen fektettek be, s a hitelfelvételi képességük is jó. Arra is figyelnünk kell azonban, hogy ezeknél a vállalatoknál hatékony legyen a menedzsment” – nyilatkozta Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Miből futja a 6 százalékra?

Ludovic Orban a közelmúltban azt nyilatkozta az elkövetkező években a költségvetés 6 százalékát fogják beruházásokra fordítani. Ez nagyszerűen hangzik, kár, hogy kevéssé tűnik kivitelezhetőnek. 2019-ben a központi költségvetés bevételeinek 2,9 százalékát költöttük beruházásokra, s 2009 óta ez az arány sosem haladta meg a 4,6 százalékot. Csodaszámba menne, ha jövőre, amikor az állami bevételek valószínűleg kisebbek lesznek a tavalyinál, a beruházások részarányát sikerülne feltornászni 6 százalékra.

Idén az Európai Unió felfüggesztette a túlköltekezést korlátozó, maximum 3 százalékos költségvetési hiányt engedélyező szabályt, azonban ez ideiglenes intézkedés, a küszöb visszaállítása pedig korlátozni fogja a kormány mozgásterét. „A tulajdonképpeni költségvetésben, az uniós forrásoktól eltekintve, elég nehéz helyet csinálni a beruházásoknak. A költségvetést a szociális kiadások fojtogatják, a beruházásokra nem marad fedezet. Az elkövetkező években ezen változtatni kell, saját forrásból kellene beruházni” – jelentette ki a napokban a Költségvetési Tanács volt elnöke, Ionuț Dumitru. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X